Minőségbiztosítás a felnőttképzésben Forrás: PRKK, 2006 HEFOP-3.5.4.-05/1.-2005-07-0015/2.0

A minőség fogalma A minőséget megfogalmazni nem egyszerű dolog, hiszen relatív kifejezésről van szó. Az alábbiakban több minőségdefiníciót ismertetünk: Megfelelés a követelményeknek. (Crosby) Az egyenletesség és megbízhatóság előre meghatározott mértéke, a piacnak megfelelő alacsony ár mellett. (Deming) Teljes vevői megelégedettség. (Feigenbaum) Használatra való alkalmasság, a felhasználó megítélésének megfelelően. (Juran)

A minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket, azaz a kinyilvánított igényeket és/vagy elvárásokat. (ISO 9000) Egy tevékenység, vagy folyamat, termék, szervezet, rendszer vagy személy, ezek bármilyen kombinációja azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják a képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. (ISO 8402)

A minőség alapvető üzleti stratégia, amelynek folyamán született termékek és szolgáltatások teljességgel kielégítik mind a belső, mind a külső vevőket azzal, hogy megfelelnek kimondott és kimondatlan elvárásaiknak. (Tenner-DeToro, TQM) A minőség a célok elérését jelenti, azonban a minőség csak akkor érhető el, ha a tevékenységek betöltik céljukat. Ebből következően a minőség egyenlő az elvárásokkal. (CQAF, 2003)

A minőséget meghatározó tényezők és minőségszintek A minőség fogalom-meghatározásokból már nyilvánvalóan látszik, hogy a minőséget befolyásoló tényezők egyikét a vevői igények, illetve elvárások alkotják. A minőségirányítás szempontjából megkülönböztetjük egyrészt a külső és belső vevőket, a felhasználás ideje szerint pedig a végfelhasználókat, megrendelőket, közvetett vevőket.

A vevői igények lehetnek meghatározott, kinyilvánított és rögzített igények; elvárások: amit a vevő elvár és a hiánya jó vagy rossz benyomást kelt a vevőben; látens igények: a vevő által nem megfogalmazott igények.

Szervezeti tényezők A minőséget meghatározó tényezők következő csoportját úgy tudnánk összefoglalni, mint a terméket előállító és/vagy a szolgáltatást nyújtó szervezet folyamatai, eljárásai erőforrásai (tárgyi, személyi, pénzügyi), makro- és mikrokörnyezete.

Az eljárások általános felépítése a minőségügy szempontjából: Cél(ok) meghatározása Terület (érvényességi terület) Végrehajtó és felelős azonosítása Az eljárás leírása Hivatkozások, kapcsolódási pontok Jóváhagyó és módosító azonosítása

Erőforrások hatása A terméket előállító vagy a szolgáltatást nyújtó személy tulajdonságai, a tárgyi és pénzügyi feltételek szintén befolyásolják a termék minőségét. Például egy utazási irodai alkalmazott hozzáértése, helyismerete, az iroda felszereltsége, a partnerszervezetek köre (ez közvetetten utal az iroda pénzügyi helyzetére) nagymértékben befolyásolhatja a szolgáltatás igénybe vételét.

Környezeti hatások A minőséget továbbá befolyásolhatja a szervezet makro- és mikrokörnyezete is, hiszen a környezeti tényezők folyamatosan hatással vannak a szervezet működésére. Egy erős versenykörnyezetben például a vállalatok piaci pozíciójuk megőrzése érdekében állandó termékfejlesztésre és a termékeik minőségi megújítására „kényszerülnek”.

A minőség négy szintje: Megfelelés a szabványnak A vevők igényének való megfelelés Megfelelő ár/minőség viszony Megfelelés a látens igényeknek A szintek egymásra épülését, a szintek közötti mozgást a folyamatos javítás, javulás biztosítja.

A minőség fejlődésének szakaszai Minőség-ellenőrzés Minőségszabályozás Minőségbiztosítás Minőségirányítás

A minőség-ellenőrzés célja az új termékek megfelelőségének vizsgálata, azaz mérések és vizsgálatok eredményének összevetése a meghatározott követelményekkel a megfelelőség meghatározása céljából.

A minőségszabályozás eszközök, módszerek és tevékenységek alkalmazása annak érdekében, hogy a minőségi követelmények, azaz a vevő igényei és elvárásai teljesüljenek.

A minőségbiztosítás az a tevékenység, amivel a minőség megtervezésre és beépítésre kerül a termékbe/ szolgáltatásba. A minőségbiztosítás rendszerre vonatkozó fogalom. A minőség szabályozása és a minőség biztosítása a minőségügyi rendszeren keresztül valósul meg, amely olyan szervezeti rendszer, mely magában foglalja azokat a folyamatokat, eljárásokat, tevékenységeket, eszközöket, felelősségeket és hatásköröket, amelyek együttesen szükségesek a minőség magvalósításához és bizonyításához.

A minőségirányítás a minőségi célkitűzések megvalósításához szükséges folyamatok tervezése és működtetése, valamint az ehhez szükséges erőforrások (tárgyi, személyi, pénzügyi) biztosítása. A minőségirányítást definiálhatjuk szervezetirányítási filozófiaként is, melynek elemei: Célok (Purposes): küldetés (szervezeti célok) és minőségpolitika (minőségre vonatkozó célok) Folyamatok (Processes) tervezése, működtetése, szabályozása, javítása és fejlesztése Emberek (People) motiválása, bevonása, felhatalmazása és oktatása

A minőség megvalósítása A minőséget a következő módszerek, modellek alkalmazásával valósíthatjuk meg a felnőttképzésben: Nyilvántartás és akkreditáció TQM (teljes körű minőségirányítás) EFQM-modell: Minőségi díj Comenius 2000 I.-II. (közoktatás) Minőségirányítási rendszerre épülő megvalósítás (ISO 9001) CQAF (Közös minőségirányítási keretrendszer)

Nyilvántartás és akkreditáció Az intézmények a felnőttképzési törvény szerint kizárólag akkor jogosultak felnőttképzési tevékenység és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megkezdésére, ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek.

Az akkreditáció önértékelésen alapuló minőségbiztosítási rendszert jelent, amely magában foglalja a kívánt minőséghez kapcsolódó követelmények meghatározását, majd az értékelési rendszer leírását és működtetését, amelynek központi eleme az intézmények önértékelése.

A felnőttképzésről szóló törvény az akkreditáció céljaként a képzésben résztvevők fogyasztóvédelmét, a felnőttképzés rendszerének átláthatóságát, ellenőrizhetőségét fogalmazta meg, mely garanciát ad a felnőttképzést igénybe vevők számára a magasabb színvonalú oktatást biztosító képző helyekről és programokról. Ezáltal a felnőttképzési intézmények összehasonlíthatóvá válnak az intézményi működés és a képzési programok, valamint a felnőttképzési szolgáltatások tekintetében.

Az intézmény akkreditációval kapcsolatos előírások: A felnőttképzési intézménynek szakmai tanácsadó testülettel kell rendelkeznie. Képzési tervet kell készíteni. Humánerőforrás-tervet kell kidolgozni (ebben szerepel például a megfelelő végzettségű és szakmai gyakorlattal rendelkező képzésért felelős és oktatók megnevezése). Minőségpolitikát kell megfogalmazni.

Minden évben meg kell fogalmazni a minőségpolitikával összhangban álló minőségcélokat. Az akkreditációs dokumentációnak tartalmaznia kell a képzési és értékelési folyamat leírását. Az előzetesen megszerzett tudás felmérésének és beszámításának folyamatleírása szintén az akkreditációs dokumentáció részét képezi. Az intézménynek vevőszolgálati és panaszkezelési folyamat leírással, illetve panaszkezelési szabályzattal kell rendelkeznie, valamint ügyfélszolgálatot kell működtetnie.

Ki kell dolgozni az intézmény működési folyamatait meghatározó minőségirányítási rendszert. Önértékelési rendszert (lehet az előző részeként) kell bevezetni A képzések lebonyolításához szükséges tárgyi feltételeket (pl.: tantermek és egyéb helyiségek és azok felszereltsége) biztosítani kell.

Total Quality Management (TQM) Teljes körű minőségmenedzsment A TQM fogalmát több szinten lehet értelmezni, egyrészt jelentheti a szervezet irányítási koncepcióját, másrészt szemléletet, amikor is a szervezet minőségkultúrájaként azonosítjuk.

A szervezet irányítási koncepciója, amelynek középpontjában a minőség áll, a szervezet összes munkatársának részvételén alapul, célja a hosszú távú sikeres működés a vevői megelégedettség és a társadalmi és a munkatársi hasznosság figyelembe vételével A szervezet minőségkultúrája, mely különböző eszközöket használ a kultúra kifejlesztésére és folyamatos javítására.

A TQM-modell a célok megfogalmazásából, a minőségi elvek meghatározásából, és a kiegészítő elemek azonosításából áll.

A TQM jellemzői a modell alapján: Célkitűzés: Folyamatos javítás Minőségi elvek: Középpontban a vevő (igényei, elvárásai) A folyamatok állandó javítása Teljes elkötelezettség

A TQM jellemzői a modell alapján: (folyt) Kiegészítő elemek: A vezetőség szerepe, elkötelezettsége Munkatársak oktatása és képzése Támogató struktúrák (külső tanácsadó / belső csoport) Hatékony belső kommunikáció Jutalmazás és elismerés a munkatársi csoportoknak, munkatársaknak Mérés: adat- és információgyűjtés a vevői megelégedettségről

EFQM-modell kialakulása A TQM gyakorlati alkalmazása Európában az EFQM-modell alapján történik. Az EFQM-modell a japán Deming Díj (1951) és az amerikai Malcolm Baldrige Minőségi díj (1987) mintájára került kidolgozásra.

Az EFQM-et (az Európai Minőségfejlesztési Alapítvány) 14 vezető vállalat (pl. Fiat, Renault, Volkswagen, BT, Philips, Bosch, Nestlé, KLM) hozta létre 1988-ban. Az Európai Minőségi Díj meghirdetésére 1991-ben került sor először, a magyar Nemzeti Minőségi Díjat pedig 1996-ban vezették be. Az EFQM Kiválóság Modell®-t 1999-ben hirdették meg. A magyar közoktatásban a Comenius 2000 I-II program keretében használták először az EFQM-modellt, azóta a Közoktatás Minőségéért Díjat (KMD) is meghirdették.

Az EFQM-modell [

Az EFQM önértékelésen és a javításra való képességen alapul. A rendszer 9 vizsgálandó területből (kritériumból) áll, amelyek további részterületekre (specifikumokra) bonthatók. Ezek értékelő táblázatokban vannak összefoglalva.

Az értékelési, pontozási rendszer képezi minden önértékelés alapját. Az önértékelés a szervezet tevékenységeinek és eredményeinek szisztematikus, rendszeres, összehasonlító, tényeken alapuló, önmaga által meghatározott szempontok szerint elvégzett felülvizsgálata. Az önértékelés segít meghatározni a szervezet erősségeit (amelyekre építhet a továbbfejlesztésében), valamint a legfontosabb fejlesztendő területeket és a továbbfejlődés irányait.

Az EFQM-modell felépítése Az adottságok blokk: válaszkeresés arra, hogy a szervezet hogyan éri el eredményeit; azon módszerek összessége, amelyek segítségével a szervezet erőforrásait (kiemelten emberi erőforrásait) hasznosítja az eredmények érdekében.

Az EFQM-modell felépítése Az eredmények blokk: válaszkeresés arra, hogy az alkalmazott módszerek meghozzák-e az elvárt sikereket; a szervezet által az üzleti kiválóság terén elért eredmények bemutatása.

Az EFQM-modell felépítése Vezetés A vezetők hogyan alakítják ki a szervezet küldetését, jövőképét és értékrendjét, részvételükkel hogyan biztosítják a szervezet irányítási rendszerének kialakítását, működtetését és fejlesztését, hogyan működnek együtt a vevőkkel, partnerekkel és a társadalom képviselőivel, mit tesznek a szervezet dolgozóinak motiválása, támogatása céljából és erőfeszítéseik elismerése érdekében.

Az EFQM-modell felépítése Politika és stratégia A küldetés megvalósítását segítő politika és stratégia az érintettek jelenlegi és jövőbeli igényein, elvárásain alapulnak, a teljesítményméréshez, kutatáshoz, tanuláshoz és kreativitáshoz kapcsolódó tevékenységekből származó információkra épülnek, a kialakításuk, felülvizsgálatuk és aktualizálásuk, valamint megvalósításuk a kulcsfolyamatok rendszerén keresztül történik.

Az EFQM-modell felépítése Emberi erőforrások A következő elem arra vonatkozik, hogy a szervezet hogyan irányítja és hasznosítja a munkatársak szakmai ismereteit, képességeit, készségeit. Kapcsolódó kritériumok: az emberi erőforrások tervezése, irányítása és fejlesztése, a dolgozók szakmai ismereteinek, felkészültségének meghatározása, szinten tartása és fejlesztése, a dolgozók bevonása és felhatalmazása, párbeszéd kialakítása és fenntartása a dolgozók és a szervezet között, a dolgozók jutalmazása, teljesítményük elismerése és gondoskodás róluk.

Az EFQM-modell felépítése Partnerkapcsolatok és erőforrások A szervezet a stratégia támogatása és a munkafolyamatok javítása érdekében megtervezi és menedzseli külső partnerkapcsolatait és belső erőforrásait. Ehhez az egységhez az alábbi elemek tartoznak: külső partnerkapcsolatok, pénzügyi források, ingatlanok, berendezések, és készletek (gyűjtőnéven: eszközök) technológia, információ és tudás.

Az EFQM-modell felépítése Folyamatok A szervezet tervezi, menedzseli és fejleszti folyamatait a politika és a stratégia támogatása érdekében, a vevők megelégedettségére és a számukra nyújtott érték növelése céljából. Ehhez az elemhez az alábbi tevékenységek tartoznak: folyamatok módszeres tervezése és menedzselése, folyamatfejlesztés az innováció alkalmazásával, termékek és szolgáltatások tervezése és fejlesztése vevőigények alapján, termékek és szolgáltatások előállítása, szállítása és szervizelése, vevői kapcsolatok menedzselése és fejlesztése.

Az EFQM-modell felépítése Vevői elégedettség A vevői elégedettség mérését lehetővé tevő teljesítménymutatók: a vevők véleménye a szervezetről és a teljesítményéről a szervezet belső teljesítménymutatói a vevői elégedettség jellemzésére

Az EFQM-modell felépítése Munkatársak elégedettsége Teljesítménymutatók a munkatársak elégedettségének meghatározásához: a munkatársak véleménye a szervezetről és a teljesítményéről a szervezet belső teljesítménymutatói a munkatársi elégedettség jellemzésére

Az EFQM-modell felépítése Társadalmi hatás A társadalmi hatás mutatói: a társadalom véleménye a szervezetről és a teljesítményéről a szervezet belső teljesítménymutatói a társadalmi hatás jellemzésére

Az EFQM-modell felépítése Kulcsfontosságú eredmények A kulcsfontosságú eredmények azonosításához a szervezet pénzügyi és nem pénzügyi kulcsfontosságú eredményeinek és mutatóinak figyelemmel kísérése szükséges.

Forrás: www.nive.hu

Comenius 2000 program A Comenius 2000 I. intézményi modelljének célja a partnerközpontú működéshez szükséges szervezeti kultúra kialakítása volt. E tevékenység során az alkalmazó intézménynek meghatározott célok megvalósítását kellett szem előtt tartania.

Comenius 2000 program Partneri vélemények fontossága A vezetőkben, munkatársakban tudatosodjon, hogy az intézmény tevékenysége szolgáltatás, amely szolgáltatásnak számos érdekeltje (partnerek) van. Az intézmény a tevékenységét akkor tudja hatékonyan és eredményesen végezni, ha annak középpontjába partnereinek igényeit, elvárásait állítja. Ebből következően törekednie kell az intézmény által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó partneri vélemények megismerésére.

Comenius 2000 program Munkatársak bevonása Az intézményi működés folyamatos, tudatos fejlesztése olyan feladat, amelynek sikeres végrehajtásához elengedhetetlen feltétel az elkötelezett vezetés. Legyen azonban egy intézményvezető bármennyire is elkötelezett, egyedül nem képes javítani az intézmény működésén, ehhez szüksége van a kollégák támogatására, aktív részvételére is. Ezért biztosítani kell számukra, hogy a napi rutinfeladatok elvégzésén túlmenően részt vehessenek az intézmény működését kialakító folyamatok formálásában is, azaz szükséges a bevonásuk, az együttgondolkodás, a team-munka.

Comenius 2000 program Intézményi felelősség A (közoktatási) intézmények szervezetekként működnek, amelyekben a feladatokat megosztják, a tevékenységeket pedig a közösen elfogadott intézményi célok elérésének rendelik alá. Azaz a vezetők feladata annak végiggondolása, hogy hol ér véget a pedagógusi autonómia, és hol kezdődik az intézményi felelősség, a közös cselekvés.

Comenius 2000 program A gyakorlatban, a kis lépésekben történő folyamatos fejlesztés valósítható meg. Ebben a folyamatos fejlődési folyamatban a PDCA-SDCA ciklus tudatos és következetes alkalmazása nyújt segítséget az intézményeknek. PDCA-SDCA ciklus: Tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, értékelés, korrekció, beavatkozás, fejlesztés folyamatának ciklusa

Comenius 2000 program

Az I. intézményi modell logikai folyamata Tervezés (P) A tervezési szakasz az intézmények nyílt önértékelésen alapuló helyzetfelmérésével kezdődik. Ezt követi az intézmény életében szerepet játszó partnerek azonosítása, elvárásaik és elégedettségük mérése. Az adatok elemzését követő célmeghatározás során az intézmény képessé válik az elvárásoknak megfelelő, illetve az elégedettséget növelő célok kitűzésére. A kitűzött célok megvalósításának tervezése történik az intézkedési tervek elkészítésével.

Az I. intézményi modell logikai folyamata Megvalósítás (D) Az intézkedési tervek elkészítésével és az abban foglaltak megvalósításával az intézmény a gyakorlatban is reagál az érdekelt felek elvárásaira.

Az I. intézményi modell logikai folyamata Értékelés és ellenőrzés Az intézkedési tervek megvalósításának eredményeit elemezni kell, annak érdekében, hogy az intézmény világosan lássa, mennyire haladt előre céljai megvalósításában.

Az I. intézményi modell logikai folyamata Beavatkozás Ha az elemzés eredménye szerint nem történt meg az elvárásoknak megfelelő tevékenység, illetve változás (pl.: nem csökken az elégedetlenség, vagy nem nő az elégedettség) az intézménynek a tervezési fázistól újra kell indulnia. Amennyiben az elemzés pozitív eredményt hoz, a folyamat szabványosíthatóvá válik.

A Comenius 2000 II. szakasz A Comenius 2000 program II. szakasza a teljes körű minőségirányítás megvalósításáról szól. E szakaszban az intézmény képessé válik a folyamatok szabályozására, a szervezeti kultúra fejlesztésére, és a folyamatos fejlesztésre. Ennek dokumentációja az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP).

IMIP Az intézményi minőségirányítási program (IMIP) határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.

IMIP Intézményi Minőség- Irányítási Program kidolgozása

IMIP- Folyamatok szabályozása Az intézmény: váljék képessé folyamatainak azonosítására, szerezze meg a tudatos folyamattervezés képességét, a partnerek elvárásai alapján szabályozza folyamatait, olyan mértékben, amely ahhoz szükséges, hogy az intézményi célokat megvalósítsa, az intézmény mindennapos működésébe vezesse be a folyamatszabályozás eredményeit, alakítsa ki folyamatainak mérő és értékelő rendszerét, rendszeresen értékelje az intézmény belső működését, folyamatainak javítása során alkalmazza a PDCA-SDCA ciklus elvét.

Folyamatszabályozás az IMIP-ben Az intézményvezetés felelőssége és elkötelezettsége: Jogi követelmények Stratégiai tervezés Belső működési rend biztosítása Vezetői ellenőrzés Az intézmény működésének értékelése Irányított önértékelés Az intézmény működésének javítása és fejlesztése

Folyamatszabályozás az IMIP-ben Partnerkapcsolatok irányítása: A partnerek azonosítása, igényeinek és elégedettségének mérése Kommunikáció a partnerekkel Nyomon követés és a beválás vizsgálata

Folyamatszabályozás az IMIP-ben Emberi erőforrások biztosítása és fejlesztése Kiválasztási és betanulási rend működtetése Továbbképzési rendszer működtetése Belső értékelési rendszer működtetése Ösztönző rendszer működtetése

Folyamatszabályozás az IMIP-ben Az egyéb erőforrások biztosítása és hatékony felhasználása: Gazdasági erőforrások biztosítása Eszköz, felszerelés, épület biztosítása Munkakörnyezet biztosítása

Folyamatszabályozás az IMIP-ben Az intézmény működtetése: Beszerzési terv készítése Gazdasági és pénzügyi folyamatok Adminisztráció Egyéb kiszolgáló folyamatok (pl.: karbantartás)

Folyamatszabályozás az IMIP-ben Biztonságos intézmény (szemléletformálás): Az egészséges és biztonságos munka és tanulási körülmények biztosítása Mentálhigiéné Szemléletformálás és prevenciós tevékenység

Folyamatszabályozás az IMIP-ben Oktatás-nevelés: Helyi képzési kínálat tervezése Az oktatási-nevelési tevékenység közös követelményeinek érvényesítése Módszertani eszköztár és kultúra Tanulás támogatás A csoport vezetéséért felelős pedagógus szerepe A pedagógusok együttműködése Az adott csoport előrehaladására vonatkozó éves pedagógiai tervezés A gyermekek/tanulók értékeléséhez szükséges közös követelmények és mérőeszközök meghatározása

Folyamatszabályozás az IMIP-ben Mérés, elemzés, javítás: Az intézményi folyamatok és tevékenységek ellenőrzése, mérése Indikátorrendszer Az intézményi folyamatok, tevékenységek folyamatos fejlesztése Belső értékelések (auditok)

Folyamatszabályozás az IMIP-ben Szervezeti kultúra fejlesztése Az intézmény ügyeljen az alábbiak megvalósítására: a munkatársak bevonására a fejlesztési folyamatokba, a személyes teljesítményt értékelő rendszer kialakítására és működtetésére, a személyes fejlődés támogató rendszerének kialakítására, a humánerőforrás-gazdálkodás tudatos tervezésére, a feladatok ésszerű delegálására, az intézményen belüli kommunikáció fejlesztésére, az együttműködés támogatására, a munkatársak elégedettségének rendszeres mérésére, az intézményi motivációs rendszer kialakítására, a szervezeti kultúra folyamatos fejlesztésére.

Folyamatszabályozás az IMIP-ben A szervezeti kultúra fejlesztésének képessége az IMIP-ben: Helyzetfelmérés A szervezetikultúra-fejlesztés célrendszerének meghatározása Beavatkozás Fejlesztési terv (program) készítése Eszközök és módszerek meghatározása és alkalmazása Értékelés és továbbfejlesztés

Folyamatszabályozás az IMIP-ben Folyamatos fejlesztés A szervezet honosítsa meg azokat a módszereket, amelyek elősegítik: a szervezet közös tanulását, a szervezet nyitottságát és az egymástól (más intézményektől) való tanulást.

Folyamatszabályozás az IMIP-ben A folyamatos fejlesztés képessége az IMIP-ben: Folyamatos fejlesztés tervezése A fejlesztési feladatok azonosítása és rangsorolása A folyamatos fejlesztés stratégiája A folyamatos fejlesztés megvalósítása

A Közoktatás Minőségéért Díj (KMD) modellje

A KMD céljai A közoktatási minőségfejlesztés iránti elkötelezettség és lelkesedés fenntartása Egységes mérőeszköz biztosítása a folyamatos fejlődés méréséhez A minőségfejlesztés hatásosságának és hatékonyságának mérése és fejlesztése Az oktatási-nevelési intézmények közötti egészséges versenyszellem erősítése

KMD koncepció Szakmai alap: EFQM Kiválóság Modell Kategóriák: az alkalmazott intézményi minőségfejlesztési modell követelményei szerint Partnerközpontúság Díj Kiválóság Díj Olimpiai rendszerű modell (arany-, ezüst- és bronz fokozat) Kategóriánként 10 „döntős” intézmény: 3 díjazott, 7 oklevelet kap

Minőségirányítási alapelvek[ Vevőközpontúság A szervezetek vevőiktől függenek, ezért fontos, hogy megértsék a jelenlegi és a jövőbeli vevői szükségeteket, teljesítsék a vevők követelményeit, és igyekezzenek felülmúlni a vevők elvárásait.

Minőségirányítási alapelvek[ Vezetés A vezetők megteremtik a célok és a szervezet vezetésének egységét. Hozzanak létre és tartsanak fenn olyan belső környezetet, amelyben a munkatársak teljes mértékig részt vehetnek a szervezet céljainak elérésében.

Minőségirányítási alapelvek[ Munkatársak bevonása A szervezet lényegét minden szinten a munkatársak jelentik, és teljes bevonásuk teszi lehetővé képességeik kihasználását a szervezet javára.

Minőségirányítási alapelvek[ Folyamatszemléletű megközelítés A kívánt eredményt hatékonyabban lehet elérni, ha a tevékenységeket és a velük kapcsolatos erőforrásokat folyamatként irányítják.

Minőségirányítási alapelvek[ Rendszerszemlélet az irányításban Az egymással összefüggő folyamatok rendszerként való azonosítása, megértése és irányítása hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet eredményesen és hatékonyan valósítsa meg céljait.

Minőségirányítási alapelvek[ Folyamatos fejlesztés A szervezet teljes működésének folyamatos fejlesztése legyen a szervezet állandó célja.

Minőségirányítási alapelvek[ Tényeken alapuló döntéshozatal Az eredményes döntések az adatok és egyéb információ elemzésén alapulnak.

Minőségirányítási alapelvek[ Kölcsönösen előnyös kapcsolatok a (be)szállítókkal A szervezet és beszállítói kölcsönösen függnek egymástól, és kölcsönösen előnyös kapcsolatuk fokozza mindkettőjük értékteremtő képességét.

A minőségirányítási rendszer (MIR) követelményei A minőségirányítási rendszert (MIR) létre kell hozni, dokumentálni kell, be kell vezetni, fent kell tartani, és javítani kell a hatékonyságát. Meg kell határozni: a szükséges folyamatokat, és ezek alkalmazásának módját a folyamatok sorrendjét a folyamatok hatásosságának biztosításához szükséges módszereket a szükséges információkat a figyelemmel kiséréshez Mérni, elemezni kell a folyamatokat, és alkalmazni a továbbfejlesztéshez szükséges tevékenységeket.

MIR - Dokumentálási követelmények: A vezetőség racionálisan határozza meg a dokumentálás módját, a dokumentálás körét, figyelembe véve a szerződéses és vevői követelményeket, a szabványokat, a jogszabályokat, a szervezeti döntéseket, a külső információforrásokat, az igényeket és elvárásokat.

MIR - Minőségirányítási dokumentáció tartalma: Minőségpolitika Minőségcélok Minőségirányítási kézikönyv A szabvány által meghatározott dokumentált eljárások dokumentumok (pl.: folyamatleírások) feljegyzések (pl.: használt űrlapok) Külön eljárások vonatkoznak a dokumentumok és a feljegyzések kezelésére, megőrzésére.

MIR- Minőségpolitika Követelmények a minőségpolitikával szemben: feleljen meg a szervezet céljainak, tartalmazza az elkötelezettséget a MIR hatékonyságának növelése iránt, adjon keretet a minőségcélok megfogalmazásához, és átvizsgálásához, tegyék közzé, értsék meg és alkalmazzák a szervezetben, vizsgálják át aktualitás szempontjából.

Példák minőségpolitikára:[5] „Az ÉRÁK tevékenységének alapvető célja a gazdaság igényeinek megfelelő felnőttképzés, és széleskörű fejlesztési és szolgáltatási tevékenység minőségének megvalósítása.” „Az intézmény valamennyi vezetőjétől és dolgozójától elvárt a minőség iránti elkötelezettség” „A minőségirányítási rendszerünk folyamatos értékelése és javítása mellett gondoskodunk dolgozóink képzéséről, továbbképzéséről az intézmény működésének és fejlesztési, képzési és szolgáltatási színvonalának emelése érdekében” „Elhatározásunk, hogy az ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer működtetésével és folyamatos tökéletesítésével: fejlesszük intézményünk kompetenciáit és ezáltal javítsuk vevőink megelégedettségét.” „Részvénytársaságunk vezetése - beleértve a telephelyvezetőket is - elkötelezett a kitűzött célok megvalósítása mellett, ezért: motiválja és továbbképzi a munkatársakat, hogy képességeiket, tudásukat teljes mértékben a társaság céljainak megvalósítására fordítsák, rendszeresen ellenőrzi a minőségirányítási rendszer működésének hatékonyságát és meghatározza a továbbfejlesztési irányokat.

MIR- Minőségcélok Követelmények a minőségcélokkal szemben: összhangban legyenek a minőségpolitikával mérhető, igazolható legyen a célok elérése Példák minőségcélokra: Intézmény akkreditáció megszerzése/megújítása Bevételek növelése 5%-kal Új tanfolyamok indítása

MIR- Minőségirányítási Kézikönyv Minőségirányítási Kézikönyv tartalma: Érvényességi, alkalmazási terület Dokumentált eljárások Folyamatok közötti kölcsönhatások

Minőségirányítási rendszer felépítése VE v ŐK E L V Á R S A I É GEDET T G MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER FOLYAMATOS FEJLESZTÉSE A vezetés felelőssége Erőforrás gazdálkodás Termék és/vagy szolgáltatás előállítása Folyamatok Bemenet Kimenet Mérés, elemzés, fejlesztés

MIR Vezetés, a vezetőség felelőssége Elkötelezettség: MIR létrehozása, bevezetése, fenntartása Vevőközpontúság kinyilatkoztatása Minőségpolitikai nyilatkozat Tervezési feladatok: minőségcélok és a MIR tervezése Felelősségi körök és hatáskörök meghatározása Minőségirányításban a vezetőség képviselőjének kijelölése (minőségügyi vezető) Hatékony belső kommunikáció biztosítása (pl. rendszeres értekezletek, körlevelek) MIR felülvizsgálat (vezetőségi átvizsgálás)

MIR Erőforrás gazdálkodás: Emberi erőforrások biztosítása: munkatársak tudatos bevonása és képzése (belső továbbképzés, külső oktatók képzése, új belépők képzése, munkavédelmi képzés stb.) A munkavégzés infrastruktúrájának biztosítása (pl.: oktatásra alkalmas terem biztosítása) Megfelelő munkakörnyezet biztosítása (pl. nyelvi oktatásra alkalmas eszközök biztosítása)

MIR Erőforrás gazdálkodás: Információgyűjtés, elemzés, információátadás a megfelelő felelősségi és hatáskörökkel (pl.: statisztikák hozzáférhetősége, hallgatói adatok rendelkezésre állása, adatvédelem stb.) Partnerkapcsolatok beleértve a szállítókat is (Beszállítók száma a beszállítók tevékenységi területeit figyelembe véve, kapcsolattartás a beszállítókkal stb.) Természeti erőforrások kezelése a fenntartható fejlődésnek megfelelően Pénzügyi erőforrások rendelkezésre állása a működés érdekében (az oktatás finanszírozható legyen a rendelkezésre álló pénzeszközökből)

MIR Termék előállítása: Az előállítás megtervezése (képzési terv, program- és tananyagfejlesztés módszertana stb.) Vevőkkel kapcsolatos folyamatok: vevői követelmények meghatározása, átvizsgálása, kapcsolattartás a vevőkkel (pl. felnőttképzési szerződés) A termék tervezése és fejlesztése: tervezés, bemenő és kimenő adatok azonosítása, átvizsgálás, igazolás, érvényesítés, változtatás kezelése (pl.: program- és tananyagfejlesztés)

MIR Termék előállítása: Beszerzés: beszállítók nyilvántartása, értékelése, beszerzés folyamata, beszerzett termék vizsgálata (beszállítók minősítése, nyilvántartása, képzése stb.) Termék előállítása és a szolgáltatás nyújtása: folyamatleírás, termék nyomon követhetőségének biztosítása, vevő tulajdonának kezelése, termék minőségének megőrzése, mérő- és megfigyelő eszközök kezelése (pl.: tanfolyamszervezés, tanfolyam lebonyolítása, hallgatói kérdőívek kezelése, vizsgadokumentációk kezelése stb.)

MIR - Mérés, elemzés és fejlesztés: A rendszer működésének megfigyelése és mérése: belső audit (önértékelés) Vevői megelégedettség mérése (hallgatói kérdőívek, megrendelői kérdőívek, panaszkezelések száma) Folyamatok figyelemmel kísérése, vizsgálata (statisztikai adatok feldolgozása például) Termékminőség mérése (pl.: óralátogatás) Termék megfelelőség: nem megfelelőség, megelőzés, helyesbítés (pl.: képzési program módosítása az új OKJ szerint, panaszkezelés hatékonysága stb.)

MIR - Tanúsítvány A minőségirányítási rendszer hitelesítése minőségügyi szervezet által történik. A követelményeknek való megfelelés esetében tanúsítvány kerül kiadásra. A tanúsítványban foglaltak teljesülését, a minőségirányítási rendszer működését a szervezet évente legalább kétszer ellenőrzi (belső minőségaudit és vezetőségi átvizsgálás által), valamint felülvizsgálati auditon a minősítő szervezet külső auditora is megvizsgálja.

MIR - Tanúsítvány

a munkaerő jobb foglalkoztathatósága; Közös európai minőségbiztosítási keretrendszer Common Quality Assurance Framework (CQAF) A szakoktatás és szakképzés minőségének fejlesztésével kapcsolatos európai szintű munka keretét az alábbi szakmapolitikai prioritások alkotják és határozzák meg:     a munkaerő jobb foglalkoztathatósága;     a képzési kínálat és kereslet közötti nagyobb összhang;     a szakképzéshez való jobb hozzáférés, különösen a munkaerőpiac hátrányos helyzetű csoportjai esetében.

CQAF A CQAF egy olyan, a legfontosabb létező minőségbiztosítási modellek kulcselemeire épülő európai közös minőségbiztosítási keretrendszer, amely elősegíti és biztosítja a szakképzés minőségének javítását, fejlesztését. Bár a közös keretrendszer alkalmazása önkéntességen alapszik, alkalmazása fokozatosan hozzájárulhat ahhoz, hogy a tagállamok szakképzési szakmapolitika kezdeményezései és szakképzési rendszerei között növeljék az átláthatóságot és a konzisztenciát, a saját rendszereik kidolgozására vonatkozó teljes körű felelősségük tiszteletben tartása mellett.

CQAF A keretrendszer meghatározza a minőségi követelmények referencia keretét, melynek megfelelően az intézmény minőség-fejlesztésének középpontjában az önértékelés áll. Az önértékelés a szervezet tevékenységeinek és eredményeinek szisztematikus, rendszeres, összehasonlító, tényeken alapuló, önmaga által meghatározott szempontok szerint elvégzett felülvizsgálata.  

CQAF felépítése

CQAF felépítése A keretrendszer elemei: Modell, amely lehetővé teszi a rendszerek megtervezését, gyakorlati alkalmazását, működtetését, felülvizsgálatát és értékelését Megfelelő módszertan a rendszerek felülvizsgálatára, értékelésére és fejlesztésére Monitoring külső nemzeti vagy regionális szerv(ezet) által Mérés: mutatók (indikátorok) referenciakeretének kifejlesztése és működtetése

Önértékelési rendszer

Szakképzési Minőségbiztosítási Keretrendszer (SZMBK) Az SZMBK koncepciója a szakképzés európai szinten kialakított Minőségbiztosítási Keretrendszere (CQAF) hazai adaptálásának lehetőségeit tárgyalja az iskolarendszerű szakképzés területén.   Kidolgozásának alapját az európai szintű munkát meghatározó szakmapolitikai prioritások és szempontok adják, azaz a munkaerő jobb foglalkoztathatósága, a képzési kínálat és kereslet közötti nagyobb összhang megteremtése, a szakképzéshez való jobb hozzáférés biztosítása (különösen a munkaerőpiac hátrányos helyzetű csoportjai számára).

Magyar szakképzési keretrendszer ISKOLARENDSZERŰ SZAKKÉPZÉSRE ADAPTÁLT KERETRENDSZER FELNŐTTKÉPZÉSRE ADAPTÁLT KERETRENDSZER EURÓPAI SZAKKÉPZÉSI KERETRENDSZER Magyar szakképzési keretrendszer

Magyar szakképzési keretrendszer A keretrendszer nem tesz különbséget iskolarendszerű és felnőttképzés között. Ennek oka elsősorban, hogy az EU országaiban nem jellemző e két képzési mód olyan típusú elválasztása, mint a hazai szakképzés területén.

Az SZMBK és a minőségirányítási rendszerek kapcsolata Jogszabályi követelmények SZMBK Modell

SZMBK Modell A Keretrendszer első eleme az SZMBK Modell, amely olyan követelményeket fogalmaz meg, amelyek alapvetők bármilyen szakképzési intézmény minőségbiztosítási rendszerében. Az SZMBK Modell (Közös követelmények) elősegíti a minőségirányítási rendszerek tudatos tervezését, végrehajtását, értékelését és fejlesztését. A Modell tartalmazza a szakképzésre vonatkozó azon kulcskérdéseket, amelyek vizsgálata alapvető fontosságú a szakképző intézmények képzési tevékenységének és az irányítási rendszerek minőségbiztosítása szempontjából.

(minőségi alapkövetelmények) Kulcskérdések (minőségi alapkövetelmények)   1. TERVEZÉS 1.1.  Egyértelműek és mérhetőek-e a szakképző iskola céljai / célkitűzései? 1.2.  Melyek a szakképzéssel kapcsolatos célok / célkitűzések? 1.3.  A célok kitűzésekor figyelembe vették-e a szakképzéssel kapcsolatos ágazati és regionális célokat és ezeket beépítették-e célrendszerükbe? 1.4.  Hogyan értékelik a kitűzött célok megvalósulását? 1.5.  Mutassák be a tervezési folyamat eljárásrendjét az alkalmazott minőség megközelítésen belül!

2. MEGVALÓSÍTÁS 2.1.  Milyen alapelvek mentén és hogyan történik a fejlesztési tervek végrehajtása? 2.2.  Milyen alapelvek mentén és hogyan történik az intézmény működéséhez kapcsolódó tervek végrehajtása?

3. MÉRÉS és ÉRTÉKELÉS 3.1  Mutassák be, hogy milyen méréseket, értékeléseket alkalmaznak az iskolában? 3.2  Hogyan biztosítják, hogy a mérések és az értékelések relevánsak és szisztematikusak (tudatosak, rendszeresek, módszeresek) legyenek? 3.3  Mely partnerek vesznek részt a mérési és az értékelési folyamatokban? 3.4  Milyen szerepet játszanak a különböző partnerek a mérési és az értékelési folyamatokban? 3.5  Mikor, milyen gyakorisággal valósulnak meg a mérések és értékelések?

4. FELÜLVIZSGÁLAT (Visszacsatolás és változásmenedzsment) 4.1.    Hogyan valósítja meg az iskola a mérések és értékelések elemzése alapján szükséges visszacsatolásokat, hogyan támogatják és szervezik meg a változtatások bevezetését? 4.2.    Hogyan történik a mérések,értékelések eredményeiről való visszajelzés? 4.3.    Hogyan teszik a szakképzés minőségével kapcsolatos a külső mérésekből, értékelésekből származó visszajelzéseket nyilvánossá? 4.4.    Milyen módon működteti az intézmény a szervezeti szintű tanulási folyamatait a mérések és értékelések eredményeinek elemzésére építve? 4.5.    Hogyan használják fel a mérési, értékelési eredményeket az intézményi célok / célkitűzések felülvizsgálatához, módosításához?

5. MÓDSZERTAN 5.1. Milyen szisztematikus minőségbiztosítási megközelítést alkalmaznak? 5.2. Mi a szerepe az önértékelésnek az alkalmazott minőségbiztosítási megközelítésben? 5.3. Mely partnereket vonják be az alkalmazott minőség megközelítés különböző folyamataiba, és konkrétan milyen tevékenységekbe? 5.4. Milyen eszközöket alkalmaznak az intézmény minőségbiztosítási rendszerében? 5.5.Hogyan motiválják a partnereket abban, hogy a vállalt feladatukat megfelelően ellássák? 5.6. Milyen külső értékelést alkalmaznak és hogyan (milyen esetekben, formában)?

Önértékelés A Keretrendszerben a második elem az önértékelés, amely alatt a minőség mérésére és értékelésére, valamint a minőség (rendszer és intézményi szintű) fejlesztésére alkalmazható módszertant kell érteni. Az önértékeléshez tartozik egy részletesebb, az alapvető közös követelményeket további vizsgálati szempontokra lebontó önértékelési modell és egy önértékelési módszertan.

Önértékelés Az önértékelést végző szervezet tényekre alapozva tudja megállapítani azokat az erősségeit, amelyekre építve további sikereket tud elérni, és azonosítani tudja a fejlesztendő folyamatait, tevékenységeit és területeit is. Az önértékelés során feltárt fejlesztendő területekre a szervezetek fejlesztési célokat fogalmaznak meg, a célok megvalósítására fejlesztési terveket készítenek, és fejlesztési tevékenységeket indítanak el.

Önértékelés Az intézményi önértékelések fontos eleme az önértékeléshez alkalmazandó modell. Az önértékelés modellje határozza meg azon vizsgálati területeket (amit általánosan kritériumoknak neveznek az önértékelési modelleknél), és vizsgálati szempontokat, amelyeket az intézménynek át kell tekintenie önértékelése során. A modell elsősorban azon területeket határozza meg, amelyeken el kell végezni az önértékelést.

Önértékelés A vizsgálati területek (kritériumok) biztosítják, hogy az önértékelés az intézmény minden területére kiterjedjen. Általában a vizsgálati kritériumok két nagyobb egységre oszthatóak, a működés áttekintését célzó kritériumokra, és az intézmény eredményeit áttekintő kritériumokra.

Önértékelés Tehát az önértékelés modellje adja meg az intézményekben kialakítandó minőség-irányítási rendszer fő elemeit. Különbség a minőségirányítási rendszer modellek és az önértékelési modellek között, hogy míg az előbbiek konkrét követelményeket fogalmaznak meg, addig az önértékelési modellek, csak a vizsgálandó területeket adják meg, amelyekre szabályozott működést kell kialakítani az intézménynek.

Önértékelés Ugyanakkor az önértékelési modellek is megfogalmaznak bizonyos elvárásokat az intézményeknél kialakítandó működéssel és eredményekkel kapcsolatban. Ezen elvárásokat az önértékelési modellhez kapcsolódó alapelvek, és az önértékeléshez kapcsolódó értékelési módszertan tartalmazza. Tehát az önértékelés során azt kell vizsgálni, hogy az önértékelési modellhez tartozó alapelvek és értékelési szempontok hogyan tükröződnek az intézményben kialakított működésben, és az intézmény eredményeiben, az önértékelési modellhez tartozó vizsgálati területeken, kritériumoknál.

Az intézményi önértékelés 3 szintje 1. szint: Helyzetfelmérő szint, mely csupán az eredmények vizsgálatára terjed ki, valamint az elért eredmények tükrében a kialakított célrendszer vizsgálatára.

Az intézményi önértékelés 3 szintje 2. szint: Fejlesztési szint, mely követelményrendszer tartalmazza a Keretrendszer kulcskérdéseinek vizsgálatát is, valamint az SZMBK Önértékelési Modelljében szereplő kérdéseket.

Az intézményi önértékelés 3 szintje 3. szint: Kiválóság szint, mely követelményrendszer alkalmas arra, hogy az intézmény teljes körűen megvizsgálja működését. A Kiválóság szinten történő önértékelés a díj típusú modellek alkalmazása felé viszi el az intézményeket.

Külső értékelés Az intézményi működés fejlesztésének az önértékelést kiegészítő, azt nem helyettesítő egyik lehetséges és fontos eszköze a külső értékelés, amely a keretrendszer 4. eleme.

Külső értékelés A külső értékelés segít a belső mérések és értékelések rendszeres felülvizsgálatában, az intézmény működésének és eredményeinek rendszeres értékelésében, valamint összehasonlítható adatok szolgáltatásában a szakképzésen belül (az összehasonlító adatokat az indikátorok fogják megadni, amelyek áttekintése a monitoring rendszer egyik feladata). A külső értékelés tehát két elemből áll: monitoring rendszerből és az arra épülő, annak eredményeit használó ún. minősítési rendszerből.

Külső értékelés Monitoring: folyamatos adtagyűjtés annak érdekében, hogy a menedzsment információkhoz jusson egy adott tevékenység előrehaladásával kapcsolatban és szükség esetén befolyásolhassa menetét. Leszűkítve a monitoring fogalmát, egy adott fejlesztés pénzügyi és fizikai megvalósíthatóságának nyomon követését jelenti; azt vizsgálja, hogy az adott fejlesztés az előre eltervezett módon kerül-e végrehajtásra, hogy biztosított-e az előre meghatározott célok elérése.

Külső értékelés Az intézményi monitoring rendszernek lehetőséget kell teremtenie az intézményi működés tartalmi értékelésére, az intézmények által indított fejlesztések értékelésére, valamint a folyamatos fejlődés és fejlesztés támogatására.

Külső értékelés Az intézményi monitoring rendszernek a működés során ezért az alábbi területekre szükséges kiterjednie: -  az indikátorok meghatározása és értékelése (melynek érdekében kötelezővé kell tenni az intézmények számára a kulcsindikátorok összesítését), -  az indikátorok és az önértékelés alapján elindított fejlesztések és megvalósulásuk értékelése.  

Külső értékelés Az indikátor más néven a mutató egy olyan szám, amelynek segítségével egy cél elérésének szintjét lehet szemléltetni. A mutató mennyiségi információt nyújt, hogy segítse a beavatkozások szereplőinek kommunikációját, tárgyalásait és a döntéshozatalt. A mutató olyan elemeket számszerűsít, amelyek egy program nyomon követése során (monitoring) vagy értékelésében relevánsnak minősülnek.

Külső értékelés A monitoring rendszerre épül a minősítési rendszer, amely négyévente vizsgálja teljes körűen az intézmények szakmai tevékenységét. A minősítési rendszer a monitoring rendszer keretében gyűjtött információkon felül (indikátorok és fejlesztések eredményei) a Keretrendszerhez kapcsolódó Modell kulcskérdéseinek teljesülését vizsgálja az intézmény működésében

Külső értékelés A minősítési rendszer háromszintű, amelynek legmagasabb szintje az intézmény akkreditációja.

Mérés - indikátorok A különböző minőségirányítási rendszerek kiemelt feladata az intézmények tevékenységének, eredményességének mérésére vonatkozó rendszer kialakítása. A mérési rendszerek alapja azon indikátorok meghatározása, amelyek segítségével mérhető és értékelhető egy-egy intézmény teljesítménye. Ezért alapvető feladat az indikátorrendszer kialakítása és folyamatos fejlesztése.

Mérés - indikátorok A Szakképzési Önértékelési Modellbe (az Eredmények oldalon) beépítésre kerültek mind a kulcsindikátorok mind a benchmarking adatbázis indikátorai. A Szakképzési Önértékelési Modell mindhárom szinten azonos indikátorrendszert tartalmaz, mely egységesen három fő elemből áll: a 40 kötelezően mérendő kulcsindikátor (amelyek a Keretrendszerrel összhangban kerültek meghatározásra), beillesztve (és megjelölve) a SZÖM struktúrájába(n) ajánlott indikátorok (ezeknél figyelembe véve a korábbi SZÖM elemeit, és a benchmarking adatbázis elemeit is) egyéb (pl. intézményi saját) ajánlott indikátorok.

Mérés - indikátorok A benchmarking a világ bármely pontján működő más szervezetekkel való folyamatos összehasonlítás és összemérés folyamatát jelenti abból a célból, hogy információt nyerjünk szervezeti filozófiákról és politikákról, gyakorlatokról és mértékekről, melyek segíteni fognak bennünket szervezetünk teljesítményének javításában.

CQAF modell a gyakorlatban

A keretrendszer működésének gyakorlati lépései: 1.     Önértékelés lefolytatása 2.     Adatok feldolgozása 3.     Prioritási területek meghatározása 4.     Fejlesztési terv Az adatok feldolgozásával nem foglalkozunk részletesen, hiszen az nem jelent mást, mint a kérdőívben található kérdésekre adott válaszok összesítését és értékelését. 

Gyakorlati példa a CQAF működtetésére Önértékelés lefolytatása, a kérdőívek kitöltése Önértékelés lefolytatása Cél és terv  Vizsgált terület Vevőszolgálat Kérdések Válaszok 1. Cél és terv   1.1. Vezetés 1.2. Célok és értékek 1.3. Stratégia és tervezés 1.4. Partnerség Hogyan tervezi meg és irányítja a vevőszolgálati tevékenység partnerségi kapcsolatait az intézmény (vezetősége)?  1.5. Finanszírozás és erőforrások

Gyakorlati példa a CQAF működtetésére Önértékelés lefolytatása 2. Végrehajtás  Vizsgált terület: Vizsgáztatás Kérdések Válaszok 2. Végrehajtás   2.1. Tanárok, oktatók és egyéb alkalmazottak irányítása Hogyan határozza meg és ellenőrzi az intézmény vezetősége a vizsgáztatásban közreműködők legitimitását és kompetenciáját? 2.2. Folyamatirányítás Hogyan alakították ki és hajtják végre a vizsgaellenőrzési folyamatokat?

Gyakorlati példa a CQAF működtetésére Önértékelés lefolytatása 3. Felmérés és értékelés Vizsgált terület: Személyzettanúsítás Kérdések Válaszok 3. Felmérés és értékelés   3.1. Oktatási és képzési eredmények Hogyan és mennyiben járul hozzá az oktatók szakmai felkészültsége a hallgatók eredményességéhez? 3.2. Alkalmazottakkal kapcsolatos eredmények 3.3. Munkaerő-piaci és társadalmi eredmények 3.4. Pénzügyi eredmények

Gyakorlati példa a CQAF működtetésére Önértékelés lefolytatása 4. Visszajelzés és változtatás Vizsgált terület: Programfejlesztés Kérdések Válaszok 4. Visszajelzés és változtatás   4.1. A fejlesztési tevékenységek megtervezése és végrehajtása Milyen indikátorok vannak meghatározva a program- és tananyagfejlesztésre vonatkozóan?  4.2. Külső hitelesítés Rendelkezik-e az intézmény akkreditált képzési programokkal? 

Gyakorlati példa a CQAF működtetésére Prioritások meghatározása: Intézkedés Szervezetre gyakorolt hatás Végrehajtási képesség Pontszámok Prioritások sorrendje Akkreditált képzési programok fejlesztése 3 4 12 2. Belső képzések indítása az OKJ változásával kapcsolatban 16 1. Új program fejlesztése a helyi egyetemmel közösen 1 3. A prioritási területek meghatározásánál először értékeljük (5-ös skálán /5: a legnagyobb hatás, illetve a legkönnyebben végrehajtható feladat/) a szervezetre gyakorolt várható hatást, illetve a végrehajthatóságot. A két érték szorzata adja az adott tevékenység prioritási pontszámát. A legmagasabb értékű feladat lesz az első a prioritási sorrendben.

Gyakorlati példa a CQAF működtetésére Fejlesztési terv kidolgozása Célok és feladatok Felelős Végrehajtó Határidő Belső képzések indítása az OKJ változásával kapcsolatban Képzési program összeállítása Módszertani vezető Módszertani referens 2010. november 20. Képzés megszervezése Módszertani asszisztens 2010. december 5.

Gyakorlati példa a CQAF működtetésére