Rákóczibánya bemutatása

Elhelyezkedése Rákóczibánya Nógrád megye északkeleti részén, a Kazár patak mentén fekvő község. Összes belterülete 52 és fél hektár. A településen 667-en élnek. A település északon Kazár, keleten Nemti községgel, délről és nyugatról pedig Bátonyterenye kisterenyei településrészével határos. Rákóczibányához a vele határos települések közül Kazár esik legközelebb, a két község között mintegy hatszáz méter a távolság.

Rákóczibánya a térképen

Története A település első írásos emlékei 1837-ből valók. 1858-ban kutattak először szénlelőhelyek után, és a földben rejlő szénvagyon nagyban meghatározta a település további fejlődését, kialakulása is ennek köszönhető. Nemti és Homokterenye határában (a későbbi Rákóczibánya területén) 1881-ben nyitott bányákat az Észak-magyarországi Kőszénbánya Rt. Az először Nemtibányatelep névre hallgató bányakolónia a ”Kalapat dűlőben” épült fel. A kolóniához 1923-ban és 1924-ben építették hozzá az úgynevezett munkatelepet, amelyet 1932-ben, mint Nemti község külterületi lakott helyét, Horthy-telep néven törzskönyvezték. A II. világháború után, 1945-ben a település a Nemtibánya nevet kapta, majd a lakók kezdeményezésére 1948 decemberében Rákóczi-bányatelep néven jegyezték be. A település utolsó nagy fejlesztése 1957-58-ban történt, ekkor épült a Kazár patak jobb partján lévő „Szénégető dűlőben” a nyolcvan bányász ikerlakásból álló, úgynevezett újtelep.

A település a bányászat befejezése után 1954-ben Kisterenyéhez csatolták, 1989-től Bátonyterenye város része lett. 2000-ben lakossági kezdeményezésre megindult az elválás Bátonyterenyétől, melynek eredményeként a község Rákóczi-bányatelep (Rákóczibánya) néven 2002-ben önállóvá vált. A bányaépületek közül több felismerhető, napjainkban kihasználatlanul és romosan állnak a település határában. A régi kolóniai bányászlakások legtöbbjében ma is laknak.

Bányaépületek

Bányászlakások

Kultúra Rákóczibányán Mivel a település nagyobbik része bányakolóniának lett létrehozva, ezért saját népi kultúrája nem fejlődött ki: sem saját népviselete, sem népdalai nincsenek, szemben a szomszédos Kazár napjainkban is virágzó népművészeti örökségével. A kulturális élet egykori központja az 1883-ban alapított kaszinó (későbbi kultúrház) volt, megszűnte után az épületben 8 osztályos általános iskola működött 1972-ig. Ezután a Magyar Állami Földtani Intézet vette át az ingatlant kőzettár létrehozása céljából, mely a mai napig is működik. Mára a kulturális élet színtere a községi önkormányzati hivatal épületegyüttese, valamint a templom lett. Az általános iskolai oktatás megszűnt, az általános iskolások Kazárra járnak át tanulni.

A községi önkormányzat épülete

A község központja

Az 1920-as években épült templom

A címer Álló háromszög pajzs arany mezejét ágas hasítás osztja három részére. A pajzsfőben két egymást keresztező vörös bányász-kalapács lebeg. A jobb oldali mezőben fegyverzett ágaskodó fekete oroszlán lebegve fordul balra, a bal mezőben koronás, fegyverzett, fekete sas szárnyait kibontva lebegve fordul jobbra és jobb karmával egy ezüst szablyát ragad meg. A pajzs felső élén fekete-arany tekercs nyugszik, aranybojtos vörös fonákú dísze két oldalon lecsüng. A pajzs alatt négyszer hajtott ezüst szalagon a település neve jelenik meg, feketével. A hármas osztás a település kialakulásának időszakait jelzik: a régi kolónia telep, az öreg telep, és az újtelep részekre utalva. A bányászkalapácsok és a fekete oroszlán a község történetét meghatározó természeti kincset a „fekete aranyat” és a sok bányász nemzedék kitartását, elszántságát, munkaszeretetét jelenítik meg. A koronás fekete sas a valószínűsíthető névadót, azaz a fejedelmi Rákóczi családot idézi.

Mindennapok Mint Nógrád megye más részein, úgy Rákóczibányán is 10% felett van a munkanélküliek aránya. Ez meglátszik a település jellegén és lakói életmódján. Optimizmusra ad okot, hogy a településen megindult a csatornázás és az útfelújítás.

Köszönöm a figyelmet!