VEZETÉSI ISMERETEK Dr. Magura Ildikó

A vezetés „ A vezetés nem egyéb, mint hatás. Aki azt gondolja vezet, ám senki sem követi, az csak sétál.” ( John C. Maxwell )

A vezetés meghatározása A vezetés döntően tudatos tevékenység cél, cselekvési mód meghatározása, akarat fókuszálás, az eredmények célhoz mérése, az összehangolt – koordinált cselekvés A vezetés szerep, amelyet a közösség határoz meg és küld bizonyos személyek felé: elöljáró, aki követhető, aki tudja, hogy mit kell csinálni A vezető kiválasztásra kerül, kiválasztódik, az együttes tevékenység – a társadalmiasulás szükségszerű következménye. A vezetés ember – ember közötti speciális kapcsolat

A vezetés általános jellemzői 1. Megvalósulás feltétele: munkamegosztás, munkaszerepek A vezetés valamilyen cél vezérlésű szervezet keretei között értelmezhető. A szervezet jellemzői: emberek és eszközök dinamikus együttese a célok és az eljárások időben változnak hierarchizált a környezetével együtt értelmezhető.

A vezetés általános jellemzői 2. A vezetés a szervezetet működteti, a működés a szervezetben tevékenykedő emberek cselekvéseiben ( magatartásában) nyilvánul meg. A vezetés biztosítja a működés objektív és szubjektív feltételeit. A vezetés a hatalomgyakorlás egyik formája.

A vezetés kettős funkciója Gazdasági funkció - hatékonyság, termelékenység, koordináció, racionális működés, műszaki fejlesztés stb. Társadalmi funkciók - együttműködés, kapcsolatok, kultúra, szolidaritás, érdekérvényesítés   AZ ALAPVETŐ ELLENTMONDÁS:  A vezető a vállalat egyetlen alkalmazottja, akinek az érdekei ellentétesek a többi alkalmazottéval.

Vezetéselméleti iskolák, irányzatok 1. A vezetés döntő módon a szervezeti lét jelensége, a szervezet fogalomrendszerén belül értelmezhető. A szervezet valamely cél megvalósítására létrejött társadalmi és technikai elemekből és információból szerveződő nyílt rendszer. A vezetés konkrét környezeti feltétel-rendszerben valósul meg. A vezetés a rendszer állapot meghatározását csak a környezet viszonyrendszerébe helyezve tudja elvégezni.

Vezetéselméleti iskolák, irányzatok 2. A vezetés alapvetően célirányos, tervszerű és szervezett (tudatos) tevékenység.  A vezetés megvalósulása az ember-ember kapcsolatok hálójában, a szociális rendszer működésében értelmezhető. A vezetői teljesítmény csak nagyon szűk tartományban értelmezhető személyes teljesítményként.

Vezetéselméleti iskolák, irányzatok 3. Az emberi erőforrások hatékony működésének kritériuma az egyéni, csoport és szervezeti tanulóképesség fenntartása. Feltétele az egyéni, a csoport szintű és szervezeti tanulás folyamata, illetve ennek a folyamatnak a fenntartása. Az alkalmazkodási kényszer olyan nyomás, amely a reaktív működésmód fenntartását csak a szervezet nagyon szűk tartományában teszi lehetővé. A szervezet egésze proaktív módon működve képes követni a környezeti változásokat.

A vezetéselmélet kiemelkedő iskolái Dinnyés: Klasszikus irányzatok (Taylor,Fayol, Weber) Viselkedéstudományi irányzat (Münsternberg, Mayo, Argyris) Tudományos (kvantitatív) irányzat Integrációs irányzatok (rendszerszemléletű, folyamatszemléletű, empirikus) Más felosztások is lehetségesek: Klasszikus iskola, (Taylor, Weber, Fayol) Human relations (E. Mayo.) Magatartástudományi döntéselmélet (Ch. Barnard, H. Simon) A rendszerelmélet és kibernetika A kontingencia elmélet Az erőforrás függés elméletei Az intézményi (institucionalista) elmélet A populációs ökológia elmélet A stratégiai választás és stratégiai menedzsment elmélete A szervezeti kultúra

Klasszikus irányzatok 1. Taylor alapvetően a vezetés üzemi szintű, valamint a mai fogalomhasználat szerinti munkaszervezés kérdéseivel foglalkozott.  Alapelve: a munkások és a szervezet teljesítménye a munkamódszerek megváltoztatásával lényegesen növelhető. Taylor fő feladatának a hatékonyabb munkavégzés tudományos megszervezését tekintette, vezetési alapelvei a vezető-beosztott viszonnyal kapcsolatosak:

Klasszikus irányzatok 2. Fayol vizsgálatai - a vállalati felső vezetés szintjén műszaki, kereskedelmi, pénzügyi, biztonsági, számviteli és igazgatási funkciót különített el. Az igazgatási funkciót további öt részfunkcióra bontja: Tervezés: a jövő kutatása és a cselekvés részletes programtervének meghatározása Szervezés: a vállalat szervezetének kialakítása Rendelkezés: a feladatok végrehajtatása rendelkezésekkel, utasításokkal Koordinálás: a munkák és a kivitelezésükre irányuló erőfeszítések összefogása és összehangolása Ellenőrzés: a kiadott szabályok és utasítások betartásának felügyelete

Klasszikus irányzatok 3. Weber : bürokratikus vezetési modell. Pontosan szabályozott hivatali munkamegosztás, a hatáskörök, parancsadási jogkörök szilárdan szabályozott szétosztása A hivatali hierarchia és a szolgálati út elve Az ügyviteli tevékenység írásos dokumentálása és a dokumentumok őrzésével, kezelésével foglalkozó irodai személyzet létrehozása A szakmaiság elve, mely minden szakosított hivatali tevékenység betöltését szakképzettséghez köti

Weber folytatás A hivatali posztokat teljes munkaidőben foglalkoztatott hivatalnokok töltik be, akik teljesítményét formális eljárásokkal mérik, a személyi változások nem befolyásolhatják a teljesítménybeli követeléseket A hivatali tevékenység egyetemes, tanulható szabályok szerint megy végbe A hivatalnok maga személytelen, szabályozottan gyakorolható hatalmával a hatáskörén belül önállóan élhet A kötelességeit pontosan teljesítő hivatalnok szabályozott ellenszolgáltatásban részesül.

Viselkedéstudományi irányzat 1. A munkahelyen belüli személyes kapcsolatokat, a vezetők és vezetettek viszonyát és a munkacsoporton belüli viszonyokat vizsgálja. Münsternberg: az emberi magatartás tudományos vizsgálatának eredményei megkönnyítik a vezetők számára az emberek kiválasztását, betanítását és a leghatékonyabban motiváló módszerek kiválasztását. Mayo: a vezetőnek alapvető funkcióin túl, a munkacsoportok kialakításakor figyelmet kell fordítania a csoporton belül várható együttműködési készségre és a munkacsoport igényeire ösztönző munkahelyi atmoszférát kell teremtenie az anyagi ösztönzést erkölcsi és szociális ösztönzőkkel kell kiegészítenie.

Viselkedéstudományi irányzat 2. Argyris: a szervezeti igények és a normális személyiség szükségletei között ellentmondás feszül. Az egyén önmegvalósításra vágyik, ezzel szemben azonban a szervezet egy körülhatárolt, specializált munkakör szabályos ellátását várja el tőle. A vezető legfontosabb feladata tehát az egyén motiválása, amivel ez az ellentét feloldható.

Tudományos (kvantitatív) irányzat A vezetési feladatok megoldására a matematikai és statisztikai módszereket alkalmazzák. A döntéselméleti iskola - a vezetőt döntéshozónak, - a vezetői tevékenységet döntéshozásnak nevezi, - a vezető legfontosabb funkciója a döntéshozás.

Integrációs irányzatok 1. Rendszerszemléletű irányzat Az integrációs irányzatok célja az volt, hogy felhasználva a többi irányzat fontos elemeit és megállapításait, korszerűsítsék a vezetés tudományos ismeretanyagát. Barnard, a rendszerszemléletű irányzat első kiemelkedő egyénisége A vezetők legfontosabb feladata, hogy: beosztottaikat folyamatos kommunikációval ösztönözzék a nagyobb erőfeszítésekre a környezethez igazítsák a szervezetet.

Rendszerszemléletű irányzat 2. March és Simon: a vezető funkciója a szervezet tényezőinek összehangolása a szervezet céljainak elérése érdekében. A tényezők: egyének, csoportok, magatartásformák, motivációk, formális és informális struktúrák, célok, státusok és a hatalom.

Integrációs irányzatok 2. Folyamatszemléletű irányzat Davis – leírja a vezetés három szervezeti funkcióját: tervezés szervezés irányítás Később ezt mások kiegészítik az: emberek irányításával ellenőrzés funkcióival

Integrációs irányzatok 3. Empirikus irányzat Druckner szerint a vezetés lényege az alkotás, a menedzser funkciói pedig: célok meghatározása szervezés ösztönzés minősítés emberek fejlődésének biztosítása

Kontingencia (szituatív) irányzat Jeles képviselője Fiedler A kontingencia elmélet a szituativ megközelítések közé tartozik. Általános rendszerműködési elv nem határozható meg. A konkrét szituáció határozza meg az alkalmazható vezetői elveket és lehetőségeket. Általánosan ismert modellje a helyzettől függő vezetés.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!