Szent István Egyetem Agrárszakok párhuzamos akkreditációja

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Moodle tapasztalatok, megoldások a Széchenyi István Egyetemen
Advertisements

A felsőoktatási szakképzési programok
„A tanfelügyelet kialakuló rendszere, átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban” Az intézmények minőségfejlesztési folyamatainak támogatása /4. pillér/
Az intézményi akkreditáció folyamatábrája. Intézményi akkreditáció második köre (2007) Cél: „…értékelje az eltelt 8 év tevékenységét, de egyben teremtse.
Intézményi akkreditáció 2008 (hogy készüljünk?) MAB 2008 szeptember 19. Topár József.
E-learning alapú távoktatás tapasztalatai a Széchenyi István Egyetemen
1 TÁMOP B-11/2/KMR Az oktatás és kutatás színvonalának emelése a Szent István Egyetemen AZ OKTATÁS ÉS KUTATÁS SZÍNVONALÁNAK EMELÉSE A SZENT.
Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat mint képzőintézmény Bencze Györgyné Hajni.
A november 18-i workshop napirendje
A felsőoktatási minőségbiztosítás európai A felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjei Szántó Tibor Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság.
LB értékelési módszerek, technikák MAB Budapest, január 22. Topár József.
A MAB AKKREDITÁCIÓ értékelési szempontjai Dr. Veress Gábor 1Veress
Akkreditált intézmények és programok ellenőrzése Jókai István a FAT elnöke.
Tanulmányi rendszerek kommunikációs szerepe a felsőoktatási intézményekben. FELSŐOKTATÁS NYILVÁNOSSÁGA KONFERENCIA, 2005.
Magyar Universitas Program A magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességének programja június 15.
Minőségi oktatás hatékony vezetéssel az európai dimenzióban
Szabó Pál ELTE TTK Regionális Tudományi Tanszék Budapest.
Vezetői tájékoztató a SZIE-DPR és SZIE-IMIR projektekről
Dr. Kollár Gábor vezető auditor Det Norske Veritas Magyarország
ELTE TÁMOP /2/B/KMR projekt workshop
Felsőoktatási Minőségfejlesztési Rendszer
A bolognai folyamat – Párizs: Sorbonne-i Nyilatkozat Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Németország  hallgatói és oktatói mobilitás.
Az alapképzések bevezetésének tapasztalatai
Minőségirányítás a felsőoktatásban
A Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar minőségügyi folyamatai szeptember 22.
A KÖZPONT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA. Szabvány Ismétlődő műszaki, gazdasági és más feladatok optimális megoldásának MINTÁJA.
Radnainé Gyöngyös Zsuzsanna egyetemi docens tanszékvezető
MIBEN ERŐS ÉS MIBEN GYENGE AZ MRTT Elnöki beszámoló a évi közgyűlésen Magyar Regionális Tudományi Társaság.
A GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR FELADAT- ÉS STRUKTURÁLIS RENDSZERE Szerkesztette: © Dr. Szilágyi Tivadar, KARI TANÁCS KARI TANÁCS TÁRSADALMI.
Szilágyi Barnabás Minőségi oktatás hatékony vezetéssel az európai dimenzióban HEFOP/2004/3.3.1-P /1.1 NYF MIR rendszere, minőségfejlesztési.
Versenyképes, gyakorlatorientált felsőoktatás Magyarországon Dr. Tuka Katalin főosztályvezető-helyettes Tudománypolitikai Főosztály augusztus 30.
A minőségirányítási rendszerek fejlesztésének aktuális kérdései Dr. Borda Jenő alprogramvezető.
Az intézményi akkreditáció feladatai és lebonyolításának rendje
„Felsőoktatás új utakon” Fejlesztési célok és források a felsőoktatásban november 28. Budapest.
TUDOMÁNYOS MUNKA, KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG Dr. BARTHA LÁSZLÓ Mérnöki Kar Tanácsülése.
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A LEADER PROGRAM MINT HELYI PARTNERSÉG KÉRDÉSEI MAGYARORSZÁGON.
Bemutatkozik a Georgikon
A Mezőgazdaságtudományi Kar minőségbiztosítási rendszere
Az elektronikus tanulmányi nyilvántartás mint minőségbiztosítási eszköz dr. Princzinger Péter ELTE Oktatási Igazgatóság január 25.
Minőségbiztosítás az oktatásban - minőségértékelési eljárás
Távmunka tanácsadói képzés a BME-n
Ajánlás-változások Pedagógus-továbbképzés „Kongresszus után - a változások folyamatában” Konferencia Csillag Márta Budapest, május 27.
TANÁR-TOVÁBBKÉPZÉSI ALPROGRAM
LB felkészítő: március
Zentai László : Az ELTE intézményakkreditációs tapasztalatai – XI. 18. Az ELTE intézmény- akkreditációs tapasztalatai (2009–2010)
1 NÉHÁNY GONDOLAT AZ (INTÉZMÉNY) AKKREDITÁCIÓ MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSSAL KAPCSOLATOS KÉRDÉSEIRŐL Dr. Veress Gábor egyetemi tanár MAB, január 22.
LB értékelési módszerek, technikák MAB Budapest, 2007 január 17. Topár József.
Intézményakkreditáció „Tapasztalatok – Tanácsok – Tennivalók” Dr. Mikáczó Andrea PhD egyetemi docens december 2.
Az intézményakkreditáció eljárásrendje, az LB feladatai
Farkas Katalin – Vilmányi Márton június 15.
A teljesítménymérés helye és szerepe a minőségmenedzsmentben
Disszeminációs Konferencia Budapest, december 2. dr. Sediviné Balassa Ildikó TANÁRTOVÁBBKÉPZÉS A FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉSHEZ.
CAMPUS HUNGARY PROGRAM. A program célja A projekt a hazai felsőoktatási intézmények hallgatóinak, munkatársainak külföldi K+F, tanulmányi, operatív intézményi.
Doktori iskolák akkreditációja Bazsa György, a MAB elnöke Az Országos Doktori Tanács ülése Debrecen, december 12.
TQM-ISO Minőségügyi kérdések a Pécsi Tudományegyetemen Szellőné Fábián Mária főigazgató-helyettes PTE Egyetemi Könyvtár Budapest december.
A projekt indulása K21 - A „Könyvtári minőségfejlesztési 21” modell nyomán Előkészítés, csapatépítés 2008-ban 2009-ben projektté szerveződött Jelenleg.
Közgazdaság szakmacsoport
Sikeres ipar-egyetemi együttműködés Pannon Egyetem - KÜRT Zrt. Dr Remzső Tibor pályázati igazgató egyetemi docens Microsoft Innovációs Nap november.
Kovács László Nemzeti Közszolgálati Egyetem
AZ ÚJ OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET – ÉS A KOMPETENCIAFEJLESZTÉS Budapest, január 18.
Prof. Dr. Neményi Miklós tudományos és külügyi rektorhelyettes A doktori és publikációs adatbázis kialakításának elvei és megvalósítása Nyugat-magyarországi.
Működő képzések akkreditációja A jó gyakorlat elemei Szántó Tibor A MAB főtitkára január 22.
Pirolízis szakmai konferencia TÁMOP A-11/1/KONV
Integrált Irányítási Rendszer
Javaslatok a látogató bizottságok munkájához Temesi József LB-elnök, P18.
Bolognai Folyamat a az európai és a hazai mérnökképzésben Jobbágy Ákos BME november 17.
A SZAKMAI PEDAGÓGUSKÉPZÉS HELYZETE Tóth Béláné október.
A Bologna-folyamat második ciklusa Gaál Zoltán, Molnár Károly, Sima Dezső FFK, dec. 2-3.
TÖBBCÉLÚ KÖZÖSSÉGI TEREK FEJLESZTÉSE –
Az SZMBK Intézményi Modell
Előadás másolata:

Szent István Egyetem Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola Szent István Egyetem Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Miskolciné dr. Mikáczó Andrea PhD egyetemi docens SZIE-GTK Pályatervezési és Tanárképző Intézet Munkagazdaságtani és Minőségügyi Tanszék Minőségügyi rektori megbízott Gödöllő, 2011. január 24. Mikáczó Andrea

BEMUTATKOZÁS Végzettség: 1999 – Gödöllői Agrártudományi Egyetem-gazdasági agrármérnök 2007 – Szent István Egyetem, Gazdálkodás és Szervezéstudományi Doktori Iskola – PhD (summa cum laude) „Minőségmenedzsment” témakörben 2008 – Szent István Egyetem, GTK-Pályatervezési és Tanárképző Intézet – egyetemi docens 2009 – Budapesti Műszaki Egyetem – munkavédelmi szakmérnök

BEMUTATKOZÁS Minőségügy szakterületén való jártasság: 1998 – ISO 9000 vezető auditori végzettség 2000 – önálló vállalkozás keretében minőségfejlesztési tanácsadás (több mint 100 referenciamunka) 2001 – HACCP manager végzettség 2002 – SZIE-GTK Munkatudományi Intézet oktatója 2003 – ELTE, SZTE, KFK, HJF vendégelőadó 2004 – alvállalkozóként vezető auditori tevékenység (mintegy 50 referencia munka) 2005 – ISO 22000 vezető auditori végzettség 2007 – SZIE-GSZDI PhD. 2010 – MAB Minőségfejlesztési Bizottság tagja

Agrárszakok párhuzamos akkreditációja 2011. január 21. 16.00: az elvárt 14 db helyett 8 db Önértékelés érkezett be hozzám, amelyek szakmai átvizsgálását elvégeztem. Tapasztalataim: „Jó” készültségi állapot; tartalmas, lényegretörő szöveges részek; adattartalmak döntően feltöltésre kerültek; többnyire egységesen értelmezett szempontok; többnyire egységes szerkezet; váltakozó betűtípus és -méret változatos terjedelem (minden anyag >20 oldal!).

Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Javaslataim: az egy karról származó anyagok szakvezetőinek konzultációja a közös anyagrészek azonos adat- és információtartalmának egyeztetése céljából; „benchmarking” tevékenység; szövegrészek ismétlése szükségtelen, elég valamit csak egyszer leírni, majd arra később történhet konkrét hivatkozás; prioritás: az adott szak „jó gyakorlatának” a kidomborítása, az erősségek hangsúlyozása, a hiányosságok felszámolására irányuló fejlesztések bemutatása – „intézkedési terv” (feladat, felelős, határidő)

Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Javaslataim: Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés c. fejezethez: A TÁMOP-4.1.1.A-10/1/KONV – SZIE-IMIR (Intézményi Minőségfejlesztési Irányítási Rendszerek) Projekthez kapcsolódva a központi karokon is célul tűztük az alábbi minőségfejlesztésre irányuló irányítási rendszerek bevezetését: ISO 9001 szabvány szerinti Minőségirányítási rendszer (MIR); ISO 14001 szabvány szerinti Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) ISO/IEC 27001 szabvány szerinti Információbiztonsági Irányítási Rendszer (IBIR)

Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Javaslataim: prioritás: a tananyagfejlesztés eredményeinek tényszerű bemutatása, elektronikus tananyagok elérhetőségei; (Megjegyzés: működik egy olyan egyedülálló országos szervezet, amely összefogja és támogatja az agrártudományok területén zajló felsőoktatási tankönyvkiadást; folyamatos fejlesztésre inspirálja a szerzőket. ITSZB: Intézményközi Tankönyvkiadási Szakértői Bizottság Tagjai: valamennyi, a hazai agrár-felsőoktatást képviselő intézmény oktatási dékán-helyettesei Elnöke: Dr. Hajós László, SZIE GTK dékán-helyettese (további információkat rendelkezésre bocsájt az érdeklődők részére)

Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Javaslataim: prioritás: C-SWOT alkalmával törekedni kell az objektív, bizonyítható, számszerűsíthető tények közélésre, valamint az értékelő-elemző megállapítások megfogalmazására (max. 3 oldal); prioritás: a „IV. Felhasználói szempontok, kapcsolati formák” c. fejezet alapos kidolgozása; nem szükséges a mellékletek közé becsatolni a szak KKK-t, a szakindítási beadványt, az erre vonatkozó MAB határozatot, de utalni kell rá, hogy milyen nyilvános felületen érhető el (honlap URL);

Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Javaslataim: „központi információk” – az intézményi infrastrukturális feltételekről egységes szerkezetben január 25-én rendelkezésre áll, kiküldésre kerül a szakvezetőknek (e-mail) ami beillesztésre kerülhet az anyagba ; az adott szak specifikus infrastrukturális állapotáról a szak vezetése önállóan nyilatkozik (laboratóriumok, gyakorlóterek, tanüzem, tangazdaság stb.) a törzsanyagban helytakarékossági szempontból javasolt egyes témakörök kapcsán csak rövid összegzést írni és utalást kell adni, hogy milyen nyilvános felületen (honlap) érhető el a konkrét adattartalom;

Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Javaslataim: a táblázatos adatokhoz szükség szerint szöveges magyarázat a könnyebb értelmezhetőség érdekében; terjedelmi korlát betartása – törzsanyag (max. 20 oldal) + mellékletek (azokra történjen konkrét hivatkozás!); megfontolandó a „Fedőlap” és a „Bevezetés” fejezet; „igényes” külalak; határidő pontos betartása. Fontos! Az Önértékelés anyagának szakmai tartalmáért a szakvezetők tartoznak felelősséggel.

Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Az LB tagok által vizsgálandó szempontok a helyszíni látogatások alkalmával: Az Intézmény általános jellemzése (sajátos célkitűzések, hazai és nemzetközi szerep és összehasonlítás, a Bologna rendszer bevezetésével kapcsolatos tapasztalatok [BSc-MSc arány], képzési specialitások, különleges kezdeményezések). A Kar szerkezete, a Szak oktatásában résztvevő tanszékek együttműködése és munkamegosztása, a felelősségek megoszlása. A Szak oktatásának kari felügyelete és irányítása.

Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Az LB tagok által vizsgálandó szempontok a helyszíni látogatások alkalmával: A Kar és a Szak jellemző adatai: A Kar kutatási feladatainak szervezése (tanszéki kutatás, kutató-fejlesztő laboratóriumok, tudásközpontok, doktori iskolák, a kutatás kari irányítása). Kapcsolat az alkalmazói szférával, a Szak (Kar) innovációs tevékenysége, ipari kapcsolatok, spin-off cégek. A Szak minőségbiztosítási rendszere, a Szakkal kapcsolatos stratégiai döntések mechanizmusa. A Kar aktív hallgatói létszáma, a Szakon oktatók/kutatók száma, az egyetemi tanárok száma, a felvételi pontszámok. A Szak fejlesztésével kapcsolatos tervek, a terület jövőképe.

Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Az LB tagok által vizsgálandó szempontok a helyszíni látogatások alkalmával: Az oktatás színvonalának értékelése: Az elméleti és gyakorlati képzés színvonalának és kapcsolatának értékelése, a gyakorlati és elméleti képzés aránya, kapcsolat az „ipari” partnerekkel. A tantárgyak általános választéka (fakultatív tárgyak, szakmai sokszínűség, a szakirányok értékelése). A szakirányok rendszere. A szakdolgozatok színvonala, a diplomaszerzés sikeressége. A hallgatók elhelyezkedési lehetőségei. A hallgatók elégedettsége az oktatással, hallgatói utánpótlás.

Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Az LB tagok által vizsgálandó szempontok a helyszíni látogatások alkalmával: Személyi feltételek: A BSc képzésben résztvevő oktatók minősítése (akadémikus, MTA doktora, PhD). A korosztályi eloszlás minősítése. Az utánpótlás biztosítása. A terhelés megosztás az oktatók között. Lehetőség külföldi tapasztalatszerzésre, valós munkahelyi tapasztalatok gyűjtésének a lehetősége, az oktatók szerepe a hazai és nemzetközi szakmai és tudományos közéletben.

Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Az LB tagok által vizsgálandó szempontok a helyszíni látogatások alkalmával: Infrastrukturális feltételek A Szak (Kar) ellátottsága előadótermekkel és korszerű eszközökkel felszerelt laboratóriumokkal, az oktatási, illetve a kutatási tevékenységet biztosító infrastruktúra folyamatos fejlesztése, az oktatási épület funkcionális megoszlása, a könyvtár felszereltsége. A Szak (Kar) informatikai infrastruktúrájának az értékelése. A laboratóriumok, kísérleti műhelyek felszereltsége,a laboratóriumok szakmai területei és szerepük az oktatásban és a kutatásban.

Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Az LB tagok által vizsgálandó szempontok a helyszíni látogatások alkalmával: Kutatás-fejlesztés: A kutatási tevékenység szerepe a Szak (Kar) életében, a publikációs tevékenység értékelése. A nemzetközileg kiemelkedő eredményekkel rendelkező kutatási területek. A pályázatok volumene (hazai, EU stb.) Tehetséggondozás: A Szak tehetséggondozási aktivitása (TDK eredmények, hazai és nemzetközi szakmai versenyek, hallgatói konferenciák, önálló laboratóriumi munka). Doktori képzés: A Szak (Kar) Doktori Iskolájának eredményei, létszámadatok.

Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Az LB tagok által vizsgálandó szempontok a helyszíni látogatások alkalmával: A vezetés értékelése A Kar vezetői és oktatói közötti kapcsolat, az oktató-hallgató kapcsolat mind a vezetés szintjén, mind a közvetlen oktatóhallgató viszonyban, a Hallgatói Önkormányzattal kialakított kapcsolat. Minőségbiztosítás A Szak minőségbiztosítási rendszere, a minőségbiztosítás szabályai, az eljárási rend értékelése. A Kar minőségpolitikájának alapvető elemei. A minőségfejlesztés eredményei. C-SWOT analízis

Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Értékelés a vizsgálati szempontok szerint Az önértékelés kritikai elemzése. A képesítési követelmények teljesülése. A MAB akkreditációs követelmény-rendszerének való megfelelés. A követelmények előírásainak a helyzetet és a lehetőségeket figyelembe vevő interpretálása, a „jó gyakorlat” megjelenése a szakon. Az oktatói állomány összetétele (kor, státusz, szakterület, szakmai elismertség, publikációs aktivitás). A képzési (oktatási-tanulási) folyamat értékelése, a szakirányok kínálata.

Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Értékelés a vizsgálati szempontok szerint (Folytatás) Eredmények (kompetenciák, ismeretek, képességek, attitűdök, értékvilág), kimenet. A szak specifikus képzési céljai. Hallgatói szolgáltatások, elhelyezkedés, a szak regionális szerepe (a képzés fizikai körülményei). Felhasználói szempontok (C-SWOT analízis, hallgatói kérdőívek feldolgozott adatai). A Szak működésének külső korlátai. Összehasonlító, összegző megállapítások.

Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Értékelés a vizsgálati szempontok szerint A hallgatókkal folytatott beszélgetés tapasztalatai Milyenek az elhelyezkedési lehetőségek a végzés után? Mi a hallgatók véleménye a tantervről? Milyen a számonkérés rendszere? Mi a véleményük a hallgatóknak az Tanulmányi Titkárság munkájáról? Hogyan működik a HÖK?   Az oktatókkal folytatott beszélgetések tapasztalatai Az óralátogatások tapasztalatai A látogató bizottság javaslatai

Agrárszakok párhuzamos akkreditációja A programakkreditáció célja kettős : 1. Minőséghitelesítés és minőségértékelés a minőséghitelesítés (akkreditáció) alapja a szakindítási beadványban részletezett személyi és infrastrukturális minimumfeltételek folyamatos fenntartása, és ennek eredményeként megfelelés a szak képzési és kimeneti követelményeinek (KKK). a minőségértékelés alapja olyan minőség- és teljesítménymutatók, továbbá minőségbiztosítási eljárások, melyek a minimumfeltételeken túl a szak hallgatói és oktatói teljesítményét, a képzés módszereit és eredményeit jellemzik a KKK-ban megfogalmazott célok elérésében. 2. A képzési ág/terület szakjainak és szakrendszerének átfogó szintetizáló értékelése Az értékelések és a határozatok az elemző megállapítások mellett minden esetben javaslatokat is tartalmaznak a minőség javítása, a jobb teljesítmény, a fejlődés érdekében.

Agrárszakok párhuzamos akkreditációja Az akkreditációs javaslat háromféle lehet: akkreditált, A – 20xx (5 évre) akkreditált, A – 20zz (kevesebb, mint 5 évre) nem akkreditált, NA. Az akkreditációs javaslatot szöveges indoklás támasztja alá. Minőségértékelés: Az egyes képzések részletes szöveges értékelése a teljes megítélési folyamat alapján. Ennek elsődleges célja a minőség javítása és a minőségbiztosítás segítése. Minőségfejlesztési javaslatok Az értékelések és a határozatok az elemző megállapítások mellett minden esetben javaslatokat is tartalmaznak a minőség javítása, a jobb teljesítmény, a fejlődés érdekében.

Agrárszakok párhuzamos akkreditációja

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!