AZ ÁTALAKULÓ ÉLELMISZER-GAZDASÁG FŐBB TERÜLETI, TÁRSADALMI, KÖRNYEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEI Prof. Dr. Villányi László Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gödöllő MRTT VÁNDORGYŰLÉS, DECEMBER GÖDÖLLŐ

Bevezetés  A globális erőforrás-használat és rendszerműködtetés ma már a gazdasági élet szinte minden területére kiterjed.  Az átalakulásban lévő mezőgazdaság és élelmiszertermelés gazdasági hatásainak feltárása alapvető szükségszerűség annak érdekében, hogy a társadalmi és környezeti problémákat elkerülhessük az átstrukturálódás folyamatában. MRTT VÁNDORGYŰLÉS, DECEMBER GÖDÖLLŐ

A multifunkcionális mezőgazdaság értelmezése A multifunkcionális mezőgazdaságnak kétféle feladatot kell ellátnia: Az alapvetően a piac által szabályozott termelési feladatokat, melyek az élelmiszerek előállításán túl a nem élelmiszer célú termékek (megújítható nyersanyagok, energiaforrások stb.) előállítását is egyre inkább magukba foglalják, valamint A termelési körzettel, a tájjal, a földdel kapcsolatos környezeti, társadalmi, foglalkoztatási és kultúra- feladatokat. MRTT VÁNDORGYŰLÉS, DECEMBER GÖDÖLLŐ

Piac által nem ellentételezett hatások A multifunkcionalitás nemcsak a mezőgazdaságra vonatkozik. A gazdasági tevékenység során többféle termék keletkezik, egyfelől piaci, másfelől nem- termékjellegű (nem piaci) kibocsátás formájában. A piaci és nem piaci kibocsátások változó arányban, de együtt termelődnek. Egyes nem- termékjellegű kibocsátások esetében mutathatók ki az externális hatások!!!! MRTT VÁNDORGYŰLÉS, DECEMBER GÖDÖLLŐ

Piaci és társadalmi egyensúly negatív külső hatás esetén MRTT VÁNDORGYŰLÉS, DECEMBER GÖDÖLLŐ

Nem piaci jellegű kibocsátások a mezőgazdaságban A gazdaságok termelői és fogyasztói is egyben az előnyös nem piaci jellegű kibocsátásoknak, ugyanakkor fogyasztóként érintettek a negatív externáliák terén. A gazdaságok tehát érintettek lehetnek, egyrészt saját maguk által okozott externáliákban, illetve más gazdaságok által létrehozott externáliákban (saját szennyezés kibocsátás, vagy más általi szennyezés). MRTT VÁNDORGYŰLÉS, DECEMBER GÖDÖLLŐ

Fontosabb nem piaci kibocsátások A vidéki és városi népesség gyakran azonosítja a mezőgazdasági tájat a szabad területekkel és a vidéki szabadidős (rekreációs) tevékenységek forrásával. A mezőgazdasági terület gyakran a vadvilág élőhelye, ezért a biodiverzitás fenntartása kiemelten fontos. A mezőgazdasági szektor több vidéki terület ökonómiai megvalósításához és az élelmiszerbiztonsághoz is hozzájárulhat (a lokális élelmiszertermelés és ellátás megvalósítása esetén). A mezőgazdaságban használt tápanyagok, peszticidek, patogének, sók talajeróziót, vízminőségi problémákat okoznak számos területen. Káros hatásként jelentkezhet a talajok savanyodása is, az öntözéshez használt víz hasznavehetetlen a nem mezőgazdasági szektorban vagy az ökoszisztémában. MRTT VÁNDORGYŰLÉS, DECEMBER GÖDÖLLŐ

Következtetés Mind a pozitív, mind a negatív externális hatások hibás figyelembevétele téves politikai következményeket és döntéseket vonhat maga után. A mezőgazdaság alacsony jövedelem- színvonalának problémáját nem lehet a piaci kudarcok elhárításának a „központi támogatására” hivatkozva megoldani vagy fordítva. A mezőgazdaság piaci alapon, a multifunkcionális működtetést (élelmiszer, energia, ipari alapanyag stb.) szem előtt működhet hatékonyan, magasabb jövedelem-színvonalat produkálva! MRTT VÁNDORGYŰLÉS, DECEMBER GÖDÖLLŐ

Összefoglalás A tézist úgy foglalhatnánk össze, hogy a jövőben nem beszélhetünk külön-külön élelmiszer- vagy takarmánytermelésről, energianövény vagy ipari alapanyag termelésről, hanem általános értelemben vett biomassza termelésről van szó. A társadalmi, gazdasági, környezeti igények alapján döntjük el, milyen hasznosítási irányokat választhatunk és ezt milyen arányokban valósítjuk meg. Lényegében ezen összefüggésrendszer mentén értelmezhető csak világosan az átalakulóban lévő mezőgazdaság és élelmiszertermelés társadalmi és környezeti felelőssége. MRTT VÁNDORGYŰLÉS, DECEMBER GÖDÖLLŐ

Köszönöm megtisztelő figyelműket! MRTT VÁNDORGYŰLÉS, DECEMBER GÖDÖLLŐ