A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai Dr. Buday-Sántha Attila

A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai 2 Konferenciák visszatérő témája a vidék helyzete- eredmény csekély Ezt mutatja:  A vidék gazdasági  Szociális helyzetének Alapvető ok: a magyar politika irányítói nem akarnak és nem képesek szembenézni a rendszerváltáskor a vidékkel szemben elkövetett bűnökkel alakulása

A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai 3 A vidék egyet jelent az alulképzettséggel az alulfoglalkoztatottsággal a jövedelem hiánnyal az infrastrukturális hiányosságokkal a közszolgáltatások alacsony színvonalával a jövőkép hiányával, a kiszolgáltatottsággal

A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai 4 Ezek jó része tradicionális elem mezőgazdaság túlnépesedése alulképzettség a jövedelem hiány az infrastrukturális hiányosságok a közszolgáltatás hiányosságai de ezeket a rendszerváltás kiélezte és elmélyítette

A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai 5 A helyi foglalkoztatás csökkenésével:  mező- és erdőgazdálkodás  helyi iparok Az előzőből adódó mobilitási kényszerrel, amelynek a feltételei nem adottak A szakképzettség mértékének és típusának a változásával leépülése

A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai 6 Mi az alapprobléma? a vidék gazdasági alapjai a rendszerváltással megrendültek és azóta erre nincs megoldás sokan ötletrohamok keretében nyugati tapasztalatok alapján kívánják megmondani a tutit elfeledkezve arról, hogy;

A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai 7 A nyugati tapasztalatok problémái például a választott országok gazdasági ereje, érdekérvényesítő képessége sokszorosa a magyarénak (pl. Ausztria) a népesség vásárlóereje ennek megfelelően alakul a népesség képzettségi szintje a magyarokét meghaladja ott végbement a vidéki települések iparosítása

A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai 8 Ezért nem jelentenek megoldást a következő javaslatok:  Falusi turizmus a megoldás  Fejleszteni kell a kézműipart  Biotermelés a megoldás  A falusi örökség megőrzése, a hagyományok ápolása a feladat  A vidék energiatermelése a megoldás

A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai 9 Hibás megközelítések Liberális – majd lecsurog a vidékre Népi romantika – amely a hagyományos életformát és termelési módot tekinti alapnak. Az emberek, főleg a fiatalok és a nők nem akarnak úgy élni, mint a nagyszüleik. Egyébként nem is lehet. A falusiak pontosan úgy akarnak élni, mint a városiak. hát nem csurog

A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai 10 Hibás megközelítések Ökoromantika – az emberek nem akarnak és nem tudnak rezervátumokban élni. A vidékre egyaránt veszélyt jelent a magára hagyottság, valamint a népi romantikára és az ökoromantikára alapozott életszerűtlen, torz fejlesztési irányok kitűzése

A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai 11 Nemzetgazdasági szinten kérdőjelezik meg a mezőgazdasági adottságokat  GDP  foglalkoztatottság Elfeledkezve arról, hogy a jövő élelmiszerellátása korántsem biztos:  2025-ig 2 milliárd plusz fogyasztó  vészesen csökken a termőterület

A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai 12 A visszatér ő állítás A vidék nem azonos a mezőgazdasággal! De mezőgazdaság nélkül nincs vidék! Miért olyan fontos a mezőgazdaság, ha eltekintünk az élelmiszertermeléstől?  Mert tevékenysége legszervesebben kapcsolódik a vidékhez  Mert mindazokat a szolgáltatásokat amit a vidéktől várnak a mezőgazdaság nyújtja

A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai 13 Vidéki szolgáltatások Kultúrtáj Természeti elemek védelme, megújulása Ebben rekreációs feltételeknek a megteremtése Kulturális örökség megőrzése Ezek csak életképes mezőgazdaság esetén képzelhetőek el

A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai 14 Életképes mez ő gazdaság – versenyképes mez ő gazdaság Feltétele:  termelés mérete  termelési színvonal (technológia)  termelő ember felkészültsége  termelés nemzetgazdasági szervezettsége A vidék esetében a rendszerváltás az ősök győzelme volt az utódok felett. Más módon: a múlt győzelme a jövő felett.

A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai 15 A mezőgazdaság versenyképes struktúráját lerombolta és a magyar mezőgazdaság a birtokstruktúrájával az európai államok sorának a végére került:  M.o.: gazdaság  NSZK: gazdaság  Dánia: gazdaság

A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai 16 A rendszerváltás „eredményei”: Szétrabolta és szembeállította a termékpálya szakaszokat. mg.i termelés – feldolgozás- értékesítés Nyertesekre és vesztesekre osztotta a vidéket- nincs egységes érdekképviselet, csak réteg képviselet. Lefejezte a vidéket, illetve annak elkötelezett értelmiségét A 60%-os bérleti rendszerrel megteremtette a folyamatos jövedelem kivonás lehetőségét

A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai 17 Hol a munkahely? VoltVanVeszteségDb/főMunka- hely Szarvas- marha 1,6 milló0,7 millió Sertés8,5 millió3,9 millió4,6 millió Szőlő ha ha ha2,5 ha Összesen:47 200

A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai 18 Eredmény Egyszerűsödő, alacsony értéktartalmú termelési szerkezet Állattenyésztés leépülése Feldolgozatlan alapanyag export, gyenge minőségben Mezőgazdasági termékek piacvesztése Növekvő import-belső piacvesztés  M.o. importőr: tejtermék, sertéshús, gyümölcs, cukor

A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai 19 Megoldást az Uniótól vártuk  Nem érdeke Kelet-Európa mezőgazdasági potenciáljának a kihasználása Franc Fishler Nem vállal olyan mértékű felzárkóztatást, mint a mediterrán államokban Ezzel összefüggésben:  Elsősorban a vidékfejlesztésben természeti tájak fenntartásában érdekelt  Nem volt érdeke a Kelet-Európai földpiac megnyitása

A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai 20 A vidék jöv ő je Képzés Mobilitás Vállalkozási készség Gazdaságon kívüli  Pályázati rendszer

A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai 21 Pályázati rendszer  hiányzik az összefogás a települések között  sokpárhuzamos fejlesztés  sok a rövid élettartamú beruházások  hiányzik az együttműködés hiányzik az értelmiség, kiszolgáltatott

A magyar agrár- és vidékfejlesztés ellentmondásai 22 Képzés, ellátás Óvodáskortól a nyugdíjig  óvodaközpontok  iskolaközpontok  sportközpontok  szolgáltató központok  faluházak