A regionális versenyképesség és a természeti tőke viszonya a közgazdaságtani irányzatokban Málovics György SZTE-GTK KGI Regionális Gazdaságfejlesztési Szakcsoport Tanársegéd

Kutatási kérdés Fenntarthatatlan környezeti tendenciák Ok: gazdasági rendszer működése Utóbbit nagyban meghatározó fogalom: versenyképesség (regionális versenyképesség) – „…modern kapitalista gazdaság természeti törvényévé vált.” (Martin 2003) Kutatási kérdés: mi a kettő közti kapcsolat?

Felépítés 1. Def.: regionális versenyképesség 2. Def.: fenntarthatóság (rövid és hosszú távú versenyképesség kapcsolata) – természeti tőke 3. A közgazdaságtani irányzatok mondanivalója a regionális versenyképesség és a természeti tőke viszonyáról 4. Következtetések

1. Regionális versenyképesség A versenyképesség egységes definíciója: „a vállalatok, iparágak, régiók, nemzetek és nemzetek feletti régiók képessége relatíve magas jövedelem és relatíve magas foglalkoztatottsági szint tartós létrehozására, miközben a külgazdasági (globális) versenynek ki vannak téve” (EC 1999) Azaz: regionális jövedelemtermelő-képesség, termelékenység, foglalkoztatás

2. Fenntarthatóság – (rövid és hosszú távú versenyképesség kapcsolata – természeti tőke) „a rövid távú versenyképességnek nem szabad a sikeres teljesítményt fenntarthatatlanná tevő egyensúlytalanságot létrehoznia” (Martin et al. 2003) – fenntarthatatlan folyamatok/fenntarthatóság problémaköre Természeti tőke (környezetgazdaságtan és ökológiai közgazdaságtan)

2. Rövid és hosszú távú versenyképesség kapcsolata – a természeti tőke szerepe a gazdasági folyamatban A jólét: - nélkülözhetetlen (minden emberi igény kielégítéséhez szükséges) - nem helyettesíthető erőforrása (Stern 2006, IPCC 2007) Ekins et al. 2003

2. Rövid és hosszú távú versenyképesség kapcsolata – a természeti tőke szerepe a gazdasági folyamatban Környezeti hatások térbelisége –interdependencia, bizonytalanság és tehetetlenség

3. A közgazdaságtani irányzatok mondanivalója a regionális versenyképesség és a természeti tőke viszonyáról

A közgazdaságtani irányzatok mondanivalója a regionális versenyképesség és a természeti tőke viszonyáról Neoklasszikus közgazdaságtan Regionális versenyképesség –alapfeltevései (ezek a tökéletes informáltság, az állandó skálahozadék, a hosszú távon érvényesülő egyensúlyi helyzet, a teljes tényezőmobilitás és a tökéletes verseny) és eszközrendszere következtében a regionális versenyképesség témaköre ezen elmélet korlátai közt nem tárgyalható Természeti tőke –koherens fenntarthatósági elmélet – gyenge fenntarthatóság elmélete –Q=f(K,L,N) –N és K egymás tökéletes helyettesítői – vö. természeti tőke –externáliák internalizálása és technológiai fejlődés – vö. technológiai változás elméletei és ökoszisztéma-folyamatok (linearitás hiánya, küszöbértékek, bizonytalanság) –externáliák internalizálása és nemzetközi kereskedelem

A közgazdaságtani irányzatok mondanivalója a regionális versenyképesség és a természeti tőke viszonyáról Fejlődésgazdaságtan Regionális versenyképesség –az elmaradott országok fejlődési problémakörére vonatkozó tudományterületként jelent meg –Idővel előtérbe kerültek a külső, nemzetközi tényezők és hatások (a világgazdaságtan egyenlőtlen viszonyai és egyenlítlenítő hatásai, a fejlett országok gazdaságának strukturális függése) szerepét hangsúlyozó megközelítések –A központi régiók kezdeti termelékenységi előnyeik segítségével fenntartják vezető helyzetüket a kevésbé termelékeny periférikus régiókhoz képest Természeti tőke –társadalmi egyenlőtlenségekre, a szegénység problematikájára, nem pedig az ökológiai problémákra összpontosít –a jövedelemegyenlőtlenségek problémája nem választható el az ökológiai problémakörtől –többdimenziós mérések szükségessége

A közgazdaságtani irányzatok mondanivalója a regionális versenyképesség és a természeti tőke viszonyáról Evolucionista közgazdaságtan Regionális versenyképesség –sem nem determininsztikus, sem nem véletlenszerű, a jelenben megfigyelhető eredményeket a múltbeli állapotból kiindulva dinamikus folyamat eredményeként értelmezi –a gazdasági növekedést így jelentős mértékben meghatározzák a helyi feltételek és történelmi háttér, a „gazdasági evolúció” részei –a hosszú távú regionális versenyképesség a térségek újdonságot, innovációt generáló képességétől függ, amiben a térbeli koncentráció fontos szerepet tölt be –a folyamatosan létrejövő új variációkat a verseny és más intézmények kiszelektálják Természeti tőke –technológiai változás folyamata - korlátozott racionalitás, a technológiák használatának pozitív visszacsatolásai és negatív extern hatásai, a technológiai változások növekvő hozadéka, az útfüggőség, a bezáródás, technológiai rezsimek

A közgazdaságtani irányzatok mondanivalója a regionális versenyképesség és a természeti tőke viszonyáról Új intézményi közgazdaságtan Regionális versenyképesség –tranzakciós költségek közgazdaságtana és tulajdonjogok gazdaságtana –főként a gazdasági, társadalmi és politikai intézményeket vizsgálja, azaz az emberi magatartásnak keretet adó adott interakciókat megszervező intézmények kialakulását és működését –a verseny alapintézményénél a hagyományos marginalista megközelítés nem sérül, de megjelenik a tranzakciós függvény és a tranzakciós költség –ennek értelmében a vállalkozások méretét a méretgazdaságosság helyett inkább a fajlagos tranzakciós költségek (kommunikáció, koordináció, döntéshozatal költségei) magyarázzák, amelyek a nagyvállalatok esetében lényegesen alacsonyabbak Természeti tőke –a fenntartható növekedés és az intézmények viszonya –a természeti erőforrások kezelése és az intézmények kapcsolata –tranzakciós költségek és természeti erőforrások viszonya –a természeti erőforrások menedzsmentjének politikai vonatkozásai, a környezeti szabályozás és intézmények viszonya –a kollektív cselekvés és tulajdonjogok szerepe a szegénység csökkentésében –egyenlőtlenségek, a segélyezés, igazságosság és intézmények kapcsolata –technológiai változások és intézmények viszonya

4. Következtetések Potenciális konfliktus a rövid- és hosszútávú regionális versenyképesség közt Ennek oka a társadalmi-gazdasági rendszer természeti tőkére gyakorolt hatása Egyes közgazdaságtani irányzatok széttördezett, esetenként egymással ellentétes megállapításai – kivéve a neoklasszikus közgazdaságtan és a környezet-specifikus közgazdaságtani irányzatok Fogalmak egymással való kapcsolatának hiánya (kivéve neoklasszikus) Természeti tőkével kapcsolatos alapvető ismereteink integrálásának hiánya Problémaszempontú megközelítés szükséges - ökológiai tudásunk integrálása és hagyományos (neoklasszikus) közgazdaságtani elemzési módszereink (externáliák, helyettesítés, kockázatelemzés) felülvizsgálata a természeti tőkét érintő megközelítések esetében