Irányváltások a területfejlesztés intézményrendszerében 1Területfejlesztők Napja Balatonkenese

Lendületben 1996 XXI. törvény. Mérföldkő a területfejlesztésben Tárgyunkat illetően jelentős fenntartások fogalmazódtak meg

Emlékeztetőül 1.Megyei Területfejlesztési Tanácsok megalakulása 2.Országos Területfejlesztési Tanács létrejötte 3.Regionális Fejlesztési Tanácsok szervezésének lehetősége 4.Országos Területfejlesztési Központ meg- szervezése (nem a törvény hozta létre) 5.Pályázati rendszer 6.Tervezés (koncepció, stratégia)

Változások 1/a (vagy a romlás útja?) 1.Az első visszalépés: 1998 őszén kinevezik az első helyi politikust a miniszter képviseletében. 2.A XXI. tv évi módosításának legfontosabb következményei: Megváltozik a Tanácsok tagösszetétele, ezzel gyakorlatilag megszűnik a partnerség elvének érvényesítése. Kötelező régiók, de kormányzati többség a tagságban.

Változások 1/b (vagy a romlás útja?) 3. Kiderül, az EU nem fogad el hét regionális programot. 4. Létrejöttek a regionális ügynökségek.

Változások 2 A XXI. tv évi módosítása 1.Megerősíti a Regionális Fejlesztési Tanácsokat, és legalább itt ismét köztisztviselők a területfejlesztésért felelős miniszter képviselői, bár ekkor sem mindenütt 2.Civil szerveződések részvételére egyeztetési fórum 3.Kistérségi Fejlesztési Tanácsok, a statisztikai kistérségek átszervezése 4.Elindul az operatív programok előkészítése, az eu-s szabályok szerinti pályáztatás 5.Vétójog kiterjesztése 6.Az Országos Területfejlesztési Központ beolvad a Nemzeti Területfejlesztési Központba, Területigazgatási Főosztályként

Változások 3 A XXI. tv évi módosítása 1.Nem sikerül a kétharmados többséget kívánó módosítás, nem jöhetnek létre a választott regionális tanácsok 2.Elindul az államigazgatás regionalizációja, majd megbukik 3.A régiók operatív programjainak integrálása a Nemzeti Fejlesztési Tervbe 4.A Regionális Ügynökségek közreműködők az operatív programok megvalósításában 5.A területfejlesztés az új, Önkormányzati és Terület- fejlesztési Minisztériumba kerül 6.Megszervezik a Regionális Igazgatóságot, amit az év elején megszüntetnek, ezzel a régióigazgatói funkció is megszűnik.

Összegezésként 1998 után valójában a szakma heroikus küzdelmét látjuk az intézményrendszer olyan módon való tovább fejlesztésére, amely nem csak megőrzi a törvény eredeti szándékait, hanem a körülmények változásait is képes követni. Ezt azonban nem tudta elérni, mert hiányzott a politikai támogatás. Pontosan látható, hogy a kormányzati törekvés miként fordul ellenkező irányba, ha ellenzéki pozícióba kerül egy párt. Másfelől azt is láthatjuk, hogy a kormányzó párt sem feltétlen törekszik a decentralizáció – egyébként a politika részéről is elég egységesen vallott – elvének érvényesítésére, ha források feletti döntésekről van szó. Megjegyzem, ebben az EU is kihátrált a dolog mögül, amikor nem tartotta lehetségesnek a regionális operatív programokat.

Hogyan tovább? Nincs jobb, mint vissza az alapelvekhez: szubszidiaritás elvén partnerség, programozás, koncentráció, addicionalitás Ennek útja: 1.Rendet a kistérségi szinten 2.Ezekre épülő régiószervezés 3.Önkormányzati régiók