Alföld Az Alföld résztájai: Duna-Tisza-köze Tiszántúl Mezőföld Drávamellék Hazánk legnagyobb, domborzatilag és éghajlatilag legegységesebb tája. A mezőgazdaság fő területe. Innen származik az ország kőolaj- és földgáztermelésének 90%-a. Domborzata: Nagy része tökéletes síkság. (a magasságkülönbség nem haladja meg a 30 m-t, a terület lejtése a 3 ‰-et) Eltérő domborzatú területek a hordalékkúpok. A hegységekből kilépő folyók (Duna, Sajó, Bodrog, Zagyva, stb.) építették.
A Duna pleisztocén kori hordalékkúpja. Kiskunság: A Duna pleisztocén kori hordalékkúpja. Kőzetanyaga homok.
Bácskai löszhát
Itt található az Alföld legmagasabb pontja: Hoportyó 183 m Nyírség: Homokkal fedett hordalékkúp, melyet a Tisza és mellékfolyói alakítottak ki. Itt található az Alföld legmagasabb pontja: Hoportyó 183 m
Hajdúság: Kiváló termőképességű löszhát.
A Tisza hordalékával borított táj Hortobágy A Tisza hordalékával borított táj Hazánk legszárazabb tája (A csapadék 500 mm/év alatt.)
Hortobágy
Nagykunság
Öntés- és szikes talaj rét- és legelőgazdálkodás Körös-vidék: Tökéletes síkság. Öntés- és szikes talaj rét- és legelőgazdálkodás
Hármas-Körös
Részben lösszel fedett kiváló mezőségi talaj. Maros - Körös köze: Maros hordalékúpja. Részben lösszel fedett kiváló mezőségi talaj. Az ország legmelegebb területe.
Hungaricumok Kalocsai és szegedi paprika, makói hagyma, kecskeméti barackpálinka, bánkúti búza, szőregi rózsatő – a dél-alföldi régió egyedi, páratlan magyar mezőgazdasági termékei. A makói vöröshagyma, a kalocsai és a szegedi fűszerpaprika-őrlemény, illetve a kecskeméti barackpálinka egyaránt hungarikum.
Felszínét lösz borítja. Mezőföld: Felszínét lösz borítja. A Dunára tekintő 50-60 méter magas löszfalak gyakran megcsúsznak, illetve leomlanak, ezért a terület fokozatosan hátrál.
Drávamellék: Erős mediterrán hatás éri enyhe tél, korai tavasz, másodlagos őszi csapadékmaximum.