Major Márk, Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Jászberény

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
OPTIKAI LEMEZEK JELLEMZŐI, TÍPUSAI
Advertisements

Háttértárak ismertetése
Készítette: Schneider Péter Felkészítő-Tanár:Utassy Andrea Egressy Gábor Kéttannyelvű Műszaki Szakközépiskola 1149 Budapest Egressy út 71.
Hardver eszközök II. rész
Hardver ismeretek Háttértárolók
Napjaink háttértárolói
Adattárolási technológiák
Háttértárak. Háttértárak A háttértárak működési elve A háttértárak feladata: Az éppen nem használt adatokat és programokat háttértárolókon tároljuk.
Külső memóriák.. 1.Hard Disk  Egy számitástechnikai adattároló berendezés. Az adatokat kettes számrendszerben tárolja.  Az adatokat mágnesezhető réteggel.
Az optikai tárolók Az optikai tárolórendszerekre jellemző, hogy az írás és olvasás lézersugárral történik. Az optikai tárolókat több tulajdonságuk markánsan.
Készítette: Ferenczi Krisztián (FEKSAAI.ELTE). Optikai lemezek jellemzői Az írás és olvasás lézersugárral történik. Az optikai tároló felületén az adatok.
Tárgy: Számítógépes alapismeretek Készítette: Horti Tamás (HOTSAAI.ELTE)
Napjaink háttértárolói
Háttértárak. Háttértárak A háttértárak mûködési elve A háttértárak feladata: Az éppen nem használt adatokat és programokat háttértárolókon tároljuk.
DISZKréten az adathordozókról
Mai számítógép perifériák
Háttértárak Be és kimeneti eszközök
Mai Számítógép perifériák
Készítette: Sebestyén Dávid SEDRAAI.ELTE. Az adathordozók Ha nincs hálózatban a két számítógép, amik között adatot szeretnénk átvinni Vagy a digitálisan.
Háttértárak.
12. Óra Háttértárak.
Készítette: Simon Anett 9.c
A pendrive.
OPTIKAI LEMEZEK JELLEMZŐI, TÍPUSAI Készítette: Czeglédy Kitti - CZKSAAI.
Minden, amit az adathordozókról tudni kell!
Amit az adathordozókról tudni kell
Kalló Imre KAIUAAI.ELTE
Minden, amit az adathordozókról tudni kell Számítógépes alapismeretek, első beadandó feladat Készítette: Eichhardt Iván.
Háttértárak Informatika tananyag.
Optikai meghajtók. CD (Compact Disc) 1978 Philips – LaserVision –Filmek optikai tárolón –Kevés siker 1982 – Philips+Sony –audio tárolásra –Bakelit leváltása.
Napjaink háttértárolói
Készítette: Feszt Bernadett 8/a Napjaink háttértárolói Salamon Róza felkészítő tanár Dr. Török Béla Óvoda Általános Iskola és Diákotthon 1142, Budapest.
Napjaink háttértárolói
Memóriák típusai, jellemzői
Napjaink Háttértárolói
Napjaink háttértárolói Készítette: Székely Dávid 9. C Felkészítő tanár: Bálint Péter műszaki tanár Iskola: Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola Jendrassik.
Napjaink háttértárolói Király Erik Péter Felkészítő tanár:Sári Éva Türr István Gazdasági Szakközépiskola 6500 Baja, Bácska tér 1.
„Én így tanítanám az informatikát”
Minden, amit az adathordozókról tudni kell
Háttértárolók Ki és beviteli periféria. A számítógép kikapcsolása után is hosszú ideig képesek megőrizni az adatokat.
Média tárolóeszközök. A CD  A CD(compact disk) ált. 700Mb kapacitású  Optikai tároló  Hang, kép, valamint adat digitális formátumú tárolására használatos.
Készítette: Aranyos Edit & Fazekas Sarolta A CD-rom története.
Háttértárak.
Optikai tárolók CD, DVD.
Háttértárak és adathordozók
A háttértárak felépítése és működése
Háttértárak.
5. osztály Háttértárolók
Hang anyagok tárolása Magnószalag Magnókazetta Bakelitlemez CD
Minden, amit az adathordozókról tudni kell
Optikai lemezek Készítette: Tóth Gábor TOGSABI.ELTE.
Optikai lemezek jellemzői, típusai
Mai számítógépes perifériák
MINDEN, AMIT AZ ADATHORDOZÓKRÓL TUDNI KELL
A számítógép felépítése
Minden amit az adathordozókról tudni kell. Történelmi áttekintés.
Kialakulásuk  1960-as évek közepétől több cég egymástól függetlenül fejleszti  Katonai célokra készül  Létrehozás célja: A mágneses tárolóknál nagyobb.
Háttértárak csoportosítása
Háttértárak Be és kimeneti eszközök
Napjaink háttértárolói
Ma használatos háttértárakat és azok tárolási technológiái (Informatika érettségi 5.tétele) Készítette:Dobrovolni Edit 12.c.
Ismétlés Memória RAM  Véletlen elérésű memória ( Random Access Memory)  Tárolja a CPU által végrehajtandó programokat és a feldolgozásra váró adatokat.
Adathordozók Pap Gergely (PAGNAAT) Felhasznált forrás: Wikipédia.
A nagy mennyiségű adat tárolására alkalmas ki- és bemeneti perifériákat Háttértárolónak nevezzük. Több féle típusa is létezik.
Korszerű háttértárolók Név: Borovicza Péter Felkészítő tanár:PeadDr. Spek Krisztina Magyar Tannyelvű Magán Szakközépiskola, Gúta, Szlovákia.
Korszerű háttértárolók Készítette:Tárnyik Balázs Felkészítő tanár: Baukó Beáta Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium 5900 Orosháza,
Háttértárak.
Háttértárak.
Tároló perifériák.
Előadás másolata:

Major Márk, Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Jászberény Háttértárak Major Márk, Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Jászberény >>

Háttértárak Mágneses Az éppen nem használt adatokat és programokat háttértárolókon tároljuk. A háttértárak a memóriához hasonlóan adatokat és programokat tárolnak, de: sokkal stabilabban (az információtartalmukat a gép kikapcsolása után is megõrzik), sokkal többet (több GByte adat), azonban sokkal lassabban hozzáférhetõen (az íráshoz és olvasáshoz összehasonlíthatatlanul több idõ szükséges, mint a memóriánál).     A legelterjedtebb tárolók mágneses jelek formájában vagy optikai elven tárolják az információt. Optikai Elektronikus Források Kilépés

Mágneses háttértárak mágnesezhetõ felületû adathordozó az adathordozó mozgatását, írását, olvasását végzõ berendezés (meghajtó). A meghajtó mechanikus részei végzik az adathordozó (lemez, szalag) mozgatását, az elektronika pedig az írás-olvasás pozícionálás vezérlését. A mágnesezés (írás), és a mágneses úton felírt jelek visszaalakítása árammá (olvasás) az író-olvasó fejek feladata.       Az író-olvasó fej a lemez bármely pontját el tudja érni, mert a lemezt középpontja körül villanymotor forgatja, az író-olvasó fej sugárirányban mozog.     A mágneslemezes adathordozó fémbõl vagy mûanyagból készül. Felületét jól mágnesezhetõ réteg borítja. Az információ (bitek sorozata) a lemezen mágneses jelek formájában jelenik meg, amely sok éven át megõrizhetõ. Mágnesdob Mágnesszalag Merevlemez Hajlékonylemez Menü >> Kilépés

Mágneses háttértárak Mágnesdob A lemez többi szektorában a lemezre írt adatok találhatók, ez az ún. adatterület.     Ezek alapján minden lemezen a szektorok 4 csoportját különböztetjük meg: betöltõrekord adatelhelyezési tábla tartalomjegyzék adatterület Mágnesszalag Merevlemez Hajlékonylemez Menü Kilépés

Mágnesdob A mágnesdob történelmileg a számítástechnika legrégebbi digitális mágneses tárolója. 1950 és 1960 között ez volt a legelterjedtebb tároló. Ezen tárolták a programokat és a különböző adatokat is. A mágnesdob egy, a légellenállás csökkentése céljából vákuumban elhelyezett ferromágneses anyaggal borított fém henger. Mágnesdob Mágnesszalag Merevlemez Hajlékonylemez Menü Az adatokat tároló csatornákat (track-eket) a dob felszínén helyezték el, és minden csatornához egy-egy rögzített olvasó/író fej tartozott. Ez egyébként a mágneslemez és mágnesdob közti alapvető különbség: míg az előbbi esetében a lemez is és az olvasó fej is mozog, az utóbbinál csak a dob forog. Ez a megoldás mágnesdob esetében nagyságrendekkel rövidebb elérési időt biztosított. Kilépés

Mágnesszalag Analóg adatrögzítési módszerrel analóg jeleket (hang, kép) rögzítünk mint folytonos elektromágneses jeleket a mágneses mező erejét változtatva (hullámokat) a mágnesezett szalagon.A számítástechnika őskorában analóg mágnesszalagokat is használtak adattárolásra. A digitális mágnesszalagok az adatokat kettes számrendszerben ábrázolva, egy mágnesezhető réteggel bevont, szalagon tárolják. Az első digitális mágnesszalag 1952-ben került a piacra. Ez a lyukszalag mágneses változatának volt tekinthető. A szalagon 7 csatornán rögzítettek információt (6 csatornán adatot és a 7. csatornán az úgy nevezett paritáskódot. Mágnesdob Mágnesszalag Merevlemez Hajlékonylemez Menü Kilépés

Merevlemez A merevlemezes egységben több, egymás felett elhelyezkedő, mágneses réteggel bevont könnyűfém lemezt helyeznek el. Az adatokat ebben az esetben író-olvasó fej segítségével lehet elérni, minden lemezhez tartozik egy-egy ilyen fej, amelyet egy fejmozgató egységre szerelnek fel. Az állandó sebességgel, gyorsan forgó lemezektől a fej kis távolságban mozog. A merevlemezek zárt külső borítása védi az adatokat tartalmazó lemezeket a külső mechanikai sérülésektől és szennyeződésektől. A merevlemezes tárolóban elhelyezkedő lemezek fizikai felépítése, sávokra, a sávok pedig szektorokra vannak beosztva. A merevlemezek nem egy szektort, hanem egyszerre többet kezelnek. A több egységből álló szektort klaszternek nevezzük. A merevlemezeket a számítógép házába építik be, a hordozható háttértárolók bármelyik számítógépben felhasználhatóak. Mágnesdob Mágnesszalag Merevlemez Hajlékonylemez Menü Kilépés

Hajlékonylemez >> A hajlékonylemez egy mindkét oldalán mágnesezhető réteggel ellátott műanyagból készült korong. A külső fizikai behatásoktól egy tok védi meg, aminek a belső oldala a nagyobb méretű lemezeknél filc borítású. A lemezt a használathoz nem kell (és nem is lehet) kivenni a tokjából. Az író-olvasó fejnek és a lemez forgató mechanikának a megfelelő rések ki vannak vágva a tokon. Mágnesdob Mágnesszalag Merevlemez Hajlékonylemez Menü >> Kilépés

Hajlékonylemez Sávsûrûség: Egy Inch-re jutó sávok száma (TPI = Track per inch).     Eszerint létezik DD (dupla sûrûségû = 48 TPI ) és HD (nagy sûrûségû = 96 TPI) lemez.     A lemezen tárolható adatmennyiség a sávszámtól, a sávsûrûségtõl valamint a szektorok számától függ.     A lemez elsõ szektorában (0. sáv elsõ szektora) az ún. betöltõrekord (boot-record) kapott helyet.     Az adat-elhelyezési tábla (FAT) a lemezen a szabad és foglalt helyeket tárolja (0. sáv 2. és 3. szektora).     Minden lemeznek van egy tartalomjegyzéke (katalógusa), amely a lemezen tárolt adatok helyét tartja nyílván (0. sáv 4-10. szektora). Mágnesdob Mágnesszalag Merevlemez Hajlékonylemez Menü Kilépés

Optikai Háttértárak Az különböző szabványos CD és DVD lemezek, optikai tárak 1.2 mm vastag 120 mm átmérőjű polikarbonát diszkek amelyeket egy nagyon vékony alumínium réteggel tesznek fényvisszaverővé. Az adatok tárolása a lemez felületébe égetett vagy nyomott apró lyukacskák (pits) segítségével történik. Ezek a lyukacskák (pits) a lemez közepéből kiinduló spirál mentén kerülnek elhelyezésre. A lemezek tároló kapacitása elsősorban az olvasásra használt lézer fény hullámhosszának a függvénye, minél rövidebb hullámhosszú fényt használunk annál több és kisebb lyukacskát (pits) tudunk elhelyezni egy-egy lemez felszínén. A lemezen található lyukacskák nem közvetlenül jelentenek 0 vagy 1 logikai értéket, hanem a változásukat felhasználva úgy nevezett NRZi kódolási sémát használnak. CD DVD Blu-ray Menü Kilépés

Compact Disc (CD) Az első CD lemezt 1981-ben a Berlini Rádiótechnikai vásáron mutatták be. A CD lemezen a lemez olvasásánál használt 780 nanométer hullámhosszú közel infravörös lézerfény biztosította felbontásnak megfelelően az információ tárolásra szolgáló lyukacskák (pits) és az nyomok (tracks) közti távolság 1,6 µm. Ez a szabványos CD 12 cm átmérőjű lemezen maximálisan 900 MB információ tárolását teszi lehetővé. A CD-lemezeknek, meghajtóknak ma több fajtáját különböztetjük meg. Az egyik típusa a CD-ROM. Ezeket a lemezeket gyárilag írják meg, ezután adatokat ráírni, illetve törölni nem lehet róluk. A CD-R típusú lemezek egyszer írhatók, s írás után már csak olvasni tudjuk a rajta lévő adatokat. Ilyen lemez írásához CD-író szükséges. A legújabb CD-k lehetővé teszik azt is, hogy a felírt adatokat letöröljük, s a lemezeket újraírjuk. Ezek a CD-RW típusú lemezek, amelyek írásához, törléséhez újraírható CD-meghajtó szükséges. CD DVD Blu-ray Menü Kilépés

DVD Az 1995-ben megjelent DVD lemezek olvasásánál 650 nanométer hullámhosszú vörös lézerfényt használnak. Ennek megfelelően az információ tárolásra szolgáló lyukacskák (pits) és a nyomok (tracks) közti távolságot 0,74 µm-re csökkenthették. Így a DVD lemezek maximális kapacitása 4,7 GB. További újításként bevezették a kétrétegű írást, ennek megfelelően a szabvány méretű lemezek kapacitását 8,5 GB-ra növelték. Magas minőségű mozgóképek, filmek tárolására a CD kis tárolókapacitása miatt alkalmatlan, ezért új eszközt fejlesztettek ki, a DVD-t. A DVD lemezeken a filmeket tömörítve tárolják. Fizikai mérete megegyezik a CD lemez méretével, így a DVD meghajtók alkalmasak CD lemezek kezelésére is. A DVD lemezek fizikai felépítése hasonló a CD lemezekéhez, csak a bemélyedések egymástól való távolsága kisebb, mint a CD lemezeken. Ezáltal nagyobb az adatsűrűség, s nagyobb tárolókapacitás érhető el. A DVD lemezeknek létezik egy- és kétoldalas változata is. A CD-hez hasonlóan itt is van egyszer írható (DVD-R, DVD+) és újraírható (DVD-RW, DVD+RW). CD DVD Blu-ray Menü Kilépés

Blu-ray A hagyományos DVD lemezek továbbfejlesztett változata. Lényege, hogy amíg a szabványos DVD lemezek olvasására 650 nanométer hullámhosszúságú vörös fényű lézert használnak, addig ezeket a lemezeket 405 nm hullámhosszú ibolya színű lézer fénnyel lehet írni/olvasni. Így az információ tárolásra szolgáló lyukacskák (pits) és a nyomok (tracks) közti távolság 0,32 µm-re csökkent. Ez adattároláskor közelítőleg 10-szer nagyobb adatsűrűséget jelent. CD DVD Blu-ray Menü Kilépés

Elektronikus háttértárak Pendrive Compact Flash Sony MS Menü Napjaink modern adattárolói az itt felsorolt eszközök. Ami közös bennük, hogy mindegyik relatív olcsón előállítható a bennük lévő nyomtatott áramkör miatt. Kilépés

Pendrive Pendrive Compact Flash Sony MS Menü A pendrive egy parányi nyomtatott áramkört tartalmaz, a ráerősített fémcsatlakozóval, általában egy műanyag tokba téve. A csatlakozója a személyi számítógépeken elterjedt „A típusú” USB csatlakozó. Önálló áramforrásuk csak akkor van, ha egyéb szolgáltatással is rendelkeznek, például adatmenyiség-kijelzés vagy MP3-zenelejátszás, diktafon funkció. Kilépés

Compact Flash Pendrive Compact Flash Sony MS Menü A CompactFlash, röviden CF solid state (szilárd félvezető) technológián alapuló olcsó adattároló. Adattárolásra tipikusan flash memóriát alkalmaz. Nem tartalmaz mozgó alkatrészeket, ezért kevesebb energiát fogyaszt és ellenállóbb a fizikai behatásokkal (például rázkódással) szemben, mint a hagyományos mágneses háttértárak. Kilépés

Sony Memory Stick A Memory Stick egy memóriakártya-formátum, melyet a Sony vezetett be 1998 októberében. Tipikusan hordozható eszközök adathordozójaként alkalmazzák. Alakja révén a kártya egyszerűen eltávolítható, és PC-hez csatlakoztatva a tárolt információ könnyen elérhető, feldolgozható. Előfordulása: digitális fényképezőgépek, MP3-lejátszók, PDA-k, PSP, mobiltelefonok stb. A Sony hosszú ideig monopolhelyzetben volt a Memory Stick gyártásában, és mostanság is csak a SanDisk és a Lexar tartozik azon kevesek közé, akik engedélyt kaptak a gyártásához. Ezért aztán a hordozható eszközök, amelyek a Memory Stick kártyát használják, legtöbbször a Sony termékei. A Sony a formátumhoz való ragaszkodásának köszönhetően a Memory Stick messze túlélte legtöbb védett formátumú vetélytársát; élettartama csak a Compact Flash és Secure Digital kártyákéval vethető össze. Pendrive Compact Flash Sony MS Menü Kilépés

Források http://hu.wikipedia.org/wiki/Memory_Stick Mágnesdob Mágnesszalag Digitális http://hu.wikipedia.org/wiki/Memory_Stick http://hu.wikipedia.org/wiki/CompactFlash http://hu.wikipedia.org/wiki/Háttértár http://www.ujhelyi.sulinet.hu/x3/c3/h_3.htm Kilépés