Oszthatóság Az a osztója b-nek, ha van olyan egész szám, amivel a-t szorozva b-t kapok. (Az a osztója b-nek, ha egész számszor megvan benne.) Ha a|b, akkor.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Egyszerű oszthatósági problémák
Advertisements

Oszthatósággal kapcsolatos feladatok pszeudokódban.
A polinomalgebra elemei
Elemi algoritmusok Páll Boglárka.
FEJEZETEK A MATEMATIKÁBÓL
Természetes számok 0, 1, 2, 3, ..., 24, 25, ..., 1231, 1232, ..., n, ...  = {0, 1, 2, 3, ..., n,...} a természetes számok halmaza Műveletek: összeadás.
Oszthatóság Az a osztója b-nek, ha van olyan egész szám, amivel a-t szorozva b-t kapok. (Az a osztója b-nek, ha egész számszor megvan benne.) Ha a|b, akkor.
Elemi algoritmusok Páll Boglárka.
Elemi algoritmusok Páll Boglárka.
Feladat 1 •Tekintsük a prim alprogramot, amely az n, (n≤32000) paraméteren keresztül egy természetes számot kap és visszatéríti az 1–et, ha n prímszám.
2006. február 3. Telefonos feladat Egy egyenlő szárú háromszög alapon fekvő szögei A szárak szöge Mekkorák a háromszög szögei ?
Függvények Egyenlőre csak valós-valós függvényekkel foglalkozunk.
Osztó, többszörös Osztó: azokat a számokat, amelyekkel egy B szám osztható, az B szám osztóinak nevezzük. Minden számnak legalább két osztója van, 1 és.
Legyenek az a és b egész számok.
V 1.0 Szabó Zsolt, Óbudai Egyetem, Haladó Programozás Parallel.For()
Halmazok, műveletek halmazokkal
6) 7) 8) 9) 10) Mennyi az x, y és z értéke? 11) 12) 13) 14) 15)
Matematika I. 3. heti előadás Deák Ottó mestertanár Műszaki Térinformatika 2013/2014. tanév szakirányú továbbképzés tavaszi félév.
Euklidészi gyűrűk Definíció.
Egy f  R[x] polinom cS -beli helyettesítési értéke
Javasolt eszközök, módszerek
Számhalmazok.
Algebra a matematika egy ága
MATEMATIKA e-tananyag 9. osztály
Számelmélet Matematika Matematika.
Matematika: Számelmélet
Algebrai törtek.
Algebra, számelmélet, oszthatóság
AMFI KUPA és ami mögötte van…
A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK ALAPJAI 1. Matematika
Integrálszámítás Mire fogjuk használni az integrálszámítást a matematikában, hova szeretnénk eljutni? Hol használható és mire az integrálszámítás? (már.
6. SZÁMELMÉLET 6.1. Oszthatóság
Halmazok Összefoglalás.
Az RSA algoritmus Fóti Marcell.
Lineáris algebra.
Félévi típus feladatok
Lénárt Szabolcs Páll Boglárka
Elemi algoritmusok Páll Boglárka.
Klasszikus Programozás a FoxPro-ban FELADATOK
Telefonos feladat Andrásnak kétszer annyi könyve van, mint a fiának. Bélának 11-szer annyi könyve van, mint a fiának. Összesen 2006 db. könyvük van. Hány.
Hatványozás egész kitevő esetén
Algoritmus gyakorlati feladatok
Megyei Matematika verseny
XVII. Hajnal Imre Matematika Tesztverseny
AMFI KUPA és ami mögötte van…
XIX. Hajnal Imre Matematika Tesztverseny
Dodekaéder Hamilton köre
Polinomok.
A természetes számok osztása, az osztás tulajdonságai
Kettes számrendszer.
Szakkör 8. osztály Számelmélet, logika.
Számok világa.
2. gyakorlat INCK401 Előadó: Dr. Mihálydeák Tamás Sándor Gyakorlatvezető: Kovács Zita 2015/2016. I. félév AZ INFORMATIKA LOGIKAI ALAPJAI.
A Catalan-összefüggésről
Pázmány Péter Katolikus Egyetem ITK Központi Alapok Program
óra Műveletek a racionális számok halmazán
Bemutató óra
A tökéletes számok algoritmusa
Integrálszámítás.
Összefoglalás 7. évfolyam
3. óra Algebrai kifejezések nagyító alatt
137. óra - Ismétlés Számok és műveletek
78. óra Prímszámok Röp: 1. Az osztó definíciója. 2. Dönts el és indokold: a.) osztható-e 125-tel? b.)
Algebra, számelmélet, oszthatóság
A legkisebb közös többszörös
óra Algebra
Készítette: Kunkli Zsóka Balásházy MGSZKI Debrecen,
Algebra, számelmélet, oszthatóság
Hatványozás azonosságai
Tanórán kívül lehet kicsit több
Előadás másolata:

Oszthatóság Az a osztója b-nek, ha van olyan egész szám, amivel a-t szorozva b-t kapok. (Az a osztója b-nek, ha egész számszor megvan benne.) Ha a|b, akkor a b többszöröse az a-nak. Az osztás tulajdonságai: a|1  a  1  a N  a|a a|b és b|a  a  b a|b és a|c  a| b  c a| b  c és a|b  a|c a|b és b|c  a|c (az osztás tranzitív)

Oszthatósági szabályok: Kettővel oszthatók a páros számok. Hárommal oszthatók azok a számok, amelyek számjegyeinek összege osztható hárommal. Néggyel oszthatók azok a számok, amelyeknek az utolsó két számjegyéből álló szám osztható néggyel. Öttel oszthatók azok a számok, amelyek 0-ra vagy 5-re végződnek. Hattal oszthatók azok a számok, amelyek párosak és a számjegyeik összege osztható hárommal. Nyolccal oszthatók azok a számok, amelyeknél az utolsó 3 számjegyből álló szám osztható nyolccal. Kilenccel oszthatók azok a számok, amelyek számjegyeinek összege osztható kilenccel. Tizeneggyel oszthatók azok a számok, amelyek számjegyeit váltakozó előjellel összeadva 11-gyel osztható számot kapunk.

A prímszámok A prímszámok azok a számok, amelyeknek pontosan két osztója van. Az 1 nem prímszám. Összetett számok azok a számok, amelyeknek van valódi osztójuk. (Nem csak 1-gyel és önmagukkal oszthatók) A prímtényezős felbontás A számelmélet alaptétele: Bármely összetett szám (a tényezők sorrendjétől eltekintve), csak egyféleképpen bontható fel prímszámok szorzatára. A prímszámokat meghatározhatjuk pl. az Eratosztenészi-szitával. Az „a” akkor és csak akkor osztója „b”-nek, ha az „a” összes prímtényezője szerepel a „b” prímtényezős felbontásában.

Egy törzsszám összes osztóinak a számát megkapjuk, ha a prímtényezők kitevőihez hozzáadunk egyet és a kapott számokat összeszorozzuk. A legnagyobb közös osztó meghatározása: Két vagy több szám legnagyobb közös osztóját úgy határozhatjuk meg, hogy vesszük a számok prímtényezős felbontását, kiválasztjuk a közös prímtényezőket és az előforduló legkisebb kitevőn összeszorozzuk őket. Ha a két szám legnagyobb közös osztója 1, akkor relatív prímek. (Nincs közös prímtényezőjük!) Legkisebb közös többszörös meghatározása: Két vagy több szám legkisebb közös többszörösét úgy határozhatjuk meg, hogy vesszük a prímtényezős felbontásokban szereplő prímtényezőket az előforduló legnagyobb kitevőn, és összeszorozzuk.