KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Racionalizálási módszerek 96. lecke

MAKROMÓDSZEREK Ide tartoznak az időtanulmányok, a telepítés elemzése és a teljesítményszóródás-vizsgálatok. Az időtanulmányok a munkaidő és a veszteségidő szétválasztását, az egyszerű megfigyeléssel nem észlelhető hibák felszínre hozását, az időveszteségek okainak feltárását, a munkarendek felül bírálatát, a munka egyenletességének és a terhelések szóródásának elemzését, a munkaműveletek végrehajtásának időszükségletét, a termelő-berendezések kihasználásának számbavételét, a szervezési intézkedések megfelelő sorrendjének megállapítását végzik. 3

Munkanapfelvétel-elemzés módszere A munkanapfelvétel során egy teljes műszak időfelhasználását mérjük. A munkanapfelvétel előkészítése Elő kell készíteni a munkát segítő adatgyűjtő lapokat. Növénytermesztési munkaidő-felvételi lap – minta Növénytermesztési munkaidő-felvételi lap – minta A munka helye, ideje: A/6 tábla, 1998. III. 31. A munka megnevezése cukorrépa vetés A munka körülményei: a.) időjárás: napos, szeles b.) a tábla: szabályos, jól elmunkált, 100 ha A munka eszköze: MTZ-80 erőgép + RAU-12 vetőgép A dolgozó: Hangos István, 40 éves, traktoros szakmunkás 4

Állattenyésztési munkaidő-felvételi lap – minta A munka helye, ideje: 1. istálló A munka megnevezése fejés, istállóátlag: 14 l A munka körülményei: áthajtóutas, 108 férőhelyes istálló, 3 fejő, gondozó nélkül A munka eszköze: Alfal-Laval páros csap, kézi kocsi A dolgozó: Imre Gyula, 35 éves betanított munkás 5

A folyamatos munkanapfelvétel időtanulmánya Munkanapfelvételnél cél, a munkanap időszerkezetének a feltárása. Az időtanulmány elemzése A munkára és a megszakításokra fordított időket ki kell fejezni a napi munkaidő %-ában. A tényleges mérleg elemzése alapján megállapítható, hogy hány % javulás érhető el egyrészt műszaki intézkedésekkel, másrészt a munkavégzés fegyelmének megjavításával. 6

Mintavételes munkanap-felvételi eljárás (multimoment) A vizsgálatot végző személy a nap folyamán meghatározott időnként körüljárja a megfigyelendő munkahelyeket, és a munkalapon feltünteti, hogy a dolgozó az adott pillanatban mit csinál. Az időtartam meghatározásánál az a mérvadó, hogy meddig tart a leghamarabb elvégzendő művelet. Mintavételes munkanap-felvétel film segítségével (fényképezőgép) Kisebb területet lehet egyszerre vizsgálni, amennyit a lencse befog. Viszont a felvételező személy nem zavarja a dolgozókat. A gép a mintavétel sűrűségének megfelelő átlagos gyakorisággal exponál. Elsősorban, a veszteségidők feltárásával foglalkozik. 7

A munkaműveletek analitikus vizsgálatának módszere A vizsgálatok előkészítése: megfigyelő, időmérési és feldolgozási lapok megszerkesztése a műveletek elemekre bontása a műveletelemek határainak pontos bejelölése a sorrend rögzítése 8

Az adatok feldolgozása A műveletek időmérése A mérések száma A műveletelem időtartama, perc A szükséges mérések száma ― 2 15 ― 30 2 ― 10 10 ― 15 10 ― 40 7 ― 10 40 ― 60 3 ― 5 Az adatok feldolgozása 9

Műveletciklus módszer I = M (i1 + i2 + i3 + … in) + (j1 + j2 + … jn) Főleg a növénytermesztési munkafolyamatoknál alkalmazzák. A műveletek nemcsak műveletelemekre, hanem ciklusokra is bonthatók I = M (i1 + i2 + i3 + … in) + (j1 + j2 + … jn) ahol: I = a műveleti ciklusidő percben M = a menetek száma in + jn = a munkaidő elemek percben i = változó elemek (pl. vezetés, fordulás) j = állandó elemek (töltés, ürítés) 10

nem tartályos gépeknél: M = F x6 x4 A menetek száma (M) tartályos gépeknél: M = 10.000  x3  1 x4 K  x5 nem tartályos gépeknél: M = F x6 x4 szántás kombinátorozás vetélő mozgással x3 = a tartály befogadóképessége kg vagy liter x4 = munkaszélesség, m x5 = a tábla hossza, m x6 = tábla szélessége, m K = átlagtermés, vetőmagszükséglet, vagy adag F = fogásszélesség, m 11

A munkafolyamat időfelhasználásának értékelése Munkahatékonyság: egységnyi idő alatt mennyi terméket állít elő Mt = Q T Munkaigényesség: egységnyi terméket mennyi idő alatt állítunk elő Mt = T Q ahol: Mt = munkatermelékenység Q = az előállított termék mennyisége T = a munkaidő mennyisége 12

Állattenyésztésben mérjük, pl. 1 dolgozó hány állatot kezel 100 liter tej előállítására hány óra munkaidő jut. Növénytermesztésben: 1 ha-ra felhasznált élőmunka mennyisége 1 tonna termékre felhasznált élőmunka mennyisége 13

A telepítés elemzése Az új létesítmények tervezésénél célszerű figyelembe venni. Fel kell tárni, hogy: milyen a terület kihasználás megfelelő helyen végzik-e a munkát miként csökkenthetők a térközök indokolt-e egy-egy munkaerő, vagy egyes csoportok áthelyezése, átcsoportosítása A berendezések, gépek hibás elhelyezése jelentősen növelheti a férőhely-szükségletet. Figyelembe kell venni a munka- és energia-megtakarítás lehetőségét is. Ajánlatos elemezni a munkaterem tagolását, méretét is. 14

Teljesítményszórás-vizsgálatok Azonos munkaidő ráfordítás esetén is eltérő adottságaik következtében, a dolgozók különböző teljesítményt nyújtanak. Milyen tényezők befolyásolják az egyéni teljesítményeket? A munkaerővel kapcsolatos tényezők: az életkor az iskolai végzettség szakképzettség motiváció begyakorlottság családi háttér lakóhely távolsága 15

A műszakbeosztással kapcsolatos teljesítmény-szóródás: a műszakon belül az első, második, illetve harmadik műszakban a munkahét napjain havonként A munkahellyel kapcsolatos tényezők a munkahelyi mikroklíma a gépek állapota a termelésszervezés hatásfoka (munkahely kiszolgálás) 16

A munkahelyi szervezettség vizsgálata Célja: Jobb munkakörülmények biztosítása. A munkakörök betöltésére legalkalmasabb dolgozók kiválasztása. A munka zavartalan végzéséhez a feltételek biztosítása. Az ösztönző érdekeltségi rendszer kialakítása. Az igényes szociális környezet megteremtése. 17

A munkahelyi szervezettség elemzésének szakaszai: Előkészítés: a vizsgált munkahely kijelölése, az alkalmazandó módszer(ek) meghatározása az adatfeldolgozás módjának rögzítése, az elemzés személyi, szervezeti, tárgyi, anyagi és időbeli feltételeinek biztosítása. Helyzetfeltárás Ok vizsgálat: szervezetlenséget előidéző okok feltárása. valamely tényező (tényezők) színvonalát sokan kifogásolták, jelentős véleménykülönbségek, az objektív mérések és a szubjektív megítélés között jelentős az eltérés, a szervezettség javulását akadályozó legfőbb tényezők hangsúlyozása (okok-okozatok). 18

A tapasztalatok hasznosítása A munkahelyi szervezettség vizsgálati szempontjai Öt fő terület: A munkahely elhelyez(ked)ése, kialakítása A rendelkezésre álló munkaerő Az üzemeltetésre vonatkozó szempontok (a munkahelyen folyó tevékenység elemezése) A munkahelyi ösztönzés rendszere A munkahely szociális légköre 19

zaj, rezgés, légtisztaság padozat, szín, páratartalom Ezekről általában: A munkahely elhelyezése mérete, alakja kialakítása klímaviszonyok megvilágítás zaj, rezgés, légtisztaság padozat, szín, páratartalom 20

létszám, beosztás, hozzáértés pszichológiai alkalmasság, képességek A munkaerő létszám, beosztás, hozzáértés pszichológiai alkalmasság, képességek a dolgozók kiválasztása, betanítása a fluktuáció mértéke munkamegosztás, munkaszervezet 21

Munkahelyi tevékenység az előírt technológia betartása az operatív vezetés „jelenléte” a munkamódszer minősége a munkaműveletek összhangja az eszközök kihasználtsága a dolgozók (egyenletes) terhelése a váltás megszervezése a munka átvételének és bizonylatának rendszere a munkaidő munkarend munkanapstruktúra munkafegyelem a munkahely belső és külső kapcsolatai 22

teljesítmény követelmények bérezési formák Munkahelyi ösztönzés teljesítmény követelmények bérezési formák az alapbéren felüli juttatások a kereseti arányok alakulása erkölcsi elismerés Szociális légkör a kollektíva közérzete kapcsolata a vezetővel egyéni fejlődés a dolgozói javaslatok figyelembevétele a szociális ellátás színvonala a munkahely kultúrája 23

Dolgozók mozgásának, gépek mozgásának elemzése Mikromódszerek Dolgozók mozgásának, gépek mozgásának elemzése 24

Mozgástanulmányok az állattenyésztésben Méretarányos alaprajzon mozgási utak bejelölése 25

Mozgástanulmányok a növénytermesztésban A tábla méretarányos kicsinyített rajzán bejelölni a gép mozgását. Mozgás a táblán és fordulások ábrázolása 26

Javitott irányitás 27 27

Kivitelező grafikon Kézi műveletek elemzésére Szimbólumokat használ 28

Almafeldolgozás folyamatábrája leírása Idő (perc) Távolság (feet) Lépés Tevékenység Ellenőrzés Várakozás Raktározás Szállítás Dátum: 9-30-02 Helyszín: Graves Mountain Személy: TLR Folyamat: Almaszósz 1 Leborítás teherautóról 20 2 Ellenőrzési helyreszállítás 100 ft 3 Mérés, ellenőrzés, válogatás 30 4 Tároló helyre szállítás 50 ft 5 Várakozás 360 6 Szállítás a hámozóhoz 20 ft 7 Hámozás, csumázás 15 8 Vízben áztatás 9 Szállítószalagra juttatás 10 Válogató helyre juttatás 11 Mérés, ellenőrzés, szortírozás Page 1 of 3 Összesen 480 190 ft 29 29

Fototechnikai eljárások Robottechnika percenként 4-55 kép készítése Memomozgás technika: 1-2 kép/mp majd normál sebesség 24 kép/mp – a nagy amplitúdójú mozgások kiszűrése Folyamatos filmfelvétel – terhelés és munkamódszer elemzés 30

31

Regisztrátum elemző és munkamódszer-ésszerűsítő technikák Mozdulatelemzéses munkatanulmányozás és munkakialakítás Kovaljov-módszer 32

Mozdulatelemzéses munkatanulmányozás és munkakialakítás Az alapmozdulatokra bontott fizikai munkatevékenységekhez előre meghatározott időértékeket rendel. Az 1940-es években 400 munkafolyamat 10.000 tevékenységét vizsgálták. A 3M módszer munkamódszerek megtervezésére és racionalizálásra alkalmas 33

(TMU – Time Measurement Unit) A munkafolyamatokat kódolt alapmozdulatok formájában rögzítik, amelyekhez előre meghatározott időértékek tartoznak. Az időérték egyenlő a mozdulat filmre vett képkockáinak számával. 1 kocka = 1/16 mp = 0,00001 óra = 1 TMU (TMU – Time Measurement Unit) 34

Alapmozdulat megnevezése Alapmozdulat jele 1 2 3 4 5 Nyúl Megfog A 3M módszer a kézi munkaműveleteket 18 alapmozdulatra bontja, amelyből az öt leggyakoribb az alábbi: Sorszám Alapmozdulat megnevezése Alapmozdulat jele 1 2 3 4 5 Nyúl Megfog Mozgat Illeszt Elenged R G M P RL 35

Mozdulatsor kézi tevékenységeknél 1. Nyúl 2. Megfog 3. Mozgat 4. Illeszt 5. Elenged 36

A 3M módszer alkalmazása Tényanalízis – a jelenlegi állapot elemzése Tervanalízis – Az előzetes vizsgálat alapján javaslat a fejlesztésre 37

Kovaljov- módszer Minden dolgozó munkamódszeréből azokat az elemeket kell kiválasztani amit a legjobban végez, majd ezekből rakják össze az új munkamódszert. 38

Fejőházi fejés értékelése Kovaljov módszerrel (100 mérés átlaga, mp) Megnevezés 1. fejő 2. fejő 3. fejő A fejők átlaga Legrövi-debb idő Tőgymosás Tőgytörlés Első tejsugarak vizsgálata Fejkelyhek felrakása 13 8 5 7 10 12 9 6 11 11,7 8,7 8,3 1 tehén átl. előkészítése 33 40 39 37,4 28 Fejőkehely levétele Tőgybimbó fertőtlenít. 4 6,7 4,3 1 tehén átl. utómunkái 11,0 1 tehén átlagos kézimunka szükséglete 44 51 50 48,4 38 39

Alkalmasság vizsgálatok A munkaerő és munkakör összhangja kedvező, mert: A teljesítmény javul Javul a munkakedv Baleset kevesebb Fluktuáció kisebb 40

Személyi vizsgálatok Orvosi vizsgálatok Jellembeli tulajdonságok vizsgálata Rátermettség (adottság, készség) Képzéssel, gyakorlattal megszerezhető ismeretek 41

A betöltendő munkakörre alkalmas személy kiválasztásának módszerei: Formai keretek nélküli alkalmassági vizsgálat Kötetlen beszélgetés Szakismeret Továbbfejlődési lehetőség Jelenlegi munkahelyhez való viszony 42

Próbaidő Hosszabb megfigyelés „Természetes” magatartás Lámpaláz elmúlik 43

Önjellemzés Tájékoztat az önmegítélésről Írásos önértékelés 44

Szűkebb értelemben vett alkalmassági vizsgálatok – labor módszerek Fiziológiai mérések (pl.: vérkép, légzés) Érzékelés és szenzomotoros vizsgálatok (érzék- és mozgásszervek működése) Munkapróba (gyakorlati probléma megoldás), tesztfeladat 45

Köszönöm a figyelmet!