Párizsi kommün

A poroszoktól elszenvedett vereség következményei Szeptember elején: kikiáltják a III. köztársaságot Létrejön a Nemzeti Védelem kormánya A poroszok bevonulnak Párizs egy részébe A kormány vidéken szervez csapatokat ellenük, de újabb francia vereség

Fegyverszünet után – új Nemzetgyűlés alakult Többségben a konzervatívok és a monarchisták (királypártiak) Párizsban (munkástömegek) ezért: félelem a királyság visszaállításától Ideiglenes kormány, vezetője: THIERS

Párizsban Nemzeti Gárda alakult Fellázadnak a megalázó előzetes béke ellen (a németek még Párizst is megkapták) A Nemzet Gárda ágyúkkal is rendelkezett – a németek Thiers kormányára bízták azok leszerelését Erre a Nemzeti Gárda nyílt ellenállásba kezd március 18-án

Thiers

A kormány Versailles-ba menekül – Párizsban március 22-én kikiáltják a kommünt Március 26-án választások: a forradalmárok győznek Kommün: községtanács, az elnevezés a középkori autonóm városokra utal (önigazgatás, önkormányzat) A kormányzatnak 10 bizottsága és 95 tagja volt Magyar vonatkozás: a munkaügyi bizottság vezetője Frankel Leó

Intézkedéseik: megvonták az egyház állami támogatását 10 órás munkanapot írtak elő a gyárakat a munkások szövetkezeteinek adták át általános hadkötelezettséget vezettek be a nőket egyenjogúsították ellenőrzés alá vonták az árakat, a lakbéreket mérsékelték az iskolai oktatást kötelezővé és ingyenessé tették

Forradalmi naptárt vezettek be a rendőrséget munkásmilíciák váltották fel Minden vezetői posztot választással töltöttek be mindenkit vissza lehetett hívni A kommün tisztviselői annyi fizetést kaptak, amennyit egy munkás keresett.

A kommün vezetőinek elképzelése: egész Franciaország kommünök szövetsége lesz (néhány francia városban valóban létrejött, pl. Marseille, Toulouse, Lyon) De: a kormány 1871. május 10-én Frankfurtban békét köt Németországgal Ez kedvezőtlen a franciáknak: Le kell mondaniuk Elzász-Lotharingiáról (szén, vasérc) Öt milliárd frank hadisarcot kell fizetniük

A kormány viszont a béke után nagyobb erőket tud a kommünmozgalom ellen felmutatni Miután leverték a többi város kommünjeit, Párizs ellen fordul a francia hadsereg Ebben a németek is támogatták őket, így áprilisban a német és a francia hadsereg együttesen zárja körbe Párizst, amit folyamatosan bombáznak Végül május 21-én ellenállás nélkül bevonulnak

A francia hadsereg bevonul Párizsba, 1871. május