Fejlődéslélektan és szocializáció Oktató: Gyimesi Júlia

Fejlődéslélektan tárgya: testi és pszichológiai változások sorozata, amelyen az emberek életkoruk előrehaladtával keresztülmennek (Cole, 1998). Szocializáció: az a folyamat, melyben az egyén elsajátítja mindazon ismereteket, készségeket és beállítódásokat, melyek lehetővé teszik, hogy többé-kevésbé hatékony tagja legyen egy csoportnak és a társadalomnak (Brim, 1966).

A fejlődéslélektan központi kérdései Folyamatosság (ember és állat, szakaszok kérdése, kritikus periódusok) A fejlődés forrásai – főbb megközelítések: 1. biológiai érési, 2. környezeti tanulási, 3. univerzális-konstruktivista, 4. kulturális megközelítés Egyéni különbségek

A fejlődéslélektan módszerei A tudományosság kritériumai: objektivitás, megbízhatóság, érvényesség, megismételhetőség, reprezentatív minta Önbeszámolók (interjúk, kérdőívek) Természetes megfigyelés Kísérleti módszer Klinikai interjú Kutatási tervek: hosszmetszeti (longitudinális) és keresztmetszeti kutatás

További kutatási módszerek Nézéspreferencia vizsgálat Habituáció/diszhatbituáció Ikerkutatások

A kötődés diszfunkciói A szeretetkapcsolatok hiánya Hospitalizmus (Spitz) Rejtett érzelmi elhanyagolás (Bowlby) Ingerszegény élettér szeretetkapcsolattal? (Danzinger és Frankl) Ferenczi: A nem kívánt gyermek és halálösztöne

A méhen belüli fejlődés A magzat érzékelési képességei: mozgás, látás, hallás Magzati tanulás Az anyai attitűdök és a pszichológiai stressz hatása Teratogének: gyógyszerek, dohány, alkohol, drogok, fertőzések és egyéb körülmények

Margaret Mahler (1897-1985)

A szeparációs-individuációs folyamat 2 előszakasz: Autisztikus fázis Szimbiotikus fázis Szeparáció-individuáció: Differenciáció és a testkép kialakulása Gyakorlás Újraközeledés Individualitás konszolidációja és az emocionális tárgykonstancia kezedeti

Donald W. Winnicott (1896-1971)

Winnicott Facilitáló környezet jelentősége Annihilációs szorongás – omnipotens fantáziák Self-másik elkülönülés – átmeneti tér, átmeneti tárgy „elég-jó” anya

Kognitív változások Piaget – szenzomotoros szakasz – a tárgyállandóság fejlődése (nem keresi a tárgyat – arra fordul, ahol eltűnt – nyúl érte – az eredeti helyén keresi, akkor is, ha a szeme láttára tették egy másik helyre: A nem B hiba – keresi a tágyat tudja, hogy lennie kell valahol) Az emlékezet növekedése Később: a játék fejlődése (mintha-játékok) Késleltetett utánzás, szimbolikus játék – első szavak

2 éves kor körül… Éntudat kialakulása A felnőttek normáira való fokozódó érzékenység Önfelismerés (tükörben, embernél és állatnál) A szimbólumképzés kezdetei

A társas fejlődés 3 éves kor után Becker (és Schaefer modellje) – retrospketív viszgálat – érzelmi dimenzió (meleg-hideg), ezt a büntetés módjával kapcsolta össze (hatalmat hangsúlyozó vagy szeretetet hangsúlyozó büntetési módok Hatalmat hangsúlyozó büntetési mód externalizált viselkedésformákhoz vezet – büntetés elkerülése, agresszió Szeretetet hasznosító büntetési eljárások internalizált reakciókhoz vezetnek – bűntudat, felelősségvállalás, önkritika

Folyt. Kontroll dimenzió Engedékenység és korlátozás Szeretet hiánya + engedékenység = nyílt agresszió, antiszocialitás, deviancia Szeretet hiánya + koráltozás = autoagresszió Szeretet + engedékenység = kreativitás, barátságosság, nyitottság Szeretet + korlátozás = megfelelő szabályozórendszer, de tekintélytisztelőbbek dependensebbek

Baumrind modellje Kompetens, visszahúzódó és éretlen ovisok – szülő- gyerek interakciók megfigyelése Tekintélyelvű szülő – követelő és szülőcentrikus (visszahúzódó gyerek) Engedékeny szülő – gyermekközpontú, nem követel rendet vagy felelős viselkedést, kerüli a büntetést és a konfliktusokat (éretlen gyermek) Mérvadó szülő – gyerekközpontú és követelő is egyben, alkuképes, érvel (kompetens gyermek)

A társak szerepe Az életkor előrehaladtával a kortársak száma és a társak köre egyre bővül. Társak szerepánek megváltzása (barátok) – a háttérben az életkor előrehaladásval egyre inkább pszichológiai tényezőket említenek Népszerűség – sztárok, elszigeteltek, elutasítottak Kik a népszerű gyerekek: nem, vonzó fizikai megjelenés, nem, rassz, személyiségjellemzők Magányos gyerekek – ált. a gyerekek 10%-a, nehezebben kezdeményeznek kapcsolatokat, nem tudnak kapcsolatokat fenntartani és konfliktusokat megoldani.

Erkölcsi fejlődés Erkölcsi viselkedés és erkölcsi tudat Piaget és Kohlberg Piaget: a morális fejlődés 3 szakasza: 4-5. évig: premorálisak– nincs szabálytudat, csak szabályosság – a gyerekek premorálisak 8-10. évig: heteronóm erkölcs, a külső szabály szent és sérthetetlen, következményetika Utána: autonóm erkölcs: kölcsönösség, rugalmasság, szándéketika

Állati és emberi nyelvhasználat Állati jelrendszerek: a jelhasználat az inger jelenlétéhez kötött, reflexes, rögzített, általában 50- nél kevesebb jel, az “itt és most” véges számú tényei Emberi nyelvhasználat: nagyban ingerfüggetlen, szándékos, végtelen számú üzenet lehetséges, időben, térben, tényszerűséget tekintve nem korlátozott Az emberi nyelvhasználat egyedülálló – rugalmasság, produktivitás, kifejezőerő

A nyelvelsajátítás menete 1. preverbális szakasz (1. év) – gügyögés, gagyogás (egyre inkább felismerhetőek az anyanyelv hangjai), kommunikáció mintázatai megjelennek, a nylevi megértés megelőzi a nyelvi produkciót 2. egyszavas kijelentések szakasza – mondatértékű szavak, amelyek túláltalánosítottak vagy túlságosan diszkrimináltak lehetnek 3. távirati beszéd és szótári robbanás (1,5-2 éves kor) – bővülni kezd a szókincs, a gyermek elkezdi kombinálni az aktívan használt szavait, de ragok, toldalékok nélkül 4. fokozatos gazdagodás és bonyolódás

A nyelvelsajátítás paradoxonjai “Szegényes bemenet” paradoxona (Chomsky) Tanulhatóság paradoxona Mintázat állandóságának paradoxona Univerzalitás paradoxona

A nyelvelsajátítás elméletei Empirista típusú magyarázatok Nativista magyarázatok – Chomsky: autonóm nyelvi modul Kognitív alapú magyarázatok – Piaget: a nyelv elsajátításának folyamata nagyban függ a gondolkodás fejlődésétől, szétválaszthatatlan attól Társas alapú magyarázatok: Vigotszkij – nagyon korai beszédmegnyilvánulásoknak is kommunikatív funkciója van, a nyelv és a gondolkodás viszonya többször átalakul a fejlődés során

További aspektusok és kérdések Kritikus periódus fogalma A nyelv evolúciója Páros elszigetelődés ikreknél (kriptofázia) Nyelvi relativizmus

Nyelv és kommunikáció Nyelv kommunikáció nélkül - kommunikáció nyelv nélkül „Társalgási posztulátumok” (Grice) – társalgás rejtett szabályai 1. Mennyiség elve (Ne légy túl rövid/hosszú!) 2. Minőség elve (Ne mondj hazugságot!) 3. Relevancia elve (Légy releváns!) 4. Világos fogalmazás elve (Légy világos!)

Nemi identitás Sok más társas szerep kialakításában részt vesz Freud – azonosulás Chodorow – az azonosulás kétirányú folyamat Azonosulás megfigyeléssel és utánzással – Bandura (hozzáférhetőség, figyelem, emlékezet, mozgásreprodukció, motiváció) Azonosulás kognitív alapon – Sandra Bem : nemi séma

Pszichoszexuális fejlődéselmélet 1. Orális fázis (0-1. év) – táplálkozás 2. Anális fázis (1-3. év) – szobatisztaság 3. Fallikus fázis (3-5. év) – Ödipusz-komplexus 4. Látencia (6-12. év) 5. Genitális fázis (12. évtől) – optimális kimenetel: családon kívüli heteroszexuális partner választása

Etnikai és faji identitás 4 éves korukra a gyerekek tudatában vannak az etnikai és faji különbözőségeknek Transzgenerációs hatások kérdése Külső társas környezet hatása Szociálpszichológiai aspektusok

Agresszió Instrumentális agresszió és ellenséges agresszió Instrumentális agresszió növekedése 2 éves kor körül Mi okozza? Evolúciós érv – szelekciós erő, dominanciahierarchia Frusztráció (és katarzis) Az agresszió jutalmazása Utánzás – nem agresszív viselkedés jutalmazása Büntetés?

Iskola és teljesítmény Intelligencia – környezet vagy öröklés? Családi hatások Kortárshatások Iskolai légkör (tanulásra helyezett hangsúly, tanári viselkedés, jutalmazás és büntetés, a tanulók környezete) Tanári elvárások és iskolai siker (Rosenthal és Jacobson)

Serdülőkor - biológiai érési megközelítés (Gesell, Freud) - etológiai megközelítés - környezeti tanulási megközelítés - univerzális-konstruktivista megközelítés - kulturális megközelítés

Változások A növekedés felgyorsulása Szexuális fejlődés A nemi érés fejlődésre gyakorolt hatása (rítusok, pszichológiai hatások, a korai és késői érés következményei) A társas élet újjászerveződése (a pubertás családi kapcsolatokra gyakorolt hatása, új kapcsolat a kortársakkal)

A serdülő gondolkodása Lehetőségekről való gondolkodás, előre gondolkodás, hipotézisek használata, metagondolkodás, a megszokás korlátait meghaladó gondolkodás Formális gondolkodás (Piaget) Társadalomról való gondolkodás

A felnőttkor (Erikson nyomán) 1. fiatal felnőttkor (20-35) – intimitás vagy izoláció 2. középső felnőttkor (35-65) – generativitás vagy stagnálás 3. időskor (65 év felett) – integritás vagy kétségbeesés

Az öregedéssel kapcsolatos kutatások Biológiai változások – 20 éves kor után a biológiai képességek fokozatosan hanyatlani kezdenek (pl.: látás, hallás, izomerő, stb.) Menopauza – és az ahhoz kötődő pszichológiai reakciók Kognitív változások –kettős: kikritályosodott intelligencia és folyékony intelligencia vagy mentális mechanika és pragmatikai jellemzők Szociális tényezők és pszichológiai változás A szociális tényezők hatása a kognitív és biológiai képességekre

Öregkori kihívások és fejlemények Integritás Transzperszonális én – énközpontúságtól való elmozdulás Halállal való szembenézés – határhelyzet Veszteségek Ám: az ember ekkor is aktív részese sorsa alakításának

„Szegény Konrádomról is be kell még számolnom „Szegény Konrádomról is be kell még számolnom. Feltehetően a fogyás (5 kg) és az általános fáradékonyság az oka, hogy a szívem sem egészen jól viselkedik. Lévy doktor, aki nagyon megbízható belgyógyász, nem talált szervi elváltozást, csak a bal szívkamra ťlustaságátŤ, bőséges táplálkozást, mozgást, alvást és masszázst írt elő, úgy véli azonban, eltart néhány hétig, amíg felépülök. Jobb lágyékmirigyeim fájdalomra még mindig némileg érzékenyek, amúgy minden elmúlt." (Freud- Ferenczi,339 Fer, I/2. köt. 150. old.)

Cowley(1983.19.o.) ezt írja:"Mire betölti nyolcvanadik évét, az öregedő ember önképe hasonló válságon mehet keresztül, mint serdülő korában. Lehet, hogy átment már egy válságon, amikor középkorú lett, a klimax idején, akár férfi, akár nő, de ennek ellenére egész felnőtt életében magától értetődőnek tekintette önmagát, képességeivel és hiányosságaival egyetemben. Most, amikor a tükörbe néz, megkérdezi:’Ez tényleg én volnék?’ – vagy kerüli a tükröt, mert elkeseríti a látvány, a táskás szem, a ráncok. Új maszkjában új szerepet kell játszania egy olyan darabban, amelyet csak rögtönözni lehet."