Személyiséglélektan 3. előadások SZTE 2011/12. I. félév Dr. Csabai Márta
Személyiségkutatás klasszikus kérdései: ► Milyen egyéni különbségek vannak az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés hátterében? ► Léteznek-e elkülöníthető típusok? ► Alakítható-e a személyiség (mennyire tudatosan működik?)
A személyiség struktúráját vagy folyamatait kell-e kutatni? ► Struktúra: vonások, típusok, szokások Van-e karakterisztikus szerveződés? Vonások azonosítása inkább címkézés, mint értelmezés! ► Folyamat Feszültségcsökkentés vagy motiváció (ösztönzés)?
Be lehet-e avatkozni a folyamatokba, vagy módosítani a vonásokat? ► Genetikai meghatározottság vs. társas konstrukciók (értékek, vélekedések) ► Meddig fejleszthető a személyiség? ► „Alapoktól” vagy a „végeredménytől” kezdjük-e a személyiség vizsgálatát? ► Normalitás, adaptivitás kritériumai
Mi a személyiség? ► Amit megmutat? (explicit személyiség) ► Amit mások látnak? (implicit szem.) ► Amit észlel/átél magával kapcsolatban a szubjektum?
A személyiség fenomenológiai megközelítése
Egyén szubjektív élményeire összpontosít Hogyan értelmezik és értékelik az emberek életük történéseit?
Vizsgálódás elsődleges témái: ► emberi választás ► kreativitás ► önmegvalósítás
az objektivitást ► Jelentésteliség megelőzi ► Egyén saját szerepe sorsa meghatározásában ► Ok-okozat elvetése
Humanisztikus megközelítés ► Visszahozza az egyént a személyiségkutatásba ► Eredeti módszereket alkalmaz
Egzisztencialista pszichológia Egyén tárgyiasítása, elidegenítése ellen lép fel ______________________________ Személyes konstruktumok Kognitív közelítés az egyén fenomenológiájához
Pozitív pszichológia ► 1990-es évektől kezdődően válik önállóvá ► Fő célkitűzés: ne a személyiség „javítása”, „alakítása” legyen a cél, hanem a pozitív erőforrások feltérképezése és használata ► Fő témák: pozitív élmények (pl. boldogság, szubjektív jóllét, optimizmus, bölcsesség, koherencia, stb.) vizsgálata
Holisztikus-organizmikus személyiségelmélet
A normális személyiség egységes összerendezett konzisztens koherens
Kurt Goldstein 1878-1965
Beteg tünete az egész organizmus megnyilvánulása Legfontosabb szerveződési elv: alak és háttér különválása
A viselkedés három fajtája: - teljesítmény - attitűd - folyamat
Organizmus dinamikája Kiegyenlítődés vagy koncentrálás 2. Önmegvalósítás vagy önkiteljesedés 3. Környezettel való összehangolódás
Patológia Tünetek négy csoportja: 1. közvetlen 2. közvetett 3. katasztrófa 4. fáradtság
Összegzés - Organizmus nagyon rugalmas - Egész személyt kell vizsgálni - Idiografikus szemlélet - Egyént önmegvalósítás szempontjából kell vizsgálni - Évekig tartó megfigyelés - Kvantitatív mellett kvalitatív vizsgálat - Elveti a mesterséges kísérleti helyzetet
Angyal András 1902-1960
Az élet önkiterjesztési folyamat Bioszféra-koncepció: - környezet és egyén egysége - bioszféra energiáját a környezet és egyén feszültsége adja
Autonómia és heteronómia Az életfolyamat az autonómia és heteronómia eredője Autonómia csökkenése: regresszió Homonómia Az a vágy, hogy harmóniában legyünk az önnön határainkat meghaladó egésszel
A személyiség fejlődése Nem lineáris Allandó újjászerveződés jellemzi Kétféle fejlődés: egészséges neurotikus Regressziót hasznosnak tartja
Abraham Maslow 1908-1970
Önaktualizációs elmélet alapja: - emberi természet eredendően jó - egészséges fejlődés csak jó társadalomban - személyes választás korlátozása: neurotikus fejlődés
Szükségletek két csoportja: Hiány (deficit) vagy alapszükségletek Növekedési vagy metaszükségletek (társadalmi-kulturális háttér: jelentés és cél keresés az 1960-as években)
A Maslow-piramis
Alap-szükségleteket ösztönösnek tekinti HOMEOSZTÁZIS elvét alkalmazza Fejlődés és regresszió koncepciói (társadalmi szintre is alkalmazta)
Szükségletek kielégítéséhez szabadságra van szükség - Szólásszabadságra - Cselekvési szabadságra - Kifejezési szabadságra - Önmagunk megvédésének szabadságára
D-kogníciók: értékelő, ítélkező aspektus B-kogníciók: nem értékelő, nem kényszerítő Csúcsélmény: a jelenségeket - egyszerűségükben - teljességükben - szépségükben látjuk.
Önaktualizálók meghatározása Életrajzok tanulmányozása Abraham Lincoln, Thomas Jefferson, Albert Einstein, Eleanor Roosevelt, Jane Adams, William James, Albert Schweitzer, Benedict Spinoza, Alduous Huxley plusz 12 ismeretlen tulajdonságai alapján
Az önaktualizálók Kevésbé előítéletesek és sztereotípak Jobban észlelik a valóságot Észlelik és nem szégyenlik hibáikat Jól alszanak Nincsenek szexuális gátlásaik Problémacentrikusak Kevésbé introvertáltak Feladatorientáltak Demokratikusak
A személyiség mérése Iteráció (kultúra, környezet fogalmai alapján) Rorschach TAT Szabad asszociáció Mélyinterjú Ezek alapján folyamatosan újraértékelte az önaktualizáció fogalmát!
Neurotikusok Fenyegetettnek és bizonytalannak érzik magukat Kevésbé tisztelik magukat Alacsony az önértékelésük
Terápia Legyen személyes Biztosítsa a neurotikus hiányzó szükségleteit Baráti kapcsolathoz hasonló Kölcsönös őszinteség Defenzió kölcsönös hiánya jellemzi
„Metapatológia” Ha az önaktualizációs (B) szükséglet nem teljesülhet: depresszió, elkeseredés, elutasítás, reménytelenség, cinizmus (Részben ez a felismerés vezeti a pszichológia „negyedik erejének” kijelölése felé)
Az elmélet értékelése Úttörő elmélet (optimista, kreatív emberkép) Nehéz tesztelni Nem gazdaságos Empirikus validitása nem mérhető Nagyon provokatív és nagy hatású Alkalmazás: sok területen
A személyközpontú megközelítés kiteljesedése
Carl Rogers 1902-1987
Rogers pszichológiájának középpontjában: az egyén szubjektív tapasztalata Egészséges személy képes teljesen szimbolizálni a tapasztalatait Nem egészséges személy elfojtja ezeket
Éretlen és antiszociális viselkedés a hibás szocializáció következménye Önaktualizációt segítő élményeket a fejlődés során „jóként”, az azt gátlókat „rosszként” értékeljük
Szelf-koncepció Pozitív értékelés szükséglete alapvető Feltétel nélküli pozitív értékelés hatására: kongruencia a szelf és a tapsztalatok között
Inkongruencia hatására: -Pontatlan vagy torz szimbolizáció Rossz pszichológiai alkalmazkodás Sérülékenység
inkongruencia = neurózis aktualizáció társadalom organikus értékek értékelés feltételei pozitív feltételes értékelés pozitív értékelés pozitív feltételes önértékelés pozitív önértékelés reális szelf ideális szelf inkongruencia = neurózis
inkongruencia (neurózis) fenyegető helyzetek szorongás széttört szelf (pszichózis) hárítások növekvő inkongruencia
A kongruens személy Jobban alkalmazkodik Kevésbé defenzív Jobban elfogad másokat Képes a személyes növekedésre
A személyiség mérése Személy érzésein Másokkal és magával kapcsolatos attitűdjein, értékelésén alapul Technika: Q-rendezés (Stephenson, 1953)
Pszichopatológia és terápia Hangsúly a kliensen, nem a terapeután Kliens inkongruens állapotban van és emiatt szorong Cél a kongruencia visszaállítása Terapeuta kongruens a kapcsolatban Empátia, pozitív elfogadás jellemzi
A tökéletesen funkcionáló személy Nyitott a tapasztalatokra Egzisztenciális létezés jellemzi Bízik saját organizmusában Kreatív Gazdag életet él
A „kiemelkedő” személy Nyitott és becsületes Közömbös az anyagiakkal szemben Gondoskodó Bizalmatlan a technikával szemben Saját tapasztalataiban bízik Nem fél a változástól
Rogers elméletének alkalmazásai Pszichoterápia Oktatás Csoportvezetés Házassági tanácsadás Politika
Az elmélet értékelése Átfogó elmélet Viszonylag pontos, többé-kevésbé tesztelhető Nem elég gazdaságos, redukcionista Empirikus validitása jó Heurisztikus értéke igen nagy Alkalmazhatósága igen jó