A sikeres integráció, inklúzió feltételei Még jó, hogy nem vagyunk egyformák, Hálistennek, nem vagyunk egyformák.

Európai Uniós törekvés, szemlélet Különböző okokból és módon hátrányos helyzetűeket ne különítsük el, a többiekkel együtt a különnevelés alternatívájaként megjelenik az együttnevelés / integráció / JÓ ESETBEN Az intézmény egészét áthatva Inklúzív pedagógia valósul meg Integrációt sikeresen felvállaló intézmény előbb-utóbb inklúzívvá válik

Az integráció nem válhat eredményessé ha kizárólag / szervezeti érdekből / szerkezeti szinten valósítjuk meg Társfogalma az inklúzió, mely szemléleti elfogadást és befogadást jelent Integráció gyakorlatában pár gyerek beillesztéséről beszélünk ép társak közé, addig a befogadás, inklúzió a jobb pedagógia, emberkép következménye-az egész intézményre, minden gyerekre visszahat INTEGRÁCIÓ-INKLÚZIÓ együtt kell, hogy jelen legyen a gondolkodásunkban INTEGRÁCIÓ INKLÚZIÓ A GYERMEK FOGADÁSA BEFOGADÁSA

Az INTEGRÁCIÓ igazi DIVATSZÓ napjainkban Alapvető különbség az integráció és az inklúzió között Judy Sebba /Sussex, 1996/ szerint: INTEGRÁCIÓ : be kívánják olvasztani az óvoda, iskola meglévő struktúráiba az egyént vagy a gyermekek kis csoportját INKLÚZIÓ: valamennyi gyermek fejlődése, haladása a cél, illetve azok is sikeresen nevelődnek, akik eddig sikertelenek voltak oly módon, hogy újra gondoljuk a nevelési terv-tanterv, megvalósításának szervezeti kereteit

Az iskolai INTEGRÁCIÓ és az INKLÚZIÓ jellemzőinek összehasonlítása INKLÚZIÓ Az óraszervezés és a módszer nem hagyományos Jellemző a csoportmunka, a differenciálás, és az önértékelés Ha gond van a pedagógusnak is kell változtatni A gyógypedagógus partner a megoldásban - Szemléletváltás a teljes testületben INTEGRÁCIÓ Az óraszervezés nem változik - Jellemző a frontális munka A gondokért a gyermek a felelős -A gyógypedagógusra hárul minden probléma megoldása - Csak az osztályfőnök vállal részt az integrálásban

A gyógypedagógia kifejezései között még a közelmúltban is voltak, és vannak stigmatizáló szavak: fogyatékosság más fogyatékosság Modern szemlélet- a gyerekeknek mire van szüksége? Differenciálódik az ellátórendszer az integráció irányába Úton vagyunk. Jó ha a cél mindig szem előtt van. A magyar sajátosságok, előzmények, és az aktuális tapasztalatok beépítése Átmenetek-visszavezetések kérdése, (speciális intézmények, megsegítések)

I. A PSZICHOLÓGIAI SZEMLÉLET FORMÁLÁSA II. A SIKERES INKLÚZIÓ FELTÉTELEI 1. A vezetők szerepe 2. A segítő csoport jelenléte 3. A megfigyelés – nyomonkövetési vizsgálatok – értékelés fontossága 4. A gyerekek támogatása 5. A családdal való kapcsolat kiemelt jelentősége III. TÉNYEZŐK MELYEK BEFOLYÁSOLJÁK AZ EGYÉN VAGY AZ INTÉZMÉNY REAKCIÓJÁT AZ INKLÚZIÓRA IV. AZ INKLÚZIÓT GYENGÍTŐ TÉNYEZŐK V. HATÉKONY EGYÜTTMŰKÖDÉSI MODELL

I. A pszichológiai szemlélet formálása Egyéni, differenciált bánásmód mindenkinek Természetes az egyének közötti különbség Nem fogyatékosság-, hanem személyiségközpontú a megközelítés A személyiség elsődleges szerepe Nevelést, fejlesztést az adottságokhoz igazítjuk Eredmény: a gyerekek önmagukhoz képest, harmonikusan fejlődnek A körülmények alakítása Partneri kapcsolatok

II. A sikeres inklúzió feltételei 1. Vezetők részéről Optimista attitűd Mindenki profitál elve A testület folyamatos fejlesztése

II. A sikeres inklúzió feltételei 2. Segítő csoport jelentősége Segítő csoport: fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, pszichológus Támogató segítség a pedagógusoknak Rendszeres találkozások a szülőkkel

II. A sikeres inklúzió feltételei 3. Megfigyelés - nyomonkövetési vizsgálatok - értékelés A fejlődési szakaszok nyomonkövetése Preventív szűrések A változások rögzítése és értékelése Egyéni bánásmód lépéseinek kialakítása A megfigyelés kiemelt szerepe

II. A sikeres inklúzió feltételei 4. A gyerekek támogatása Környezet átalakítása Fejlesztések, terápiák, szolgáltatások Kiegészítő élmények, programok

II. A sikeres inklúzió feltételei 5. A családdal való kapcsolat Információáramlás Szülők folyamatos tájékoztatása Nevelési tanácsadás Szülő-klubok

III. Tényezők, melyek befolyásolják az egyén vagy az intézmény reakcióját az inklúzióra Források megléte Idő, alkalom a tapasztalatcserére Jártasság speciális pedagógiai helyzetekben Együttműködés – jó légkör Komplex megközelítés Közös értékek, célok az óvoda, az iskola és a szülők között

IV. Inklúziót gyengítő tényezők Személyi, tárgyi feltételek hiánya Többségi gyerekek és sajátos nevelési igényű gyerekek aránya Mindenkinek ugyanazt, ugyanakkor, ugyanúgy Pedagógusok segítség nélkül A ”gyerekek érdeke mindenek felett” helyett más szempontok is előtérben Szakmai kontroll hiánya

V. Hatékony együttműködési modell Az együttműködés kulcsfontosságú Nevelés-oktatás,egészségügy, szociális terület Intenzív csapatmunka Kommunikációs kultúra A támogatás rétegei

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Bienerth Anna