Érzelmek – evolúciós perspektíva Általános lélektan III. Tisljár Roland tisljar@gmail.com

Érzelmek és racionalitás Értelem – a civilizáció és a kultúra terméke Érzelmek – mély, „zsigeri” parancsokat követnek Freud pszichodinamikus elmélete Az érzelem átveheti a hatalmat a gondolkodás és a viselkedés felett Gondolatok és érzések mint mentális ágensek versengenek a befolyásért (Pinker 2002) „A karcsú testet akaró Én úgy jár túl a desszertet akaró Én eszén, hogy kidobja a süteményt a szemétbe, amikor éppen ő van hatalmon.” Az érzelmek mélyen befolyásolják a racionális gondolkodást (Bower, Forgas, Fiedler) A gondolkodás tartalmát (mit), és a folyamatát is (hogyan) befolyásolják (Forgas 2008) Pl. hangulatkarbantartási hipotézis (Clark és Isen 1982), funkcionalista „kognitív hangolási” hipotézis (Schwarz 1990) Nem „kívülről” gyakorolnak hatást kognitív működéseinkre, hanem azokkal szoros kölcsönhatásban növelik a következtetések és érvelések hatékonyságát.

Evolúciós eredet és funkció Az érzelmek olyan pszichológiai adaptációk, melyek az ősi környezet állandó és visszatérő szituációira adott sajátos válaszreakciókként foghatóak fel (Cosmides és Tooby 1992, Nesse 1990). Alkalmazkodási problémák: Riválisokkal való harc, ragadozók előli menekülés, megfelelő házastárs kiválasztása, szexuális hűtlenséggel való konfrontáció Érzelmi állapotok: Félelem, harag, szerelembe esés, féltékenység „Fitogtasd vágyadat, de ne add könnyen magad.” (Pinker 2002)

Felkészülés és cselekvés I. Felkészítés a megfelelő válaszra II. Akcióforgatókönyveket kínálnak, melyek számos esetben megelőzik, helyettesítik a racionális döntéseket Amikor nem tudjuk, hogy Mi fog történni Megjósolni viselkedésünk várható következményeit Jobb, mint Nem cselekedni Találomra dönteni egy tevékenység mellett Az események időrabló elemzése Félelem, csecsemők jelzései, erotikus ingerekre adott „automatikus” érzelmi reakciók

A félelem által aktivált mentális programok (Tooby & Cosmides, 2008) Észlelés és figyelmi aktivitás Eltolódik a szignáldetekciós küszöbérték Célok és motiváció-súlyozás A biztonság válik az első számú prioritássá Más célok, és az ezeket működtető komputációs rendszerek deaktiválódnak Éhség, szomjúság, fájdalom, etc. Az információ-gyűjtő programok átirányítódnak Hol vannak a többiek, akik meg tudnak védeni?, Honnan látom és hallom jobban mi is történik konkrétan?, etc. Fogalmi keretek automatikus változása Veszélyes – biztonságos A korábbi megítélés megváltozhat Emlékezeti folyamatok fókusza változik Kommunikációs változások Vészjelzés (sírás, etc.), vagy beszédképtelenség Arckifejezés

A félelem által aktivált mentális programok (Tooby & Cosmides, 2008) Speciális következtetési rendszerek aktivációja A veszélyt hordozó helyzetéből és tekintet-irányából való következtetés „Seeing is knowing” Egyéb jelzések mély feldolgozása (evett e nemrég a ragadozó, etc.) Speciális tanulási rendszerek aktiválódása Pl.: félelem kondicionálás, érzelmi tanulás Fiziológiai változások A vér elhagyja az emésztőrendszert Adrenalinszint megemelkedik Szívritmus megváltozik A vér a perifériákba áramlik Készenléti izomállapot Viselkedéses döntési szabályok aktivációja A fenyegetés természetétől függően eltérő cselekvések Elrejtőzés, menekülés, önvédelem, „lefagyás”

Evolúciós eredet és funkció 2. Pozitív érzelmek Jelzik az egyén számára a túlélése és szaporodása szempontjából szükséges erőforrások megszerzésének és megtartásának várható sikerét Negatív érzelmek vagy elvesztésük kockázatát (Geary 1998) Pozitív érzelmi állapot Asszimilatív Sémákra épülő, felülről lefelé irányuló feldolgozási stílus Negatív érzelmi állapot Akkomodatív A nyers adatokhoz alkalmazkodó, alulról felfelé irányuló, a külvilág tényeire figyelő feldolgozási stílus (Fiedler 2001) A boldog családok mind hasonlók egymáshoz, minden boldogtalan család a maga módján az.

Empirikus bizonyítékok A szomorú hangulat javítja a személyészlelés pontosságát (Sinclair és Mark 1992) Kevésbé heurisztikus, elsőbbségi hatás nem érvényesül A pozitív érzelmek spontán korlátozása nehéz társas feladatokat megelőzően Idegennel találkozás (Parrott 1993) A negatív érzelmek rontják a társas viselkedést bejósló jelek értelmezését (Ambady és Gray 2002) A kellemes hangulat növeli a sztereotipikus pontosságot, a rossz hangulat viszont a differenciális pontosságot (Forgas 2008)

Szexuális hűtlenség, paternitás, féltékenység Féltékenység (Symons 1979, Buss és Schmitt 1993) Férfiak – a szexuális aktusra koncentrálódik Nők – mert a párjuk túl sok időt töltött egy másik nővel Számos viselkedési programot aktivál: Vetélkedés a riválissal A házasságtörő büntetése (kettős morál) Az apaság valószínűségébe vetett bizalom erősítése

A harag és a düh funkcionalitása Intenzív, irracionális és sokszor bejósolhatatlan formái az agresszív érzelmeknek Minkét fél számára költségesek 1. Védelem a kihasználástól - jelzés a másik félnek, hogy észleltük a csalást / cserbenhagyást, és nem toleráljuk azt (Nesse 1990) 2. Fenntartja a kapcsolatot – akkor jelenik meg, mikor az adott kapcsolat olyan értékkel rendelkezik, ami miatt érdemes hosszú távon megvédeni

A harag és a düh funkcionalitása 2. Azért irracionális, mert így hatékony Jelzi a fenyegetés valódiságát (komoly kockázatok) (de Catanzaro 1999) Az emberek a dühös arcot gyorsabban és pontosabban ismerik fel, mint más + vagy – érzelemkifejezéseket (Fox et al. 2000) Gyakran szerelmesekre vagy barátokra irányul (Averil 1982) A kötelék erősségének felmérését szolgálja Feszültséget teremtve kiszűri azokat, akikből hiányzik a valódi elköteleződés

Agyi szabályozás Limbikus rendszer – öröm – vagy élvezetközpontok – motivációs tevékenységekhez kapcsolódóan Agykéreg – az érzelmek végső feldolgozása és tudatosítása – főként a jobb félteke (Davidson 2000) Amygdala – „az agy központi érzelmi számítógépe” (LeDoux 1998)

Érzelmek és racionális gondolkodás Az érzelmi eseményeket gyakran testi válaszokként éljük át (Damasio 1996, 2000) Szomatikus markerek (+ és -) csökkentik a lehetséges döntési alternatívák számát → növelik a döntési folyamat hatékonyságát

Kapcsolódási pont Prefrontális kéreg ventromediális területe (döntéshozó áramkör) Sérülése érintetlenül hagyja: érzékelő képességet beszédkészséget intelligenciát A legegyszerűbb döntések meghozatala is problémássá válik a számukra. Elhibázott döntéseket hoznak Lényegtelen dolgok miatt izgulnak Az események érzelmi átélésének képességét is elveszítik

Kapcsolódási pont 2. Damasio (1996, 2000) – a betegek azért hoznak rossz döntéseket, mert nem képesek az érzelmeikre hallgatni Minden lehetőséget „névértéken” vesznek → eltúlzott, „hidegvérű” racionalitás Kísérlet – 4 kártyacsomag közötti választás érzéketlenek voltak a szomatikus markereikre Érzelmi heurisztikáink (sz.m.) ugyanakkor számos tévedés forrásai lehetnek

Társas csere és kölcsönösség Racionálisan kockázatosnak tűnő társas szerződések (pl.: baráti kölcsön) A kölcsönösség iránti kezdeti, irracionális bizalom + a viszonzás belső, nem tudatos kényszere → cserekapcsolatok kialakulása Támogató érzelmi állapotok: hála bűntudat igazságérzet

Társas csere és kölcsönösség 3. Regan (1971) Akiket korábban üdítővel láttak el, sokkal több lottószelvényt vásároltak Viszonzásra irányuló kötelességtudat Free samples (nem reklám, hanem lekötelezés)

Barátság Humánetológia megfigyelések – az ajándékozási készség és cserére való hajlam már kisgyermekkortól jellemző (Eibl-Eibesfeldt 1989) A kölcsönösség az élet későbbi szakaszaiban is maghatározó jelentőségű a társas kapcsolatokban, főként a barátság kialakulásában

Barátság 2. Grammer (1992) - 4-6 éveseknél A támogatások a viszonzás alapján épülnek fel Ritkák az aszimmetrikus kapcsolatok Rotenberg és Mann (1986) – iskoláskorúak A kötődés azok iránt a legerősebb, akik az övékével megegyező mértékű figyelmet, érdeklődést és segítséget nyújtanak számukra A felnőttkori barátság – ellentétben a rokoni segítségnyújtással – csak kölcsönösségi alapon működik, egyébként nagyon törékeny Kruger (2003) A viszonzás hite 8X olyan prediktívnek bizonyult az önzetlenségre nézve, mint a másik fél iránti pozitív érzelmek

Barátság 3. A reciprocitás belső kényszere miatt az is negatív érzésekkel jár, ha vmilyen oknál fogva nem tudjuk viszonozni a kapott támogatást Buunk és Prins (1998) Azok érzik a leginkább magányosnak magukat, akik úgy gondolják, túl keveset vagy túl sokat fordítanak a közeli barátaikkal való kapcsolataikra Ez különösen igaz a magas együttműködési attitűddel rendelkezőkre Duck (1988) Ua. mértékű előnyök esetén azok iránt érezzük a legnagyobb hálát, akik a legnagyobb veszteség – energiaráfordítás, időfelhasználás, kockázat - mellett nyújtottak segítséget