Kompetencia/(hozzáértés) Cselekvőképes tudás. Azon ismeretek, készségek, képességek, magatartási, viselkedési jegyek összessége, amely által a személy képes lesz meghatározott feladat eredményes végzésére. Az a tudás, amely egy adott munkatevékenység végzéséhez, vagy munkakör betöltéséhez szükséges.

Kompetencia-elvű képzés célja Az ismeretek, készségek és beállítódások együtteseinek olyan szintű megszerzése, amellyel az adott tevékenység azonnal, további begyakorlási idő nélkül, a megadott követelményeket kielégítve ellátható, illetve betölthető.

Kompetencia-elvű képzés kritériumai Tudás-elemeket közvetlenül az elvégzendő munkafeladatból kiindulva, annak célirányos elemzése alapján határozza meg A képzést rendszerelvűen, modulokból tervezi, építi fel

Kompetencia-alapú képzés előnyei A képzés hatékonyabb, mivel a tanítás-tanulási folyamatot az adott munkakör alapján tervezik A képzés gazdaságosabb, mivel a célirányos képzés gyakran rövidebb, hiszen csak olyan időtartamú, amely a megfelelő kompetenciák kialakításához szükséges A képzés résztvevőinek nagyobb az érdekeltsége, mivel a képzési modulok tartalma és „kimeneti” követelményei nyilvánosak A programok képesek alkalmazkodni a résztvevő haladási üteméhez

Munka világában legfontosabbnak tartott kompetenciák Egy munkafolyamat racionális megszervezése, az idővel, az energiával és az anyaggal való takarékosság A problémaérzékenység és problémamegoldás, az alternatív megoldási lehetőségek összehasonlítása A lényeglátás, a döntésképesség Az együttműködés, a kommunikációs készség Az innováció és a kreativitás

Alapkompetenciák Azok a személyiség jellemzők, amelyek gyakran előfordulnak, amelyeket általánosan alkalmazunk. Megteremtik az alapot ahhoz, hogy a kulcskompetenciák, a generikus és a funkcionális kompetenciák kialakíthatóak legyenek.

Kulcskompetenciák (EU által preferált) Anyanyelven való kommunikáció Idegen nyelven való kommunikáció Matematikai készségek Alapkészségek a tudományban és a technológiában Informatikai készségek A tanulás tanulása Interperszonális és állampolgári készségek Vállalkozói készségek Kulturális tudatosság (általános műveltség)

Generikus kompetencia Egy szervezet valamennyi munkakörére, vagy egy-egy munkakör családjára vonatkozó viselkedés-együttes.

Speciális vagy funkcionális kompetencia Az egyes munkakörök sikeres ellátásához szükséges viselkedés-repertoár, a kimagasló teljesítményt szolgáló szakmai tudást foglalja magába.

Pályaorientáció szerepe

Pályaváltás feltételei A pályakorrekció iránya és tartalma az érdeklődésnek, a meglévő tudásnak, az egyéni képességeknek megfelelően legyen megválasztva. Elegendő információ álljon rendelkezésre a választandó pályáról, az ennek gyakorlását lehetővé tevő konkrét szakképesítés, illetve szakképzettség tartalmáról, valamint a szükséges képzettség megszerzését biztosító iskolai vagy iskolarendszeren kívüli képzésről.

Pályaorientáció Az a folyamat, amelynek segítségével az egyén, legyen az fiatal, vagy felnőtt, saját igényeit figyelembe véve, meg tudja határozni azt a foglalkozási kört, illetve szakmát, amelyet hivatásként vagy az életpálya egy részén gyakorolni kíván.

Pályakorrekció alanyai Munkanélküliséggel veszélyeztetett felnőtt Munkanélküli felnőtt Nem piacképes szakmával rendelkező felnőtt Adott szakma gyakorlásában nem eléggé motivált munkavállaló Az a felnőtt, aki a korábban tanult szakmában nem kíván elhelyezkedni

Az eredményes pályaorientáció tényezői I Érdeklődés: a személyiség érzelemmel telített tartalmi megnyilvánulása, amely egyéni értékkel emeli ki a környezetből azt a dolgot, személyt vagy tárgyat, amely felé fordul. Az érdeklődést befolyásolja a kíváncsiság, az elképzelések, a célok és az értékek.

Az eredményes pályaorientáció tényezői II Célok: azok a vágyak, ambíciók, elképzelések, ötletek, szándékok, tervek, illetve elérni kívánt eredmények, amelyek értelmet adnak az életnek, és irányt szabnak a cselekedeteknek. Érték: azok a pozitív meggyőződések, amelyek alapján helyesen irányíthatjuk az életünket.

Az eredményes pályaorientáció tényezői III Érdek: ha az érdeklődés kielégítése haszonnal jár, akkor válik tartóssá vagyis érdekké. Képesség: valamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság mértéke. Minőségét, fejlettségének fokát részben az emberrel veleszületett adottságok, hajlamok, részben a tudatos fejlesztés, részben a környezeti hatások együtt határozzák meg.

Álláskeresési technikák A keresett munkahelyre vonatkozó információk összegyűjtésének módja A munkahely-kiválasztás szempontjainak megtanulása és gyakorlása Az állás-elnyerés technikájának ismerete és gyakorlása, úgymint Önéletrajzírás Pályázat-készítés Személyes tárgyalás

Tréning jellemzői I A tréningen nem feltétlenül a tudásátadás a cél, hanem az, hogy a résztvevők meglévő ismereteit felszínre hozzák, készségszinten fejlesszék, illetve segítsék az a folyamatot, hogy önmagukkal kapcsolatban új felismerésekhez jussanak.

Tréning jellemzői II Olyan alapvetően készségfejlesztésre irányuló, csoportos fejlesztő módszer, amely során a résztvevők személyes tapasztalatokat szereznek, a tapasztalati tanulás révén új ismeretekhez jutnak önmagukról, másokról, különböző helyzetekhez való viszonyulásaikról.

Tréning jellemzői III A tréning célközönsége olyan emberekből áll, akik a már meglévő és a munkájuk során használt készségeik, kompetenciáik magasabb szintre emelését célozzák meg

A tréner viselkedésének jellemzői Hitelesség A résztvevők feltétel nélküli pozitív elfogadása A résztvevők és a csoport iránt tanúsított figyelem, empátia Hit a részvétel sikerességében

A tréner A tréning vezetője A gyakorlatok, folyamatok irányítója, moderátora Felelős azért, hogy észrevegye azt, hogy a résztvevők egyéni és a csoportos megnyilvánulásait mi mozgatja Nemcsak a személy- és csoportviselkedés, -működés ismerője, irányítója, hanem az adott szaktudásban is mester

A trénernek az alábbi ismeretekkel, kompetenciákkal kell rendelkeznie Kompetencia Pszichológia - Szociális kompetencia (kooperativitás, érzelmi intelligencia) - Módszertan - A tréning tárgyára vonatkozó tudás, képzettség Kommunikáció Oktatás-, képzéstervezés Oktatás-, képzésfejlesztés

Szerepjáték jellemzői Bizonyos élethelyzeteket szimulál játékos formában Csökkenti a gátlásokat Erős bevonódást, koncentrációt eredményez Tervezett célja és fejlődést előidéző feldolgozása van Biztosítja, hogy a résztvevők spontán módon viselkedjenek, és a mindennapok során beléjük rögzült magatartásmintáikat kövessék

Szerepjátékot követően a csoport: elemzi a történteket megbeszéli a tanulságokat a leszűrt tapasztalatokat általánosítja a hasonló jellegű élethelyzetekre

Tréning előnyei Újszerű tanulási közeg A tréning módszer a felnőttképzés egyik leghatékonyabb módja – intenzív, dinamikus Motiváltságok feltételez és/vagy fejleszt A résztvevők teljes pszichikumára hat, ezért mély, könnyen előhívható tudást ad A résztvevők védett közösségben megismerik saját erős és gyenge pontjaikat A résztvevők új készségeket tanulnak, amelyeket komoly tét nélkül gyakorolhatnak