Előadó: Dr. Kovács Katalin 5. A Strukturális Alapok igénybe vételéhez szükséges tervezés-programozás Hogyan jutunk EU-s pénzhez? Előadó: Dr. Kovács Katalin

5.1 Programozás az Európai Unióban 5. A Strukturális Alapok igénybe vételéhez szükséges tervezés-programozás Tartalom: 5.1 Programozás az Európai Unióban A programozási dokumentumok típusai, tartalmuk, felépítésük 5.2 Nemzeti Fejlesztési Terv 5.3 Operatív Programok 5.4 A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap hazai intézményrendszere

A programozási dokumentumok rendszere 5.1 Programozás az Európai Unióban A programozási dokumentumok rendszere Átfogó Fejlesztési terv Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programok - ágazatiak - regionális Program-kiegészítő Dokumentumok Közösségi Támogatási Keretterv megállapodás az NFT megvalósítására

5.2 Nemzeti Fejlesztési Terv célrendszere 2004-2006. Hosszú távú cél Az életminőség javítása Általános cél Az EU átlaghoz viszonyított jövedelmi különbségek mérséklése Specifikus célok A gazdasági versenyképesség javítása A humán erőforrások jobb kihasználása Jobb minőségű környezet, fejlett infrastruktúra Kiegyensúlyo-zottabb regionális fejlődés Versenyképesebb termelő szektor Növekvő foglalkoztatás és az emberi erőforrások fejlesztése Jobb infrastruktúra, tisztább környezet Erősebb regionális és helyi potenciál Prioritások Gazdasági versenyképesség OP Agrár- és vidékfejlesztési OP Humán erőforrás fejlesztési OP Regionális Környezetvé-delem és Infrastruktúra OP Operatív programok

5.2 Nemzeti Fejlesztési Terv Tartalma: Helyzetelemzés Fejlesztési stratégia, célkitűzések, prioritások Operatív programok Pénzügyi terv Partnerség Végrehajtási rendszer, monitoring, értékelés érvényesítése Közösségi politikák érvényesülése

5.3 Operatív Programok Az NFT-ben foglalt fejlesztéspolitikai célkitűzések végrehajtását szolgálják. Tartalmuk: prioritások meghatározása intézkedések leírása pénzügyi terv a végrehajtás rendje Operatív programok fajtái: Gazdasági Versenyképesség Operatív Program GVOP Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program AVOP Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program KIOP Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program HEFOP Regionális Operatív Program ROP

5.3 Operatív Programok felépítése

5.3 Operatív Programok A Strukturális Alapok támogatásának megoszlása (mill.euro) OP-k közötti megoszlás % Kohéziós Alap támogatás Gazdasági versenyképességi OP 429 21,50% Humánerőforrás-fejlesztési OP 562,58 28,19% Környezetvédelmi és infrastruktúra OP 327,17 16,40% 1130,33 Agrár- és vidékfejlesztési OP 317,2 15,90% Regionális fejlesztési OP 359,45 18,01% Összesen: 1995,4 100,00% 3126,73

5.3 Operatív Programok A Gazdasági Versenyképesség OP 1.Beruházás-ösztönzés 2.Kis- és középvállalkozások fejlesztése 3.Kutatás-fejlesztés, innováció 4.Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés 1.1 Ipari és szolgáltatói szektor versenyképes- ségének fejlesztése 1.2 Az üzleti infrastruktúra fejlesztése 1.3 Pro-aktív beruházás-ösztönzési tanácsadás 2.1 KKV-k műszaki-technológiai hátterének fejlesztése 2.2 Vállalkozói kultúra fejlesztése 2.3 Együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban 3.1 Alkalmazás-orientált tevékenységek támogatása 3.2 Közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyeken kutatás feltételeinek javítása 3.3 Vállalati K+F kapacitások és innovációs képességek erősítése 4.1 E-gazdaság fejlesztése, e-kereskedelem ösztönzése 4.2 Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése 4.3 Az e-közigazgatás fejlesztése 4.4 Szélessávú távközlési infrastruktúra bővítése

5.3 Operatív Programok Humánerőforrás-fejlesztés OP 1. Aktív munkaerőpiaci politikák támogatása 2. Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő belépés segítségével 3. Egész életen át tartó tanulás támogatása 4.Oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése 4.1 Az oktatási infrastruktúra fejlesztése 4.2 A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése 4.3 Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban 4.4 Egészségügyi információtechnológiai fejlesztés az elmaradott régiókban 1.1 A munkanélküliség megelőzése és kezelése 1.2 A Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése 1.3 A nők munkaerőpiacra való visszatérésének segítése 2.1 Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben 2.2 A társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésében 2.3 Hátrányos helyzetű emberek, köztük a romák foglalkoztathatóságának javítása 3.1 Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek és képességek fejlesztése 3.2 A szakképzés tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése 3.3 A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése 3.4 Munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések 3.5 A felnőttképzés rendszerének fejlesztése HEFOP intézkedései 1. 1.1. A munkanélküliség megelőzése és kezelése (az Állami Foglalkoztatási Szolgálat képzési/átképzési programjaihoz és a foglalkoztatást elősegítő egyéb aktív munkaerő-piaci szolgáltatásaihoz nyújt támogatást – fiatalok munkaerő-piaci beillesztése, önálló vállalkozás beindításának támogatása, informatikai ismeretek fejlesztése) 1.2. A Foglalkozási Szolgálat fejlesztése (A munkaközvetítés eredményességének, és hatékonyságának javítása, a szolgálat munkatársainak képzése, a munkaerő-tervezés fejlesztése, a munka- és pályainformációs rendszer fejlesztése) 1.3. A nők munkaerőpiacra való visszatérésének elősegítése (munkaerőpiaci részvétel támogatása, önfoglalkozóvá válás támogatása, gondozási szolgáltatások biztosítása) HEFOP intézkedései 2. 2.1. Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben az iskolai kudarc megelőzése, és a lemorzsolódás csökkentése; integrációs oktatási módszerek bevezetésével javítani a hátrányos helyzetű – különösen a roma és a sajátos nevelési igényű gyermekek – munkaerő-piaci érvényesülését és társadalmi integrációját 2.2. A társadalmi beilleszkedést elősegítő programok és szolgáltatások támogatása a társadalmi kohézió erősítését és a hátrányos helyzetű csoportok beilleszkedését, foglalkoztathatósági esélyeinek növelését a nem állami szervezetek és az önkéntes segítők bevonásával 2.3. Hátrányos helyzetű emberek foglalkoztathatóságának javítása Az eredményes munkaerő-piaci beilleszkedés segítéséhez a foglalkoztathatóság javítását meg kell előznie, vagy ki kell egészítenie a képezhetőség javítására irányuló szolgáltatásoknak és az egyéni adottságokhoz igazodó, támogató szolgáltatásoknak. HEFOP intézkedései 3. 3.1. Készségek és képességek fejlesztése, az oktatási rendszer korszerűsítése Készség-, képességfejlesztés az Intézményi együttműködésen alapuló Pályaorientációs és pályaválasztási rendszer Információs technológiák és készségek Idegennyelvi kommunikációs készségek Minőségbiztosítási rendszerek Horizontális szempont: pedagógusképzés 3.2. A szakképzési tartalmi, módszertani és szerkezeti fejlesztése Az első komponens támogatja az OKJ felülvizsgálatát, amely megteremti az egész életen át tartó tanulás rugalmas és alkalmazkodni képes kereteit. A második komponens a szakképzési rendszer szétaprózott struktúrájának felszámolását célozza. Cél a szakképzési kínálat megfelelő koordinációjának biztosítása regionális és helyi szinten 16 integrált szakképző központ létrehozásával. 3.3. A felsőoktatás képzési rendszerének szerkezeti és tartalmi fejlesztése Bachelor-programok indítása, diplomások átképzése, minőségbiztosítási rendszerek támogatása 3.4. Munkahelyteremtéshez és a vállalkozói készségek fejlesztéséhez kapcsolódó képzések egy adott térség gazdaságfejlesztésének elősegítése, a helyi munkaerő-kínálat és -kereslet összehangolásával, a vállalkozások alkalmazkodó-képességének fejlesztése. 3.5. A felnőttképzés rendszerének fejlesztése a munkavállalók alkalmazkodóképességének, a nem-foglalkoztatottak elhelyezkedésének segítése; a társadalmi esélyegyenlőtlenségek felszámolása, a tudásszinthez, készségekhez, életkorhoz, egyéb adottságokhoz igazodó ismeretszerzés lehetőségeinek biztosítása. HEFOP intézkedései 4. 4.1. Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése Az intézkedés az oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztését célozza. Az intézkedés a középfokú (térségi integrált szakképző központok: ISCED 2, 3, 4, 5 szint) és a felsőoktatási intézményekre (ISCED 5 szint) fókuszál. 4.2. A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése a munkaerő-piaci reintegrációt vagy a munkavállalást támogató szociális szolgáltatások infrastrukturális fejlesztése a szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása 4.3. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az elmaradott régiókban Az intézkedés a munkaképességet javító új, komplex rehabilitációs központok és ápolási osztályok infrastrukturális és eszközfeltételeit teremti meg. 4.4. Egészségügyi IT-fejlesztés az elmaradott régiókban a területi optimalizáció megteremtésére fókuszál a beteg-utak és a ráfordítás követhetővé, transzparenssé tételével és csökkentése céljából E-egészségügyi fejlesztési projekteket támogat, azaz olyan Internet alapú, biztonságos kommunikációs szolgáltatásokat

5.3 Operatív Programok Környezetvédelem és Infrastruktúra OP 2. Közlekedési infrastruktúra 1.1 Vízminőség javítása 1.2 Állati hulladék kezelése 1.3 Az eü-i és építési- bontási hulladékok kezelése 1.4 környezeti kámentesítés, felszín alatti vizek és az ivóvíz bázisok 1.5 Természetvédelem és fenntartható árvízvédelem 1.6 A levegőszennyezés és a zajterhelés mérése 1.7 Energia gazdálkodás környezetbarát fejlesztése 2.1 A főúthálózat műszaki színvonalának emelése 2.2 Útépítés a javuló környezetért Környezetvédelmi prioritás A települési környezetvédelem erősítése (ivóvízminőség javítása, vízbázis kezelése, szennyvízkezelés, -fejlesztés fejlesztése, hulladékgazdálkodás fejlesztése, a levegőszennyezés és zajterhelés mérése) A környezetbiztonság növelése (a Tisza-völgy árvízkezelése, környezeti kármentesítés) A természetvédelem erősítése (a természet védelme, NATURA 2000, védett területek és fajok programjainak végrehajtása) Az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése (a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, az energia-hatékonyság növelése Közlekedési infrastruktúra prioritás Környezetkímélő közlekedési infrastruktúra fejlesztése (az elkerülő és tehermentesítő utak fejlesztése a településeken áthaladó tranzitforgalom csökkentéséért) A közlekedési infrastruktúra elérhetőséget javító fejlesztése ( a fő és gyorsforgalmi utak fejlesztése a közlekedési folyosókhoz kapcsolódóan, a regionális repülőterek fejlesztése a belföldi és nemzetközi polgári légiforgalom érdekében KIOP közlekedési projekt lehetőségek 2004-2006. 11,5 tonnás útrehabilitációs program (4., 44., 8., 86. sz. főutak szakaszai) elkerülő és tehermentesítő utak (4., 44., 6., 21. sz. főutak szakaszai) kapacitásnövelés (4., 21., 37. sz. főutak szakaszai) Budapest - Érd - Kelenföld vasútvonalon az elővárosi közlekedés feltételeinek korszerűsítése Győr-Gönyü Országos Közforgalmú Kikötő vasúti és közúti kapcsolatának megteremtése

5.3 Operatív Programok Agrár- és Vidékfejlesztés OP 1. A versenyképes alapanyag termelés megalapozása a mezőgazdaságban 2. Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása 3. Vidéki térségek fejlesztése 1.1 Mezőgazdasági beruházások támogatása 1.3 A halászati ágazat strukturális támogatása 1.4 Fiatal magyar gazdák támogatása 1.5 Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása 2.1 Mezőgazdasági temékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése 3.1 Vidéki jövedelemszerzés lehetőségeinek bővítése 3.2 Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése 3.4 A falufejlesztés és megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése 3.5 LEADER+

5.3 Operatív Programok Regionális OP 1. A turisztikai potenciál erősítése a régiókban (ERFA) 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése (ERFA) 3. A régiók humán erőforrásának fejlesztése (ESZA) 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása 2.1 Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása 2.2 Városi területek rehabilitációja 2.3 Az óvodai és alapfokú oktatási- nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése 3.1 Helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése 3.2 Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása 3.3 Felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének elősegítése 3.4 Régió specifikus szakmai képzések támogatása

Programkiegészítő dokumentum felépítése 5.3 Operatív Programok Programkiegészítő dokumentum felépítése Az adott OP intézkedéseinek részletes bemutatása, benne: A támogatott tevékenységek (pályázatok, központi projektek) leírása Kiválasztási kritériumok Támogatás mértéke Kedvezményezettek köre Számszerűsített célok Költségvetés

Előadó: Dr. Kovács Katalin 5. 4. A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap hazai intézményrendszere Előadó: Dr. Kovács Katalin

5.4. A Strukturális Alapok hazai intézményrendszere Kifizető Hatóság Monitoring Bizottság Irányító Hatóság Közreműködő Szervezetek Végső kedvezményezettek

5.4. A Strukturális Alapok hazai intézményrendszere Irányító Hatóság Általános felelősség az OP-ok megvalósításáért Programkiegészítő dokumentumok kidolgozása Az OP-ok előrehaladásának mérésére szolgáló monitoring információs rendszer kialakítása és működtetése Éves végrehajtási beszámoló készítése az EU Bizottságnak Pályázatok feltételrendszerének kidolgozása, döntés a támogatott pályázatokról és a támogatás összegéről

5.4. A Strukturális Alapok hazai intézményrendszere Monitoring Bizottság Az OP legfontosabb egyeztető, stratégiai döntéshozó testülete Megerősíti vagy módosítja a Programkiegészítőt Elfogadja a támogatásokkal (pályázatokkal) kapcsolatos értékelési szempontrendszert Áttekinti és vizsgálja az egyes intézkedések előrehaladását Jóváhagyja az IH éves végrehajtási beszámolóját Jóváhagyja a pénzügyi átcsoportosításokra tett javaslatokat (OP prioritások közötti forrásátcsoportosítás)

5.4. A Strukturális Alapok hazai intézményrendszere Közreműködő Szervezetek Az OP-ok napi végrehajtásáért felelősek Az Irányító Hatóságok megbízásából és irányításával látnak el feladatot a végső kedvezményezettekkel fenntartott kapcsolatokban Feladatdelegálás útján feladatai lehetnek: A pályázatok begyűjtése, tartalmi és formai értékelése, A megvalósuló projektek monitoringja, A kedvezményezettől kapott jelentések ellenőrzése, Számlák továbbítása az IH számára. A végső kedvezményezett a Közreműködő Szervezetekkel kerül közvetlen kapcsolatba.

5.4. A Strukturális Alapok hazai intézményrendszere Kifizető Hatóság Az EU támogatások lehívása, és továbbítása a végső kedvezményezett felé Fizetési kérelmek pénzügyi ellenőrzése; A következő évre vonatkozó kifizetési kérelmek előrejelzése az EU Bizottság számára Részletes számítógépes nyilvántartás vezetése a kifizetésekről

5.4. A Strukturális Alapok hazai Végső kedvezményezettek intézményrendszere Végső kedvezményezettek Kik a végső kedvezményezettek? Alapesetben azok aki a támogatást kapják, vagyis a pályázók. De pl. a vállalkozásoknak nyújtott támogatások esetében a végső kedvezményezett a támogatást nyújtó (pályázatkezelő) intézmény lesz.

5.4. A Strukturális Alapok hazai intézményrendszere KTK Monitoring Bizottság KTK Irányító Hatóság MEH NFTH Kifizető Hatóság Pénzügyminisztérium HEFOP Monitoring Bizottság AVOP Monitoring Bizottság GVOP Monitoring Bizottság KIOP Monitoring Bizottság ROP Monitoring Bizottság HEFOP Irányító Hatóság FMM AVOP Irányító Hatóság FVM GVOP Irányító Hatóság GKM KIOP Irányító Hatóság GKM ROP Irányító Hatóság MEH MTRFH Közreműködő szervezet Közreműködő szervezet Közreműködő szervezet Közreműködő szervezet Közreműködő szervezet Végső kedvezményezett Végső kedvezményezett Végső Kedvezményezett Végső Kedvezményezett Végső Kedvezményezett

5.4. A Strukturális Alapok hazai intézményrendszere OP AVOP ROP KIOP HEFOP GVOP 1. Irányító Hatóság FVM MEH GKM FMM 2. Közreműködő Szervezetek Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Magyar Államkincstár Váti Kht. Regionális Fejl. Ügynökségek Magyar Állam-kincstár Energia Központ Kht. KvVm Fejlesztési Igazgatóság Magyar Állam- kincstár ESZA Kht. OM Alapkezelő Igazgatóság EUSzCsM Országos Foglalkoztatási Közalapítvány FoglalkoztatásiHivatal ITDH Kht. Regionális Fejlesztési Holding Magyar Vállalkozásfej- lesztési Kht. Információs Társadalom Kht. Magyar Államkincstár Magyar Fejlesztési Bank Rt. 3. Kedvezmé- nyezett pályázók

5.4. A Kohéziós Alap hazai intézményrendszere