A kompetencia alapú szakképzés sajátosságai

KOMPETENCIA-DEFINICÍÓ A kompetencia egy foglalkozás adott feladatának az elvégzéséhez szükséges ismereteket, magatartásformákat (attitűdöket) és képességeket jelenti

Ismeretalapú képzés vs Kompetencia alapú képzés A képzés időre alapozott Csoportos haladás Csoportigények Tanár és tanítás központú A képzés teljesítményre alapozott Egyéni haladás Egyéni igények Tanuló és tanulás központú

Ismeretalapú képzés vs Kompetencia alapú képzés Késleltetett, részleges tanulói visszajelzés Előadás, bemutatás Általános célkitűzések Értékelés általános szempontok alapján, záráskor történik Azonnali, releváns visszajelzés Tanár segítő, tanulásirányító Specifikus, konkrét célkitűzések Értékelés kompetenciák mérésével, teljesítmény alapján

A kompetencia-alapú képzés sajátosságai

Kompetencia alapú képzés 1. A tananyagfejlesztés alapja a kompetencia alapú képzési módszer, a teljesítmény alapú képzés Pontosan meghatározottak és egyértelműen megfogalmazottak a célok, a kompetenciák. A képzés kimenet szabályozott. Ismertek az elvárások, amellyel a tanulói teljesítményt értékelik.

Kompetencia alapú képzés 2. Individualizált módon ad lehetőséget minden tanulónak mindegyik kompetencia elsajátítására. Épít a tanulók aktivitására, motiváltságára és az önálló ismeretszerzésre. A teljesítmény mérése figyelembe veszi a tanuló ismereteit és attitűdjét. A képzés nagy súlyt helyez a szakmai gyakorlatokra.

Kompetencia alapú képzés 3. A tanár tanulásmenedzserré és forrásszeméllyé válik. A képzési program gondosan előre tervezett és szisztematikus. A képzés során a tanulók saját ütemük szerint haladhatnak. A képzés alatt mindvégig érvényesül a gyakori visszajelzés.

Kompetencia alapú képzés 4. Az elméleti ismeretekből annyit szükséges elsajátítani, amennyi a kompetenciák elsajátításához szükséges. Az oktatás moduláris. A kompetenciákból teljesítményszint-mérő vizsgát tesznek.

A moduláris képzés új fogalmai

Összhangban az SZVK-val: Pl: tulajdonságprofil: azoknak a tulajdonságoknak (alkalmazott szakmai ismeretek, szakmai készségek, képességek, módszer-, társas és személyes kompetenciák) a listája, amelyek birtoklása révén a személy képes a szakképesítés birtokában a munkafeladatok elvégzésére

Összhangban az SZVK-val: Pl: szakmai kompetencia: a szakképesítésnek megfelelő munkafeladatok elvégzésére való képesség, alkalmasság

Összhangban az SZVK-val: Pl: személyes kompetencia: azok a személyes tulajdonságok (adottságok, jellemvonások, értelmi és érzelmi viszonyulások), amelyek megléte elősegíti, illetve lehetővé teszi a munkatevékenység hatékony és eredményes elvégzését

Összhangban az SZVK-val: Pl: társas kompetencia: a munkatevékenységben résztvevőkkel, illetve ügyfelekkel (azon személyek, akikre a munkatevékenység irányul) való közvetlen kapcsolatot, a velük összefüggő cselekvéseket, különösen az együttműködés, a kommunikáció és a konfliktuskezelés milyenségét leíró jellemzők

Összhangban az SZVK-val: Pl. módszerkompetencia: a munkatevékenység során a személy munkamódszerére, munkastílusára, problémamegoldására és gondolkodására jellemző, a személynek a munkafolyamat meghatározásában játszott szerepét, a munkatevékenységhez való viszonyát, valamint tevékenységének minőségét leíró ismérvek

Modul 1. Önálló tananyagegység, amely formailag egységes és tartalmilag meghatározott. A modulokból rugalmasan állíthatók össze a különböző képzési programok. A modulok egy vagy több kompetenciát tartalmaznak. A modul magában foglalja a belépő szintet és az elérendő végcélt.

Modul 2. A modul tartalmazza az oktatási, tanulási stratégiákat, módszereket, eszközöket, az értékelés módját és szempontjait. Minden modul egy előre meghatározott szintre juttatja a tanulót.

Kompetenciák modulokba rendezve Tartalmi szempont: Szocializáció Alapkészségek fejlesztése Pályaorientáció Szakmai alapozás

Modultérkép Modulok kapcsolata Egymásraépülés – párhuzamosság Folyamat szempontú megközelítés