Az érvelés
Miért érvelünk? Azért, mert meg akarunk győzni valakit valamiről. Azért, mert feltételezzük, hogy: a. beszélgetőtársunknak eltérő véleménye van a szóban forgó tárgyról. b. képes meghallgatni, felfogni, befogadni a racionális érveket.
Mi az érvelés? A meggyőzés racionális eszköze. Egy kijelentés igazságának a megindoklása. Egy döntés, javaslat helyességének a megnindoklása. Egy tétel/tézis/állítás bizonyítása.
Az érvelés struktúrája Az érvelés több kijelentésből áll: - az érvelési tétel (a logikában konklúzió)– az a kijelentés, amit bizonyítani szeretnénk - érvek (a logikában premisszák) – azok a kijelentések, amelyek alátámasztják a tételt - kötőszók: tehát, így, ezért, ennek következtében Amennyiben formalizáljuk az érvelést, következtetéssel állunk szemben. Fontos! Az érvelés nem rendelkezik igazságértékkel, csak érvényességgel. Akkor érvényes, ha igaz premisszákból igaz konklúzió következik. A következtetés (tétel) pedig akkor igaz, ha a premisszák igazak és a következtetés (érvelés) érvényes.
Az érvelés típusai Deduktív érvelés (következtetés) – a következtetést/tételt egy általánosabb eset, tétel alá soroljuk Induktív érvelés (következtetés) – egyedi esetektől haladunk az általános felé – tapasztalati példákon alapuló okfejtés Gyakorlati érvelés – a közvélekedés által elfogadott tényekre, tételekre való hivatkozás (a common sens-re, a józan észre, az adott közösség, társadalom által elfogadott értékekre apellál)
Az érvelés osztályozása az érvek tartalma alapján Kazuális érvelés Érvelés jelek alapján Érvelés tények alapján – tudományosan megállapított tények Tekintélyre való hivatkozás – szakember, hiteles tanú Analógiára épülő érvelés Érvelés példák segítségével – logikai szempontból a leggyengébb érvelési mód
A gyakorlati érvelés Kommunikatív észhasználat: értékeket tételez, értékeket, célokat választásokat támaszt alá Értékelő kijelentéseket alkalmaz A gyakorlati érvelés nem egy tétel igazságának a bizonyítását vagy igazsága nagy valószínűségének a kimutatását vállalja, hanem annak a demonstrálását, hogy az adott tétel valószínűbb, megalapozottabb, mint annak ellentéte A gyakorlati érvelés kritériumai: az adott társadalmi közegben elfogadott értékek, viselkedési és erkölcsi normák – vagy ettől eltérő, de közösségileg mindenképp elfogadott kritériumok
A gyakorlati érvelés szerkezete A premisszák (érvek) száma nem meghatározott A premisszák konvergensek, azaz vagy a tételt vagy egymást erősítik
A gyakorlati érvelés stratégiája Meghatározzuk az opcióinkat. Összegyűjtjük az opciót alátámasztó és megkérdőjelező érveket. Mérlegelés után döntünk, hogy melyiket válasszuk ki – mindig a legerősebb érveket kell kiválasztani.
A helyes érvelés kritériumai Minden premissza (érv) legyen elfogadható Minden premissza legyen releváns A premisszák összességükben szolgáltassanak elégséges alapot a konklúzió (tétel) elfogadásához
Az elfogadhatóság kritériuma Egy premissza akkor elfogadható, ha az érvelési kontextust figyelembe véve ésszerű igaznak elfogadni (tudományosan igazolt, a közvélekedés igaznak tartja stb.) Egy premissza akkor elfogadhatatlan, ha: - mindennapi tudásunkat hamisnak tünteti fel - vitatható, hihetetlen - nem mond semmit - homályos, többértelmű - ellentmondó, más premisszákkal inkompatibilis
A premisszák relevanciája Relevancia: köze van a tételhez, arra vonatkozik Minden premisszának bizonyítania kell a konklúziót – minden érvnek bizonyítania kell a tételt Az érvek lehetnek pozitív és negatív módon relevánsak
A premisszák elégségessége Az érvcsomagra mint egészre vonatkozik – az érvelés episzteológiai vállalásának a vizsgálatából derül ki A gyakorlati érvelés akkor elégséges, ha döntésünk meghozatala előtt figyelembe vettük az összes feltételt, körülményt