Az értékelés típusai Az értékelés viszonyítást jelent: melyik az a mérce, amelyhez viszonyítjuk a tanulói teljesítményt Normára vonatkoztatott (normatív) Kritériumorientált (a képesség mint pszichikus rendszer kritériumaihoz – összefüggés a tantervi követelményekkel) Standardorientált (a kimeneti követelményekhez) Leíró (a teljesítmény-összetevőkhöz, a gyermek korábbi állapotához)

Normára vonatkoztatott Az eredményeket a tanulócsoport átlagához viszonyítjuk Az eredmények elemzésekor és értelmezésekor empirikus súlyozást alkalmazunk

Empirikus súlyozás A feladatok nehézségi fokát az eredmények alapján állapítjuk meg. A tanulók eredményeit viszonyítjuk egymáshoz (normatív), és az a feladat kapja a legnagyobb pontszámot, amelyik a legnehezebbnek bizonyult, azaz, amit a legkevesebben oldottak meg helyesen. Ehhez a súlyozáshoz megjelöljük a feladat számát, és feltüntetjük százalékban a feladatot jól megoldók arányát.

Empirikus súlyozás A feladat száma 1. 2. 3. 4 A feladatot jól megoldók aránya 75% 65% 25% 64%

Empirikus súlyozás A feladat száma Jó meg-oldásokaránya Különb-ség 10-zel osztva Kerekí- tés 1 75 25 2,5 3 2 69 31 3,1 7,5 8 4 63 37 3,7 7

Az empirikus súlyozás hátránya A kerekítés eredményeként kapott pontszámok az empirikus súlyok HÁTRÁNYA: Normatív A feladat megoldhatósága (nem egyértemű az utasítás, az adott téma, ismeretelem tanítása stb.)

Kritérium- és standardorientált A tanterv részletes követelményeiből lebontott műveletesített követelmények mint kritériumok A képesség mint pszichikus rendszer komponenseihez és azok optimális működéséhez viszonyítjuk a teljesítményt (GYAKORLATI PÉLDA: OLVASÁSI KÉPESSÉG)

Standard A tanterv részletes követelményei év végén és/vagy, standardizált vizsgakövetelmények Példák: Anyanyelv. Helyesírás: Mondatkezdés és mondatzárás helyes jelölése. Személynevek, állatnevek, címek, gyakran használt földrajzi fogalmak tulajdonnevének nagy kezdőbetűje A keltezés egyszerű alakjának helyesírása Készségszintű alkalmazás az időtartam jelölésében begyakorolt esetekben (szóvégi ó-ő, ú-ű)

Leíró értékelés A teljesítmény pontos, tárgyilagos, teljesítmény-összetevők szerinti leírása →PONTOS MEGFIGYELÉSI, ÉRTÉKELÉSI MUTATÓK (lásd a gyermek megfigyelésének szempontjai) Diagnosztikus értékelés esetén viszonyítani lehet a tanuló előzetes tudás- és képességszintjéhez Figyelembe veszi az eredményességet és a hatékonyságot. - eredményesség: a körülmények, a kiinduló állapot, a megtett út figyelembevétele - hatékonyság: a teljesítmények mögötti ráfordítások, azaz az idő, az energia – általában az emberi erőfeszítés, a tanár és a diák erőfeszítése – arányával fejezhető ki.

Példa leíró értékelésre: Kommunikáció: Érdeklődéssel követi a kommunikációs helyzeteket, és mindig aktívan bekapcsolódik a beszélgetésbe; Könnyedén kiemeli a közlésekből az információt, és ezt megfelelően felhasználja a feladatok megoldásában; Gazdag, aktív szókincse segíti az írott szöveg megértésében is. Szóban és írásban egyaránt veleményt fogalmaz. Helyesen, kifejezően olvassa az ismert és ismeretlen szövegrészeket. Tud dolgozni a szöveggel. Képes pontosan, gondosan, helyesen írni. Mondatai, szövegei írásban is tehetségét mutatják.

A leíró értékelés háttere Pontos, teljesítmény-összetevőkre bontott kritériumrendszer: Felismeri a beszédhelyzeteket Kiemeli a szóbeli közlésből az információkat Képes az élőbeszéd helyes mondatstruktúrájának érzékelésére A kommunikációs célnak megfelelően beszél Véleményt fogalmaz, a hallott információk alapján beszél Külön-külön és szövegösszefüggésben értelmezi a szavakat

Az értékelés más típusai Kognitív A kimeneti teljesítményre összpontosít, azaz a szelektáló, minősítő funkció az erőteljesebb Humanisztikus A folyamatra összpontosít; figyelembe veszi a körülményeket is. Ez a minőség, az eredményesség árnyaltabb megközelítését teszi lehetővé.

Analitikus A tudástartomány elemzésére, összetevőkre bontására törekszik. Erőssége: az elemekre vonatkozóan pontos mérést tesz lehetővé. Gyengéje: csaknem alkalmatlan a többféle tudáselem szintézisét kívánó tudásfajták (ill. a tudás működőképessége) mérésére. PÉLDA: TESZTEK, OBJEKTíV FELADATLAPOK

Holisztikus A tudás egészlegességének, működőképességének megragadására törekszik. Ezért általában komplex, „életszerű” feladatokat alkalmaz (pl. projekt, esszé, szakdolgozat, előadás, érvelés)

Holisztikus Erőssége: közelebb jutunk a valódi, komplex tudáshoz Gyengéje: a komplex feladatokat nehéz értékelni, a komplexitással csökken a megbízhatóság. ÁTHIDALÁS: az értékeléshez rendelkezésre álló, világos, szakmai egyetértésen alapuló szempontsor.

Kvantitatív A teljesítményt számszerűsíti (azaz számokat rendel hozzá: pontozás). Összehasonlíthatóvá teszi a teljesítményeket egymással és egy feltételezett optimummal. Érvényessége a mérőeszköz érvényességén múlik. Fontos szerep jut az adatok interpretációjára.

Példa kvantitatív értékelésre Az alábbi állítások közül melyek igazak a normatív értékelésre? Karikázd be a helyes válaszok betűjelét. a. A növendék teljesítményét korábbi teljesítményéhez viszonyítjuk. b. Normának az országos standardokat tekintjük. c. A növendék teljesítményét mások teljesítményéhez viszonyítjuk. d. Nem lehetséges az eredmények összehasonlítása. Helyes válasz: c. 2 pont Ha mást karikáz be: 0 pont Ha kettőt karikáz be: 0 pont

Itemes súlyozás Itemes súlyozás esetén a feladatlap itemeit pontozunk. ITEM: a feladat legkisebb, önállóan értékelhető egysége, amely és nem bontható tovább részteljesítményre (tudáselem) A legkönnyebb item 1 súlyt (pontot) kap, s ehhez viszonyítva a többi feladat minden iteméhez a legkönnyebbhez viszonyítva súlyt és pontot rendelünk.

Amerikai pontozás Az amerikai pontozás alkalmazása: jó válasz esetén 1 pont válaszhiány esetén nem adunk pontot rossz válasz esetén levonunk egy pontot. Ez a pontozási technika a találgatást próbálja kivédeni. Hátránya: a tanuló a helyesnek tartott választ sem jelöli be, ha nem biztos abban, mert ebben az esetben nem kap ugyan pontot, de ez még mindig jobb végeredményhez vezet, mintha a helytelen válasz miatt pontot veszít.

Az eredmények rögzítése, értelmezése Teljesítménymátrixok Item-tanuló Teljesítmény-tanuló

Item-tanuló NÉV 1 2 3 4 Össz. XY x XX X XZ

Teljesítmény-tanuló Név 1. Kritérium 2. Kritérium 3. Kritérium Pontszám

Kvalitatív A teljesítmény szintjeihez rendel egy bizonyos (minősítő) jelzőt; ez a minőségi skála. Érvényessége az értékelő hozzáértésén múlik. A teljesítmény rétegeit elválasztjuk Ezeknek a szintjét értelmezzük Az értelmezés leírásához skálákat készítünk Fontos az értékelés normáival kapcsolatos egyetértés és a közös nyelv. (Pl. „helyesírása megfelelő”, „szókincse gazdag”.)

Minőségi skála a kvalitatív értékelésben – pl szakdolgozat, kiselőadás (komplex értékelési formák) Minimális teljesítményszint (5-6) Középszint (7-8) Maximális teljesítmény (9-10) A szaknyelv elégtelen/pontatlan/zavaros használata; • A témához kapcsolódó elméleti ismeretek hozzávetőleges visszaadása a memóriából; • A tartalmak, sémák hiányos visszaadása; Információk kiválasztása a szóban forgó témához nem kapcsolódó forrásokból; • Formális érvelés; A személyes véleménynyilvánítás hiánya A szóban forgó témához kapcsolódó összefoglaló ismeretek alkalmazása; • Hiányos, hézagos információk kiválasztása a szakirodalomból; •A hipotézisek részleges indoklása, következetlenség az érvelésben; Személyes, de határozatlan, körvonalazatlan vélemény megfogalmazása; Leegyszerűsítő kifejtés; A tudományos nyelvezet helyes használata kisebb tévedésekkel Az adatok részletes, következetes analízise; Helyes érvelés; Személyes vélemény, eredeti következtetések; • Önálló munkán alapuló dolgozat; • A megfelelő nyelvezet használata; Világos, meggyőző kifejezésmód, kifejtés.