A honfoglalás 40. (895-907) Dr. Mészáros Zoltán A 6. és a Középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán

A honfoglalás Honfoglalásnak nevezzük azt a történelmi eseménysorozatot amelynek eredményeként a magyar törzsek letelepednek a Kárpát-medencében Az euópai népek esetében a magyarok mellett csak a bolgárok letelepedésének időpontja pontosan ismert A honfoglalás 895 és 902 ill. 907-ig tartott A honfoglalás menete a ma ismert források alapján nem rekonstruálható, feltételezésekre vagyunk utalva.

A honfoglalás előzményei a magyarság történetében A magyarság kiválik a Kazár Kaganátusból 830-ban Nyugat felé mozog (Levédia, Etelköz) Megismeri a Kárpát-medencét Keletről közvetlen szomszédaik a Besenyők lesznek A hét magyar törzs mellé a honfoglalásik három kabar törzs csatlakozik (ezek nép ill. törzs töredékek)

A hét törzs Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Jenő, Tarján, Kér, Keszi A méltóságnevek és személynevek ma már könnyen összekeverhetők ezért nagy a bizonytalanság atekintetben, hogy melyik törzset ki vezette és milyen méltóságnevet viselt A hét törzs közözött szövetség volt, erre utal a vérszerződésről szóló legenda.

Elméletek a honfoglalásról A támadás következménye Tudatos betelepedés (amit a támadás meggyorsított) Ökológiai változások a sztyeppén, amelyek népmozgást idéztek elő

A Kárpát-medence története a honfoglalás előtt A nyugati részek részei voltak a Római birodalomnak, a népvándorlás korszakában szinte elpusztul ez a kultúra és társadalom. A hunok Attila haláláig 453-ig uralták a Kárpát- medencét. 453 és 568 között a germán népek (gepidák, keleti gótok, langobardok) dominálnak. 568-ban hozzák létre kaganátusukat a közép Ázsiából érkező avarok. Az avarok szövetségesei voltak a szlávok, azonban ekkoriban nem a Kárpát-medencében. 680-ban újabb nomádok érkeztek a 2. avar kaganátus kezdete.

A honfoglalás közvetlen előzményei a Kárpát-medencében Az avar kaganátus gyengülése, és megszűnése A frankok és a bolgárok támadásai, majd háborúskodásuk egymás ellen A frankok 800 után megsemmisítik az Avar birodalmat A nagymorva birodalom gyengülése, és 894 körül a szétesése A Kárpát-medence egy része a bolgárok fennhatósága alá kerülése A Kárpát-Medence középső része kevéssé lehetett lakott 862 a magyarok szövetségesként jönnek számba a morvák és a császár szemszögéből is

Közvetlen előzmények A magyarok szövetsége a Bizánciakkal Szimeon Bolgár cár legyőzése két alkalommal is 895-ben Bolgár szövetség a Besenyőkkel A besenyők támadása a magyarok ellen (akiket viszont az úzok és a kazárok támadtak) A honfoglalás megkezdése (nem tudni, hogy a besenyő támadás okozója, vagy csak meggyorsítója volt a honfoglalásnak)

A honfoglalás lefolyása A pontos lefolyás nem ismert, de legalább két szakaszban történt A hagyomány szerint Verecke, a Tatár hágó (észak-kelet), és a Békás szoroson (Erdély) keresztül érkeznek A későbbi eseményektől függetlenül kb. 900-ig biztosítják hatalmukat (A morvákkal szemben 900 körül, ekkor már a bajorokat is támadják) Vélhetően először a nyugati részeket foglalták el mivel Arnulf császár 898-ban Berengár itáliai király ellen használta ki őket Szvatopluk halála után a Nagymorva birodalom egyes területeit is megszerezték 902-ig 904-ben meggyilkolták Kurszán kendét, és ekkor Árpád gyula lesz az egyedüli fejedelem 907-ben a pozsonyi csatában (A forrás helymeghatározása nem teljesen világos) sikeresen megvédték magukat a keleti-frank (bajor) támadóltól és ezzel bebiztosították helyüket a Kárpát-medencében

A kárpát medencében talált lakosság Erről a kérdésre nem adnak választa források, az alább kifejtettek feltételezések. A kárpát medence nem volt lakatlan, de a sok háboró miatt nem lehetett sűrűn lakott sem. Bizonyára éltek avar, germán, esetleg morva töredékek Politikailag nem lehetett szervezett, az avarok birodalma több évtizede megszűnt, két birodalom peremterülete volt, a morvák nem képezhettek nagy erőt. Bizonyára a keleti szlávok is jelen voltak, a 10-11. századi jövevényszavak pedig délszláv kapcsolatokra utalnak. A lakosság és a magyarok létszámáról is csak becslések léteznek A magyarok számát 20 000 és 100 000 közé teszik

Alternatív elméletek a honfoglalásról A honfoglalásról több elmélet létezik, de ezek közül csupán egyet tekinthetünk valamelyest magalapozottnak László Gyula szerint, a magyarság két lépcsőben szállja meg a Kárpát-medencét (Kettős honfoglalás). Az ún. második avar kaganátus 680. körüli létrejöttében már döntő szerepe volt a magyarságnak, így a 895-ös már a második honfoglalás lenne. László Gyula elmélete nem bizonyított, de egyértelműen cáfolni sem lehet

A honfoglalás következményei A letelepedett magyarok nem hoztak létre államot, nem tagolódtak bele az európai feudalizmus rendszerébe, de azzal kapcsolatba kerültek. A törzsek közötti szövetség esetleges volt. Nem tudjuk pontosan, hogyan helyezkedtek el a törzsek, mert később Szent István széttelepítette őket Elkezdődött a kalandozások kora.

Felhasznált irodalom Romsics Ignác (szerk): Magyarország története. Akadémiai kiadó, Budapest, 2007. Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskolák hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike, Beograd, 2003. (A magyarokra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán)