Zsigmond király és kora 85. Zsigmond király és kora A 6. és a középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán

Származása A Luxemburgiak a korszak Európájának talán legjelentősebb családja volt. Nyugatról Csehországba tették át központjukat. Apja IV. Károly császár volt, az egyik legjelentősebb a Német-római Birodalom történetében. Cseh királyként is az egyik legjelentősebb volt. Testvére Vencel (Vaclav) Cseh király.

Jellemzése Hét nyelven beszélt. Jó diplomáciai érzékkel rendelkezett. Művelt, kellemes társalkodó volt. Kreatív volt, sok ötletet kívánt megvalósítani. Zsigmond idején a kapcsolat Magyarország és Nyugat-Európa között erősebbé és sokrétűbbé vált. Zsigmond Magyarország egyik leglenetősebb uralkodója.

Hatlomra jutása Kb. 19 évesen lép trónra. (születésének időpontja nem teljesen biztos). Nagy Lajos fiú utód nélkül halt meg. A bárói ligáknak két másik jelöltje is volt (Lajos Orleans-i herceg, és Kis Károly nápolyi király) Végül ő, mint Mária férje, és mint a bárók egy részének támogatottja lett a király. 1387-ben koronázzák királynak, és ötven évig uralkodik.

Uralmának korszakai Uralmát két nagy korszakra oszthatjuk. A korai korszak, amikor személyesen intézte Magyarország ügyeit Amikor külföldön tartózkodik, és a Német-római Birodalom ügyei foglalják le, ekkor bizalmasai kormányozzák az országot. Több mint egy évtizedet nem tölt Magyarországon amikor császárrá választják (1410)

Zsigmond 1433-ból

Belpolitikája (a korai időszakban) Célja a bevételek növelése volt. A szabad királyi városok támogatása (számunk növekedése) 1402-ben árumegállító jogot kap néhány város. 1404, placetum regium: A tetszés kifejezésének joga, a Pápa akkor intézkedhetett valami ügyben Magyarországon, ha ebbe a király beleegyezett. Budára költözteti udvarát.

A nikápolyi csata (1396) és következményei Zsigmond azt hitte, hogy nagy csatában gyors győzelmet arathat az oszmánok felett. Nagy sereget szervezett, nyugati európai lovagokkal. A magabiztos francia lovagok és zsoldosok Zsigmond utasításait figyelmen kívül hagyva Nekirohantak a török seregnek. Katasztrofális vereséget szenvedtek. A törökök, kevés kivételtől eltekintve kivégezték foglyaikat, akik a nyugati háborúskodás mintájára viszonylag könnyen adták meg magukat. A szinte megsemmisítő vereség után a fő célja a biztos védelem kialakítása volt

Külpolitikája (a korai időszakban) Felismeri a török veszélyt. Igyekszik nyugati forrásokat szerezni. A nikápolyi csata után, nem bocsátkozik újabb csatába a törökökkel, de szervezi a végvárrendszert. Felismeri, hogy nem éri meg a lengyel trónért harcolni, békét köt velük. Rájön, hogy nyugati összefogás nélkül nem lehet megállítani a törököket. Elkezdi ill. folytatja a balkáni országokat szövetségbe integrálni.

Balkán politikája Moldovával, Havasalfölddel, Szerbiával, és Boszniával próbál szövetkezni. Mindenhol a törökellenes pártot támogatja, amikor érdekei megívánják beleszól politikájukba. 1402 után csökken az oszmán nyomás. A szerb főurakat hatalmas birtokadománnyal támogatja. 1439-ben, miuán rendeződtek az oszmán belviszonyok, az oszmánok elfoglalják Szerbiát. Hunyadi János 1441/42-es hadjáratával megújítja Szerbiát.

A déli védelem nikápoly után Zsigmond a nikápolyi csatában majdnem életét vesztette. A Dunán hajózva szökött meg, és a Balkán körbehajózása után ér haza. Ellenségei ez időben szervezkednek ellene. 1397-ben a temesvári országgyűlés az ország védelmi erejét kívánja növelni. Létrehozza a telekkatonaságot: A nemesek könnyűlovasokat és íjászokat állítottak ki húsz jobbágytelkelnként. 1401-ben Kanizsai János fogságba veti, és a bárók tanácsa gyakorolja a hatalmat. 1403-ban azonban a hívei Garai Miklóssal az élükön jut vissza a hatalomra.

Belpolitikájának további alakulása Az 1401-es bárói pártütés után, a neki hű bárókra támaszkodik. (pl. Garai Miklós, horvát-szlvón bán, majd nádor lesz) Egyeseknek hűségükért cserében a felemelkedés lehetőségét kínálja (pl. Hunyadi János) Külföldi, neki hű embereket hoz az országba. - A lengyel lovagját Stiborici Stibort pozsonyi ispánná, majd erdélyi vajdává teszi. - Cillei Hermannt a Dráván túli tartomány fejévé teszi. - Ozorai Pipó (Filippo Scolari) temesi ispán lesz (pénzügyi és katonai tehetségét is kamatoztatja, mint a király bizalmasa) Létrehozza a 1408-ban a Sárkány lovagrendet, ahol hűséges szövetségesei nyernek tagságot.

Ozorai Pipó

Gazdaságpolitikája A délnémet városokkal, a lengyel-és oroszországi területekkel is kereskedik. Támogatta a nyugati és északi királyi városokat 1402-ben árumegállító jogot kapott: Pozsony, Sopron, Nagyszombat és Bártfa A mezővárosok száma nőtt

A Konstanzi zsinat A nyugati világban egyházszakadás volt, ezt akarták felszámolni. 1414-1418 között Zsigmond elnököl, nagy lépést tett a nagy nyugati egyházszakadás befejezéséért Egyesek azt akarták, hogy ne pápa, hanem a zsinat legyen az egyház feje (szinodisták), de elképzeléseik nem válnak dominánssá. Új pápát választott a zsinat, V. Márton (1417-1431) Pápa végül tartós megoldásnak bizonyul. (noha rövid ideig kettő helyett három pápa volt) Féltették az egyházat Husz János eszméitől.

Husz János a máglyán

A huszita háborúk 1415-ben Jan Hust (Husz János) a konstanzi zsinaton eretnekség miatt máglyhalálra ítélik. Csehországban más társadalmi feszültségek is léteztek, Husz kivégzáse felháborodást váltott ki. Hamarosan vallási társadalmi alapon lázadás kezdődött. A lázadók több csoportra oszlottak, ezek a közül a legjelentősebb a: - kelyhesek, főleg a a nemesség és a felsőpapság támogatta, és az volt a fő céljuk, hogy az úrvacsorán kenyér és bor is legyen, mert azt hitték, hogy csak így üdvözlülhetnek. - taboriták, főleg kisnemesek, parasztok, szegények radikális nézeteket vallottak (az egyházi és a világi hatalmat is meg akarták dönteni). 1434. május 30-án Lipanynál a táboriták döntő vereséget szenvedtek a kelyhesektől, akik a cseh földön maradt katolikusokkal szövetkeztek, mivel a Zsigmond közvetítésével a pápa elfogadta a két szín alatt történő áldozást, a kelyhesek pedig a pápa fennhatóságát. Zsigmond ezzel Csehország királyaként is gyakorolhatta jogait.

Kései külpolitikája Német-római és cseh király is volt, de Magyarországot tekintette hatalmi bázisának. 1410-1413 Dalmáciáért folytatott háborúban a velenceiek győznek. Ozorai Pipo segítségével az 1420-as években kiépítette a déli végvárvonalat. Ezzel jelentősen, talán évtizedekre késleltette az oszmán előrenyomulást. 1428-ban a török őrségű Galambóc várát nem sikerült visszaszereznie. Uralkodásának végére a Vaskaputól az Adriáig húzodott a védvonal, mintegy 50 várból állt. Uralkodása alatt erősödtek a kapcsolatok Magyarország és Nyugat-Európa között

Dinasztikus politikája Mária Nagy Lajos lánya meghalt, de Zsigmond megtarthatta a királyságot. 1405-ben a megözvegyült Zsigmond Cillei Hermann leányát, Borbálát vette feleségül. Nem születtek fiú utódai, egyetlen törvényes lánya született Anna. Férje Hansburg Albert örökli a trónt (Ő az első Habsburg a magyar trónon)

Felhasznált irodalom Romsics Ignác (szerk): Magyarország története. Akadémiai kiadó, Budapest, 2007. Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskolák hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike, Beograd, 2003. (A magyarokra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán) Sima Ćirković: Történelem az általanos és társadalmi-nyelvi gimnáziumok 2. osztálya számára Képek: Zsigmond 1433-ból: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Pisanello_024.jpg&filetimestamp=20080930000705 Ozorai Pipó: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Ozorai_Pipo.jpg&filetimestamp=20080617213946 Husz János a máglyán: http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Jan_Hus_at_the_Stake.jpg&filetimestamp=20060325140157