Minőségmenedzsment és a biztonság A Kölcsönös megfeleltetés a minőségtanúsító rendszerek követelményei és a szervezeti intézkedések között, a szervezeti intézkedések – szabályzatok – érvényre juttatásának módszertana. © Szabó Lajos

Mi a minőség? Tenner – DeToro szerint: „A minőség alapvető üzleti stratégia, amelynek folyamán született termékek és szolgáltatások teljességgel kielégítik mind a belső, mind a külső vevőket azzal, hogy megfelelnek kimondott és kimondatlan elvárásaiknak.” Feigenbaum : a termék és szolgáltatás mindazon értékesítési, tervezési, gyártási és karbantartási jellemzőinek teljes összetettsége, amely által a termék és szolgáltatás a használat során kielégíti a vevő elvárásait. Taguchi minél kisebb a termék társadalomnak okozott vesztesége, annál jobb a termék minősége David Garvin „A minőség menedzselése” című könyvében a minőségnek a következő megközelítésmódjait sorolja fel: Transzcendens megközelítés: A minőség az, ami kiállta a próbát. Vagyis a minőséget nem lehet definiálni, azt az ember csak akkor ismeri fel, ha látja. Termék alapú megközelítés: A minőség meghatározott tulajdonság jelenlétén vagy hiányán alapszik. Termelés alapú megközelítés: Minőség az, amit a gyártó az adott eszközzel, az adott környezetben elő tud állítani, feltéve, ha a termék megfelel az előre meghatározott kívánalmaknak vagy specifikációnak. Felhasználó alapú megközelítés: A minőség azt jelenti, hogy képesek vagyunk a vevők igényeit, elvárásait vagy szükségleteit kielégíteni. © Szabó Lajos

További minőség fogalmak Érték alapú megközelítés: A minőség azt jelenti, hogy meghatározott tulajdonságú terméket kínálunk a fogyasztónak elfogadható költséggel vagy áron. Szabvány alapú megközelítés: A minőség a termék azon tulajdonsága, hogy megfelel-e a vonatkozó szabvány követelményeinek. Az MSZ EN ISO 9000:2001 3.1.1: a minőség annak mértéke, hogy mennyire teljesíti egy termék vagy szolgáltatás saját megkülönböztető tulajdonságainak egy csoportja a kinyilvánított igényeket vagy elvárásokat, amelyek általában magától értetődőek vagy kötelezőek © Szabó Lajos

Miért törekszünk a minőségre? A minőségre törekvés minden élő szervezet jellemzője. Ha jól belegondolunk nem csak az élő szervezeteké… Stabil kiszámítható környezet, használható eszközök, kényelmes és tartós ruházat, jó minőségű étel. „Nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsó cipőt vehessek!” © Szabó Lajos

Minőség a történelemben © Szabó Lajos

Minőségi követelmények Használhatóság, Hibamentesség, Javíthatóság Karbantarthatóság, Tartósság Tárolhatóság Gazdaságosság Rendelkezésre állás, Sértetlenség Megbízhatóság, Környezetvédelem Stb. Jól emlékeznek! Mindezeket már az első előadáson megismerték, amikor a biztonság fogalmát igyekeztünk definiálni! © Szabó Lajos

A minőség mint érték A minőség jellemzője a terméknek. A minőség jellemzője a munkavégzésnek. A minőségre törekvés jellemzője egy folyamatnak. Értéknövelő tényező. Biztonságot sugall! Ami „minőségi” az BIZTONSÁGOS! Minőség=Biztonság © Szabó Lajos

A minőségpolitika fejlődése minőségellenőrzés (hibakeresés, MEO) minőségszabályozás (hibák kiküszöbölése, folyamatokba való beavatkozás, részletszabályozás, elkülönült szervezet) minőségbiztosítás (minőségügyi rendszer, minősítés szabványok és szabályzók alapján a nyersanyagtól a késztermékig a folyamatokat is beleértve, folyamatos ellenőrzés mellett tervszerűen) minőségmenedzsment (TQM) (Előre megtervezett stratégiai célok megvalósítása, teljes körű folyamat management, minden munkafolyamat és minden kapcsolódó tevékenység folyamatos monitorozása, felügyelete, finomszabályozása, minden dolgozó bevonásával, minden vezetői szintre kiterjedő szabályozással) © Szabó Lajos

A minőség jellemző fogalmai Termék : Tevékenység vagy folyamatok eredménye. (ISO 9000:2000) Minőségügyi folyamat: Olyan egymással kölcsönös kapcsolatban lévő erőforrások és tevékenységek, amelyek a bemeneteket kimenetekké, eredményekké alakítják át. Eljárás: Valamely tevékenység elvégzésének előírt módja Szolgáltatás: a szolgáltatás legalább egy olyan tevékenység eredménye, amely szükségképpen a szállító és a vevő találkozásánál megy végbe, és általában nem kézzel fogható. Vevő: Az, akinek a szállító a „terméket” rendelkezésre bocsátja. Minőségi követelmények : Az egység jellemzőire vonatkozó igények kifejezése vagy átalakítása mennyiségileg (vagy minőségileg) meghatározott követelmények összességére, hogy lehetővé váljon megvalósítása és vizsgálata Megfelelőség: Előírt követelmények teljesülése © Szabó Lajos

Szabványok A szabványokkal foglalkozó szakemberek a XIX.-XX. századhoz kötik a megjelenésüket. Alapvetően azokat a követelményeket tartalmazzák, melyeket a terméknek teljesítenie kell. A szabványok vonatkozhatnak a termék előállításának folyamatára is. A szabványokhoz való csatlakozás önkéntes mind a termék előállítója, mind annak vásárlója között. A megfelelőséget a termék előállítójától független szervezet ellenőrzi és erről tanúsítványt ad ki, vagy kiállítását megtagadja. A szabványnak való megfelelést folyamatosan ellenőrzik. Egyes esetekben törvény kötelezheti a termék előállítóját, a szabványnak való megfelelésre, vagy a termékkel kereskedőt a szabványnak megfelelő termék árusítására. © Szabó Lajos

A szabvány fogalma A szabvány: elismert szervezet által alkotott vagy jóváhagyott, közmegegyezéssel elfogadott olyan műszaki (technikai) dokumentum, amely tevékenységre vagy azok eredményére vonatkozik, és olyan általános és ismételten alkalmazható szabályokat, útmutatókat vagy jellemzőket tartalmaz, amelyek alkalmazásával a rendező hatás az adott feltételek között a legkedvezőbb. (1995. évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról) © Szabó Lajos

A szabvány mint minőség A követelmények, amiket a terméknek, és/vagy előállítási folyamatának teljesítenie kell MINŐSÉGI követelmények! A szabványnak való megfelelőséget tanúsító okmány (logo) azt jelenti, hogy az adott cég terméke megbízható, ellenőrzött minőséget képvisel. Szabvány=Minőség=Biztonság                   International Electrotechnical Commission © Szabó Lajos

Szabványosítás szintjei Vállalati szabványosítás: A vállalat mindenki mástól független, saját szabályozása a termékre, és/vagy munkafolyamatokra. Szakmai szabványosítás: Azonos szakmacsoporthoz tartozók egymás közötti megállapodása. Nemzeti szabványosítás: Egy adott országra vonatkozó szabályozás Regionális és nemzetközi szabványosítás: Több ország egy területre (EU) vagy minden csatlakozott országra kiterjedő szabályozás. © Szabó Lajos

A szabványokkal elérhető célok A vevő/felhasználó/ oldaláról: Azonosíthatóság Kompatibilitás Választékrendezés Minőségosztályozás Célnak megfeleltetés Vevőtájékoztatás, garancia A gyártó/szolgáltató/eladó oldaláról: Minőségbiztosítás „házon belül” Szakszerűség, célszerűség, gazdaságosság Előny a piaci versenyben Pozitív megítélés az ügyfelek részéről © Szabó Lajos

Szabványhoz tartozó fogalmak Szabványos: ami mindenben megfelel a szabvány előírásainak Szabványtól eltérő: amire létezik szabvány, de a termék attól eltér Szabványon kívüli termék: amire nincs kialakított szabvány. Szabály: cselekvést, magatartást, eljárást szabályozó rendelkezések, legtöbbször állami jogszabályban rögzítve. Típus: olyan termék, amelyet az egységesítés érdekében,minden lényeges tulajdonságával leírnak. Norma: előírt, pontosan meghatározott mennyiség, mérték. © Szabó Lajos

Minőségirányítás Összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetésére és szabályozására a minőséggel kapcsolatban. Magába foglalja: a minőségpolitika (minőségcélok) kialakítását, a minőségtervezést, a minőségszabályozást, a minőségbiztosítást (tanúsítást) a minőségfejlesztést. Alapvető jellemzője a rendszerszemlélet és a komplexitásra törekvés. © Szabó Lajos

A szabályozás módszertana Helyzetfelmérés Célkitűzés Szervezeti rendszer kialakítása Szabályozórendszer megalkotása Feladatok és felelősségek egyéni szintű meghatározása Feladatok fontosságának tudatosítása Ellenőrzési rendszer üzemeltetése Dokumentálás Tapasztalatok rendszeres és soron kívüli megbeszélése Szükséges módosítások, szabályozások bevezetése © Szabó Lajos

Miért akarjuk érvényre juttatni a szabályokat? Az elsődleges cél a szervezet (rendszer) üzemeltetése A rendezett és biztonságos szervezet erőt és megbízhatóságot sugároz környezete felé Az „egészséges” szervezet könnyebben reagál a környezet változásaira A fennmaradás záloga a környezettel való harmonikus együttműködés, az üzleti és személyes jó kapcsolatokra törekvés A kölcsönös elégedettség alapja a kölcsönös lojalitás kialakításának. © Szabó Lajos

A szabályozás érvényre juttatása Alapelv: A szabályozás a kijelölt cél érvényesítéséért van, nem gát, hanem eszköz és módszer a rendszer fenntartására, a környezethez való alkalmazkodás és a stabilitás biztosítéka Az alapos felkészítés tudatosítja minden poszton a szabályozás értelmét A vezetői példamutatás hatékonyabb, mint a fegyelmezés Az együttműködés még nem lojalitás A lojalitás nem vásárolható, vagy kikényszeríthető, hanem kialakítható Ha az ellenőrtől félnek, nem értették meg a célkitűzés értelmét Aki elégedett, betartja a szabályokat Ha a belső folyamatok szabályozottan üzemelnek, mind a bemeneti, mind a kimeneti oldalon kiegyensúlyozott marad a rendszer © Szabó Lajos