Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 2. Előadás 2,5 tengelyű marási ciklusok.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A PROGRAMDOKUMENTÁCIÓ
Advertisements

A vízszintes mérések alapműveletei
DTFSZTIR Diszkrét termelési folyamatok számítógépes tervezése
Forgácsolás, fúrás, furatmegmunkálás
1.1. A gépipari termékek hierarchikus struktúrája
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi adjunktus.
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
A számítástechnika és informatika tárgya
Felületi minőség.
A termelésinformatika alapjai 5. gyakorlat Dr. Kulcsár Gyula
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
A virtuális technológia alapjai c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar, Alkalmazott Matematikai Intézet 2. Előadás Tömör testek modellje.
A virtuális technológia alapjai Dr. Horváth László Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Alkalmazott.
6. Előadás Alkatrészkapcsolatok modellezése
Dr. Horváth László Budapesti Műszaki Főiskola Gépészmérnöki Szak CAD/CAM szakirány Forgácsolási technológia számítógépes tervezése II. 4.
Mérnöki objektumok leírása és elemzése virtuális terekben c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek.
9. Előadás Gyártási folyamatok modellezése
Budapesti Műszaki Főiskola Gépészmérnöki Szak CAD/CAM szakirány Forgácsolási technológia számítógépes tervezése II. 6/1. előadás Adatcsere tervezőrendszerek.
Dr. Horváth László – PLM – CCM – 2. előadás: Határfelület-ábrázolás és Euler -i topológia A CAD/CAM modellezés alapjai Dr. Horváth László Budapesti.
Modellezés és tervezés c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Intézet Mérnöki Informatikus MSc.
A virtuális technológia alapjai
A virtuális technológia alapjai Dr. Horv á th L á szl ó Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Intelligens Mérnöki Rendszerek.
Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar
Modellezés és szimuláció c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 8.
A virtuális technológia alapjai Dr. Horváth László Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Alkalmazott.
Az ACIS modellező rendszer Dr. Horváth László. Alapvető jellemzők A Spatial Technology Inc. terméke. Objektum orientált és kereskedelmi modellező alapját.
Mérnöki objektumok leírása és elemzése virtuális terekben c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek.
A virtuális technológia alapjai Dr. Horv á th L á szl ó Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Intelligens Mérnöki Rendszerek.
Modellezés és szimuláció c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 10.
A modellező rendszerek közötti adatcsere és szabványai Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei.
Modellezés és szimuláció c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 8.
Mérnöki objektumok leírása és elemzése virtuális terekben c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek.
Modellezés és tervezés c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Matematikai Intézet Mérnöki Informatikus MSc 9. Előadás és.
A virtuális technológia alapjai
Gyártási modellek Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 7. előadás.
Dr. Horváth László. Általános jellemzők Borítások, tartók és egyéb alkatrészek tábla- alakú lemezanyagból, hajlítással és kivágással. A modellépítés szempontjából.
A CAD/CAM modellezés alapjai
Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék
Mérnöki objektumok leírása és elemzése virtuális terekben c. tantárgy Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek.
Modellezés és szimuláció c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 11.
1.3 A megmunkálások helye a technológiai folyamatban
a forgácsleválasztás kinematikája mindkét esetben azonos
3.2. A munkadarabok felfogása és központosítása
Gépgyártástechnológia alapjai 3. gyakorlat
Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 5. előadás Alkatrészek, szerelési.
Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 6. előadás Véges elemeken.
Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 1. előadás Bevezető a számítógépen.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 4. Előadás Vezérlésfüggetlen NC ciklusok.
Budapesti Műszaki Főiskola CAD/CAM szakirány A CAD/CAM modellezés alapjai 2001/2000 tanév, II. félév 1. Előadás A számítógépes modellezés fogalma, szerepe.
Bevezetés az alakmodellezésbe I. Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 5. Előadás Fúrási és esztergálási.
Bevezetés az alakmodellezésbe II. Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I.
1 A geometriai modell és struktúrája Budapesti Műszaki Főiskola A CAD/CAM modellezés alapjai 2000/2001 tanév, II. félév 2. előadás A geometriai modell.
Szerelési egységek modellje
Összefüggések modelleken belül Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév.
Számjegyvezérlésű forgácsoló megmunkálás tervezése CAD/CAM rendszerekben Dr. Horváth László.
Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 3. Előadás Felületek megmunkálásának.
Az üzleti rendszer komplex döntési modelljei (Modellekkel, számítógéppel támogatott üzleti tervezés) II. Hanyecz Lajos.
A KOMPLEX DÖNTÉSI MODELL MATEMATIKAI ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERE Hanyecz Lajos.
Szerszámpálya tervezés, NC programozás, hatékony CAM rendszerek
FORGÁCSOLÁSI ELJÁRÁSOK Marás
Számítógépes tervezőrendszerek c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Matematikai Intézet Mechatronikai Mérnöki MSc 4. Laboratóriumi.
SECOCUT szoftver és KATALÓGUS kezelés
Intelligens Mérnöki Rendszerek Laboratórium Alkalmazott Matematikai Intézet, Neumann János Informatikai Kar, Óbudai Egyetem Mielőtt a virtuális térbe lépnénk.
Forgácsolás technológia számítógépes tervezése II.
Krossz-diszciplináris termékdefiníció
Csuklós munkadarab-befogó készülék koncepcionális tervezése
Modellezés funkcionális alaksajátosságokkal
Alaksajátosságokkal való módosításon alapuló alakmodellezés
Elemzések a véges elemek elvén
Előadás másolata:

Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar Forgácsolási technológia számítógépes tervezése 2. Előadás 2,5 tengelyű marási ciklusok tervezése alkatrészmodellek alapján Dr. Horváth László

Tartalom A feladat megfogalmazása. A megmunkálási ciklus. 2,5 tengelyű ciklusok alapvető típusai: Nagyolás előgyártmány és kész alkatrész alapján. Meghatározott anyagtérfogat leválasztása. Síkmarás különböző stratégiákkal. Entitások csoportjainak megmunkálása közös ciklusban. Zsebmarás. Kontúrmarás. Ciklusok működését meghatározó paraméterek összefoglalása. Odavezető, kivezető és összekapcsoló mozgások meghatározása. Automatikus funkciók optimális megmunkálási ciklusok előállítására. A geometriai leírás követésének a pontossága.

A feladat megfogalmazása

A megmunkálási ciklus A szerszámutak megvalósított csoportja. egymást követő, azonos szerszámmal, valamely megmunkálási stratégiát követve megvalósított csoportja. Geometriai szempontok: előgyártmány, megmunkálandó objektum, a szerszámpályákkal, kikerülendő, azokra befolyással levô alakok.

Technológiai szempontok és modellező eszközök ciklusoknál A megvalósítható szánmozgások, orsó-elfordulások, stb. Technológiai paraméterek. Egyéb technológiai megfontolások. A ciklusok generálásához a CAD/CAM rendszerekben rendelkezésre álló eszközök geometria importja és definíciója integrált geometriai modellezés eljárások megmunkálási stratégiák megvalósítására szimulációs eszközök alkatrész-geometrián környezet nélkül vagy környezettel

Mit állít elő a szerszámpályák tervezése? Vezérlőberendezéstől független szerszámpályák. Vonalakat határoz meg vonal, felület, alaksajátosság, topológiai entitásokhoz kapcsolt geometriai entitások alapján. Az eredmény vonalak vég vagy interpolációval meghatározott pontjait leíró koordináta-pontokat, a vezérlőberendezés által ismert, ott interpolációval feldolgozott vonalakat leíró paramétereket, és a vezérlőberendezésben feldolgozható szerszámciklusok megfelelő paramétereit tartalmazhatja.

Nagyolás előgyártmány és kész alkatrész alapján

Meghatározott anyagtérfogat leválasztása

Síkmarás különböző stratégiákkal

Alapvető síkmarási stratégiák

A megmunkálási feladatot definiáló geometriai modell entitások síkmarás esetén Mindazon geometriai modell entitásokból kiindulhatunk, amelyek egyértelműen megadják a megmunkálandó felület külső és belső kontúrjait. A háromdimenziós (3D) modell felhasználásával végzett feladatot kétdimenziósra (2D) vezetjük vissza. 2D -s ábrázolást, sőt műszaki rajokról levett kontúrokat és egyéb vonalakat is felhasználunk. Az entitások alapvető típusai: Leválasztandó anyagtérfogat. Megmunkálandó lap(ok). Határoló és belső kontúrok. Egyéb vonalak. Perforátum. Ha a geometriai modell entitásból az adott információ nem nyerhető ki, az alábbi kiegészítő paraméterekre van szükség a ciklust generáló eljárás számára: A megmunkálandó síkon belül elhelyezkedő entitások típusa: zseb, vagy sziget? A leválasztandó anyagréteg vastagsága.

Entitások csoportjainak megmunkálása közös ciklusban

Zsebmarás I.

Zsebmarás II. Megmunkálás orientált entitás: a sarokrádiuszt a szerszám átmérője, a fenékrádiuszt a szerszámvég alakja határozza meg. A két méret a szerszám igénye szerint koordinált. Megmunkálás: Több szintű zsebmarás: zig-zag, spirál. Zsebmarás kontúrmarással

Kontúrmarás

Ciklusok működését meghatározó paraméterek összefoglalása A megmunkálási feladatot meghatározó alkatrészmodell-entitások. A megmunkáló szerszám mozgását korlátozó alkatrészmodell és egyéb entitások. Megmunkálási stratégia Felület vagy térfogat felosztása ciklusok és fogások között. Szerszám típusa, paraméterei, beleértve az előre megadott korrekciókat. Ráhagyás a következő megmunkálás számára különböző értelmezhető irányokban. Szomszédos pályák távolságára vonatkozó előírás. Biztonsági sík. Mellékmozgásokra vonatkozó előírások. Technológiai adatok. Megmunkálási pontosság.

Odavezető, kivezető és összekapcsoló mozgások meghatározása Kiegészítő mozgások ciklus indításánál, ciklus végén, szomszédos szerszámpályák között, fogások között és közös ciklusban összekapcsolt felületek (régiók) között. Automatikus számítás az alkatrészek geometriai leírása alapján. Visszahúzás a biztonsági sík helyett közelebbi síkhoz. Mozgás marásnál, amikor a szerszám teljes terjedelmével furat, zseb vagy egyéb üreg felett halad. Belépési és kilépési stratégiák.

Automatikus funkciók optimális ciklusok előállítására I. Megmunkálási sík meghatározása: tervezői vagy automatikus Megmunkálandó régiók meghatározása. Korábbi műveletekben leválasztott régiók felhasználása szerszám-mozgáshoz. Ismeretek tárolása: szabályok, tapasztalatok Szerszámválasztás a geometria, a megmunkálás jellege, az anyagminőség, a felületérdességi előírás és a tűrés alapján.

Automatikus funkciók optimális ciklusok előállítására II. Megmunkálási stratégia kiválasztása. Az előtolás szabályozásának a célja az alkalmas legrövidebb főidő: mindenkor a megengedhető legmagasabb előtolás-érték. Az előtolás értékének automatikus beállítása a szerszám és a leválasztandó anyag relatív helyzete alapján. Fogásmélység automatikus meghatározása. A műveletelemek sorrendjére vonatkozó szabályok: (át)rendezési szempontok: szerszámcserék száma, szerszámátmérő, gépi idő minimálisra csökkentése,

Automatikus funkciók optimális ciklusok előállítására III. Összetett alakok (régiók) megmunkálásának automatikus-tervezése: alkatrész, kiválasztott lapcsoport, geometriai elem vagy elemcsoport. fogásmélység automatikus meghatározása. azonos ráhagyás azonos orientációjú lapokon. Asszociativitás: konstrukciós módosítások automatikus szerszámpálya módosulás

A geometriai leírás követésének a pontossága