Adójog 1. Az adójog alapjai

AZ ÁLLAMI BEVÉTELEK RENDSZERE Az állam bevételei között megkülönböztethetünk közjogi bevételeket, és az államot, mint magánjogi jogalanyt megillető bevételeket. A közjogi bevételek közé tartoznak - az adók, - a vámok, - az illetékek, - a díjak, - a járulékok és hozzájárulások. Az állam magánjogi bevételei közé soroljuk - az állami vagyon hasznosításából (koncessziós szerződésekből, az állami vagyon értékesítéséből), valamint - a költségvetési szervek vállalkozási tevékenységéből származó bevételeket.

AZ ADÓZTATÁS CÉLJA Az adóbevételek – a többi közbevétellel együtt – fedezik az állam által nyújtott közszolgáltatásokat (honvédelem, társadalombiztosítás, stb.), az államapparátus működtetését, az államadósság finanszírozását, valamint az állami beruházásokat.

AZ ADÓVISZONYOK JELLEMZŐI Az adókat az állam egyoldalúan vetheti ki. Az adó vagy az áruk és szolgáltatások forgalmához, vagy az adófizetők jövedelméhez kapcsolódik. Az adókötelezettség feltételeinek meghatározása általános jelleggel történik. Az adójog anyagi és eljárási szabályokból tevődik össze,. Az adóztatás egyik legfontosabb jellemzője, annak kötelező jellege. Az adófizetéshez nem kapcsolódik közvetlen ellenszolgáltatás.

AZ ADÓ FOGALMA Az Art. adónak tekinti - a központi költségvetés, -   az elkülönített állami pénzalap, -   a Nyugdíjbiztosítási Alap, -   az Egészségbiztosítási Alap vagy -   az önkormányzat javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetéseket. Az Art. az adónak nevezett kötelező befizetéseken túl adónak tekinti -   a járulékokat, -   az illetékeket is, valamint -   az adóelőleget, a bírságot, a pótlékot. Az Art. nem tekinti adónak -   a vámokat, valamint - a vámjogszabályok hatálya alá tartozó egyéb kötelező befizetéseket, ha azok megállapítása, beszedése a vámhatóság hatáskörébe tartozik. A jövedéki adó az Art. szempontjából – annak ellenére, hogy a jövedéki ellenőrzés a vámhatóság hatáskörébe tartozik – adónak minősül.

A KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK Költségvetési támogatásnak minősül az Art. szerint -   a központi költségvetés, és -   az elkülönített állami pénzalapok terhére törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatás. A forgalmi adók vonatkozásában az adó-visszaigénylés és az Szja. vonatkozásában az adó-visszatérítés tekintetében a költségvetési támogatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Szabályozás: az adójoggal szemben nem átfogó törvényekben, hanem a támogatás fajtájától függően, alacsonyabb szintű jogszabályokban.

AZ ADÓRENDSZERRŐL ÁLTALÁBAN Az adórendszer egy adott országban működtetett adókból tevődik össze. Minden állam szuverenitásának fontos eleme a pénzügyi szuverenitás, ami azt jelenti, hogy saját maga dönt arról, hogy mikor és milyen adókat kíván bevezetni.

AZ ADÓK RENDSZEREZÉSE az adóztatási jog szerint (központi/tagállami/helyi) az adóbevételek felhasználása szerint (központ/tagállami/helyi – és/vagy vegyesen is) a teherviselés szerint (közvetlen pl. szja. /közvetett pl. áfa.) az adóalany körülményeinek figyelembe vétele szerint az adó mértékének meghatározása szerint (%-os, tételes, vegyes) az adómegállaptás módja szerint (önadózás, hatósági adómegállapítás, adóbeszedés) az adófizetés módja szerint (pl. pénz, bélyeg)

AZ ADÓJOG FORRÁSAI Hazai jogforrások: Alaptörvény államháztartási törvény adótörvények (az Art. és az anyagi adótörvények) helyi adójogalkotás (önkormányzati rendeletek) EU jogforrások: Római szerződés (különösen 90-93. cikkek) Lisszaboni Szerződés Irányelvek (különösen a forgalmi adók területén ás a társasági adó tekintetében)

Alkotmányos alapelvek Az általánosság elve Az egyenlőség elve Az arányosság elve

Eljárási alapelvek a) a legalitás b) a törvényesség és az eredményesség együttes érvényesítése c) az adóztatás egységessége d) a mérlegelés elve e) a méltányos eljárás elve f) a megkülönböztetés tilalma g) az adózó tájékoztatáshoz való joga h) jóhiszemű joggyakorlás és együttműködés kötelezettsége i) a szerződések tartalma szerinti minősítés elve

AZ ADÓZÁSI FOLYAMAT Az adózási folyamat fő szakaszai: 1. Önkéntes jogkövetési szakasz 2. Adóigazgatási eljárás 2.1 Adóellenőrzés 2.2 Hatósági eljárás(ok) 2.3 Végrehajtási eljárás 3. Közigazgatási per (adóper)

AZ ADÓTÉNYÁLLÁS Az adótényállás az a szabályozási keret, amely elemeinek megvalósulása esetén – az adójogviszony létrejöttével – az adófizetési kötelezettség illetve az egyéb adókötelezettségek beállnak. Az adótényállás elemei: a.    az adóalany, b.    az adótárgy, c.    az adóalap, d.    az adómérték, e.    az adókedvezmény, f.     az adómenetesség.

Az adóalany és más személyek 1. Az adóalany az a személy, aki az adótényállást saját nevében megvalósítja. (pl. az Szja. esetében jövedelmet szerez, az Áfa. esetében terméket értékest, vagy szolgáltatást nyújt) Az adóalany anyagi jogi kategória, fő kötelezettsége az adófizetés. 2. Az Art. adózónak azt a személyt tekinti, akinek adókötelezettségét kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy maga az Art. írja elő. Az adózó eljárási kategória, az ő kötelezettsége az eljárási adókötelezettségek teljesítés (pl. bejelentkezés, bevallás). 3. A kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy is gyakorolhatja az adózót megillető jogokat, kötelezettsége azonban csak az adott esetben felmerülő adó megfizetésére korlátozódik. 4. A negyedik kategóriába azok az egyéb személyek tartoznak, akik az előző három kategóriába nem sorolhatóak, de az adótörvények alapján mégis különféle jogok, vagy kötelezettségek illetik, illetve terhelik őket. (pl. ügyvéd, adószakértő)

Az adótárgy Az adótárgy az a dolog (pl. jövedelem), tény (pl. ingatlan tulajdonjoga), tevékenység (pl. vállalkozási tevékenység, gazdasági tevékenység) jogcím vagy jogviszony, amelyre az adóztatás irányul.

Az adóalap Az adóalap az adótárgy – első sorban – pénzben kifejezett értéke, illetve mennyisége. (pl. a megszerzett jövedelem összege, vagy Áfa. esetében a teljesítés ellenértéke)

Az adómérték Az adómérték az adótörvényben meghatározott, és az adóalapra vetített százalékos vagy tételes arányszám.

Az adómentesség és adókedvezmény Az adómentesség esetén az absztrakt adójogviszony létrejön, de nem válik konkréttá. Ezzel szemben az adókedvezmény esetén az absztrakt mellett létrejön a konkrét adójogviszony is, adófizetésre is sor fog kerülni, de nem olyan mértékben/összegben, mint amekkorára a kedvezmény figyelembe vétele nélkül sor került volna. Adómentesség, kedvezmény ≠ adómérséklés, fizetési könnyítés

AZ ADÓJOGI NORMA SZERKEZETE Az adójogi norma szerkezete annyiban tér el az általános normaszerkezettől, hogy itt a pénzfizetési kötelezettség nem a norma szankciója a diszpozícióban előírt magatartás elmaradása, vagy nem megfelelő teljesítése esetén, hanem a pénzfizetési kötelezettséget a diszpozíció írja elő.

AZ ADÓZÓI JOGOK a) Törvény előtti egyenlőség és az egyenlő elbánáshoz való jog b) Jogorvoslathoz való jog c) Kétszeres ellenőrzés tilalma d) Önellenőrzéshez való jog e) Tájékoztatáshoz való jog f) Méltányossághoz való jog g) Iratbetekintéshez való jog h) Képviselethez való jog

AZ ADÓZÓI KÖTELEZETTSÉGEK Az adózó az adó és a költségvetési támogatás megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében köteles az adójogszabályokban előírt: a) bejelentésre, nyilatkozattételre, b) adómegállapításra, c) bevallásra, d) adófizetésre és adóelőleg fizetésére, e) bizonylat kiállítására és megőrzésére, f) nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre), g) adatszolgáltatásra, h) adólevonásra, adóbeszedésre.