Szociálpedagógia problématerületei 2010 Család, családsegítés Szociálpedagógia problématerületei 2010

„…a családok azok a téglák, amelyekből a nemzet épülete létre jön „…a családok azok a téglák, amelyekből a nemzet épülete létre jön. Az épület stabilitása több tényezőtől függ: attól, hogy a téglák épek legyenek és a falak ne törött darabokból álljanak össze, hogy megfelelően illeszkedjenek egymáshoz és tartós kötőanyag ragassza össze őket.” Cseh-Szombati László

A család meghatározása a vérségi (vagy örökbefogadási), illetve házassági kapcsolatban állók azon csoportja, amely egy háztartást képez a tagok közötti állandó interakció van (együttélés) kiscsoport, csoportkapcsolat, szocio-emocionális egység legalább 2 generáció nyitott rendszer, a társadalomban létezik, kölcsönhatás, határa van, állandóan változik

A család meghatározása (Farkas Péter) A család olyan, egymással tartós érintkezésben és együttműködésben álló, egymásra utalt és egymásért felelős közösség: amelynek alapja jogilag legitim vagy társadalmilag elfogadott párkapcsolat és/vagy vérségi kötelék; folyamatos működésében tagjait közösségi-érzelmi létfenntartási és kulturális értékek, érdekek kötik össze; amely a társadalom folyamatos reprodukciójának alapvető formája, amely ezáltal egyben a generációk közötti folytonosságot is biztosítja; a kölcsönös egymásrautaltságból következően többfunkciós gondoskodó-ellátórendszert jelent.

A család történelmi fejlődése korábbi évszázadokban a házasságkötés alapvető kötelességek, funkciók ellátására létrejött szövetség volt, amely egyszerre volt gazdasági egység, szexuális közösség és reprodukciós feladatot betöltő kötelék, és amelyben az egymáshoz fűződő érzelmi kapcsolatok többnyire másodlagos jelentőséggel bírtak új család létrejötte: házasság megkötésével csoportos döntés következtében, hagyományok, normák (társadalmi, felekezeti, foglalkozási) eredményeként kevéssé függött a két fél személyes elhatározásától végső célja utódok létrehozása és a felnevelésükhöz szükséges feltételek huzamos biztosítása

A család összetétele: a család, a rokonság bonyolult kapcsolathálózata szőtte át a társadalmat kiscsalád - házaspár gyermekkel, gyermekekkel törzscsalád - két család, két generáció együttélése nagycsalád - a rokonság köréhez tartozó családokból és egyéb személyekből, 3-5 generáció családi együttműködése Jelentős különbségek az eltérő életmódú és gazdasági helyzetű családok együttélési gyakorlatában (parasztok, zsellérek, kézművesek, a közép- és nagybirtokosok)

Polgárosodás, a kapitalizmus fejlődésének a hatása: többgenerációs családi együttélési formák megszűnése a kiscsalád (nukleáris család) lesz egyre inkább elterjedtté a család és a háztartás mindinkább összemosódott a nők tömeges munkába állása: • a család számos funkcióját (pl. gazdasági, szociális, egészségügyi, öreggondozási) különböző intézmények vették/veszik át; • a család struktúrája, működése eltolódik (nők önálló jövedelme !) A család megszűnik „iskola, templom, kórház, rehabilitációs intézmény, munkahely” lenni • feminista mozgalmak indulása

A 20. században: demográfiai változások születésszám ↓, válások ↑, törvényes házasságkötések ↓, házasságkötés nélküli együttélés ↑, monogám családot radikálisan tagadó együttélési formák, szándékos gyermektelenség kívánása és megvalósítása individualizmus, az önmegvalósításra való törekvés kultusza

A változások egyelőre a népességnek csak kisebb hányadát érintik a fejlett országokban. A többség ma is a monogám családot választja. Az életcélok között messze megelőzve valamennyi mást, a család vezet. A hagyományos családi életformában bekövetkező változások visszafordíthatók-e? ????

A család funkciói biológiai reprodukciós (népesség-újratermelési) funkció a társadalom megőrzése és továbbvitele gazdasági (termelő-fogyasztó) funkció termelő funkció ↓, családi vagyon, jövedelem szerepe, családi szerepstruktúra -tevékenységek, hatalmi struktúra átalakulása otthonteremtés, jövedelemmel való tervszerű gazdálkodás fontos gondozó-ellátó funkció gyermekek, betegek, idősek ellátása állami intézmények veszik át idős és fiatal generációk között tartós érdekkapcsolat XX.sz. végére saját jogú (vagy özvegyi) nyugellátás

A család funkciói szocializációs (nevelő-társadalmasító) funkció a családban sajátítja el a gyermek a normákat, magatartási szabályokat, szerepeket, a másik emberhez való viszony alakításának készségeit utánzás alapján - szülői viselkedési minták beépülnek a XX. század második felében az életformák gyorsabb változása - családi példák kevéssé alkalmazhatók családi életre fordítható idő szűkülése – másodlagos szocializációs intézmények szerepe ↑ a generációk területileg is elszakadtak egymástól – az idősgondozás társadalmi feladat a fiatal generációval való rendszeres kapcsolat nélkülözhetetlen – a fiatalok is igénylik a segítséget

A család funkciói szellemi-kulturális funkció értékek megőrzése, továbbadása aktuális információk napi közvetítője közéleti, politikai funkció mikrotársadalmi egység, becsatolja az egyént a társadalomba információ közvetítés, feldolgozás, értelmezés érzelmi emocionális funkció a család intim közösség támogatás, elfogadás, szeretet a pszichológiai szükségletek kielégítésének színtere társadalom elől a menedék szerepét tölti be az érzelmek egyensúlyát biztosítja

Szerkezeti-működési változások a családi viszonyokban 1 ↓ a törvényes házasságkötések száma, ↑ a házasságkötés nélküli együttélések száma → a partneri viszony bármikor megszüntethető, senki sem vállalhat holtomiglan-holtodiglan tartó elkötelezettséget a körülmények és az emberi személyiségek alakulása miatt megszűnhetnek az együttélés, a viszony motívumai és a felek új kapcsolatokat teremthetnek

Szerkezeti-működési változások a családi viszonyokban 2 2. a törvényes házasságok instabilitásának növekedése, a válások egyre nagyobb gyakorisága a párkapcsolatoknak és fennmaradásuknak bizonytalansága nemcsak azoknál, amelyeket a felek tudatosan nem legalizálnak, fenntartva a megszüntetés jogát, hanem a törvényes házasságoknál is a házasságban felmerülő konfliktusok megoldására a válást tekintik eszköznek

Szerkezeti-működési változások a családi viszonyokban 3 3. a születések száma csökkent elenyészően kevés a sokgyermekes (4 és többgyermekes család) nem biztosítja a népesség reprodukcióját gyermek vállalását tudatosan elutasító szemlélet terjedése

A változások lényeges okai: a kétkeresős családok dominánssá válása, a nők foglalkoztatása, és a hivatásukhoz szükséges képzési idő meghosszabbodása. E három változás következménye a család szocializációs szerepének átalakulása

A család belső működése Konfliktusok a családban mindennapi szóhasználatban – összeütközés szociológiában - kapcsolatban álló emberek, -csoportok között - interakció, amelyben a résztvevők hatni kívánnak egymásra - tudati és érzelmi folyamatok előzik meg és kísérik - kapcsolatban van az érintettek társadalmi helyzetével A konfliktus tartalma az eltérő érdek (szükséglet ) kialakulása, léte nemcsak elkerülhetetlen velejárója a társadalmi együttélésnek, hanem nélkülözhetetlen és hasznos is (fejlődés az ellentétek megoldásából)

A családi konfliktusok forrásai és területei 1 Érzelmi viszonyok területén A kapcsolat területén kialakuló konfliktusok családon belüli kapcsolatokban családon kívüli kapcsolatokban A családi gazdálkodás területén jövedelemszerzés konfliktusai jövedelem felhasználás konfliktusai (pénzgazdálkodás) mindennapi családi „üzemmenet” konfliktusai A családtagok életstílusa, mint konfliktusforrás Az életmód területein

A családi konfliktusok forrásai és területei 2 A munka, szakma, hivatás területének konfliktusai Értékrendek eltérései Személyiség és szerepek a családi konfliktusban házastársi szerepek eltérő értelmezése szülői szerepek eltérő értelmezése nagyszülői szerep eltérő értelmezése gyermek-szerep eltérő értelmezése szakmai és a családi (házastársi) szerep egymáshoz való viszonyáról alkotott eltérő képek ütközése anya-szerep és a foglalkozási szerep lehetséges ütközése

A család, mint rendszer A rendszerszemlélet alapelvei Rendszer – a kapcsolatokról szól Működés alapja – egyensúly, homeosztázis folytonos változásokkal Visszacsatolás, típusai: negatív pozitív Változások típusai Elsőrendű (az adott rendszeren belül zajlik, közben maga a rendszer változatlan marad) Másodrendű (magát a rendszert változtatja meg)

A rendszerek sajátosságai Alapvető gondolatok: több, mint tagjai összessége  minőség határok veszik körül belül tagolt  alrendszerek folytonos mozgásban van, változik, alkalmazkodik  homeosztázisra törekvés sajátos mintázatokkal rendelkezik

A rendszerek sajátosságai lehetnek zárt/nyitott rendszerek egy rész problémája hatással van az egészre és viszont a probléma a legsérülékenyebb ponton jelentkezik új elem beiktatása megváltoztatja a működést

Elkülönül más rendszerektől A család, mint rendszer Elkülönül más rendszerektől

A határok funkciói 1.) elkülönít más rendszerektől, 2.) rajta keresztül biztosítja a rendszerek közti kommunikációt, 3.) szabályozza a ki- és bejutó információkat, 4.) megszűri a rendszert fenyegető hatásokat (ki- és beáramlást egyaránt), 5.) összetartja a belső erőket

A család belső működésének dinamikája

A család, mint önszabályozó rendszer Két alapvető funkciója van: az egyensúly (homeosztázis) fenntartása = nem változás új körülményekhez való alkalmazkodás (adaptáció) = változás A rendszer fennmaradását önmagában egyik sem biztosítja, csak a két funkció egymáshoz való viszonya.

A rendszer működését meghatározó tényezők a szabályrendszer a kialakult strukturális jellegzetességek kommunikációs sémák

Státusok, szerepek a családban első- szülött Nő legkisebb Gyerek lány Gyerek Feleség Anya Férfi középső Férj vagy Apa Gyerek fiú

A szabályrendszer a szabályrendszereket a történelmi, társadalmi tapasztalatok határozzák meg és a családi tradíciók közvetítik. az alapvető szabályok rendkívüli erejüket akkor is megtartják, ha már eredeti védő, segítő funkciójuk érvényét vesztette. Aki az alapvető szabályok ellen vét, azt a család kitaszítja. a családnak állandóan szembe kell néznie a változások szükségességével, az adaptáció szükségessé teszi a szabályok módosítását, új szabályok kialakítását. (pl.: nőnek a gyerekek, új tag lép a családba stb.) A jól funkcionáló család rugalmas.

A családon belüli alrendszerek Határokkal védett alrendszerek: Házastársi alrendszer Szülői alrendszer Gyermeki alrendszer

A család strukturális jellegzetességei A mai tipikus családokban három jellegzetes alrendszer van: házastársi alrendszer : tagja a férj és a feleség, a házastársi viszony a lényeg szülői alrendszer: tagja a férj és a feleség, amikor mint anya és apa szerepelnek - ezek funkciókat határoznak meg- gyermeki alrendszer: külön egység; + lehet még nagyszülői alrendszer is, ahol a szülők szüleiként és a gyermekeik gyermekeinek nagyszüleiként funkcionálnak a tagok

KEVÉSBÉ HATÉKONY CSALÁDOK: nem működnek az alrendszeri határok gyenge a szülői alrendszer a szülők nem rendelkeznek megfelelő szociális hatalommal. korlátozott lehetőségek JÓL MŰKÖDŐ CSALÁDOK: az alrendszerek közötti határok tisztán kivehetők erős szülői alrendszer a szülők szociális hatalommal rendelkeznek pozitív feed-back mechanizmus

A jól funkcionáló családokban a szabályrendszerek változatosak lehetnek; a házastársak képesek egymás valódi és egyértelmű elfogadására a partnerek nem félnek véleményük kinyilvánításától nem képzelt vagy valódi félelem vezérli őket, bátran lehetnek önmaguk konfliktustűrő küszöbük magasabb a visszajelzésre van lehetőség a kommunikáció direkt és egyértelmű hibázni szabad, mert a korrekció lehetséges

A rendszerszemlélet összefoglalása a rendszerszemlélet szerint egy rendszer minden eleme elkerülhetetlenül és kölcsönösen befolyásolja egymást az okozati rendszer nem lineáris, hanem körkörös. ha egy családi rendszer stabilitásának fenntartását az segíti elő, hogy valamelyik tagja beteg, akkor a stabilitást szolgáló szabályrendszer, a kialakult kommunikációs séma és a kialakult struktúra kóros a rendszer erősebb, mint az egyén, ezért a rendszer működésének módosításával az egyénen is segíteni lehet az egyén változása a rendszer változásának következménye

Családtámogatás rendszerszemléletben Megvizsgáljuk: a családrendszer formális struktúráit a rendszerhatárt az alrendszereket a kontextusokat a belső dinamikát a funkciók és feladatok megosztását a hatalmi pozíciókat a szerepeket és elvárásokat a belső hierarchiát, a család önszerveződésének alakulását a viselkedési szabályokat

A család kapcsolatai Házastársak párkapcsolata Szülő – gyermek kapcsolat (nevelés szférája, tekintély, iskolai előmenetel, barátok) Gyerekek szférája (rivalizálás, alá-fölérendeltség, testvéri szeret vagy hiánya) Férj foglalkozása(jövedelem, réteghez tartozás, család szociális státusa) Feleség foglalkozása (presztízsnyereség, saját jövedelem, új ismeretségi kör) Lakás és háztartás szférája (fenntartás, munkamegosztás, közös és privát helységek) Család és rokonság (két oldalról szelektált kapcsolat, látogatás) Család és szomszédság (intenzív vagy tartózkodó, kiválasztott kapcsolatok) Család és ismerősök (barátok, egyesületi tagság) Család és vallás Család és nyilvánosság (média helyi közösség, politika Család és iskola(a nyilvánosság gyerekre vonatkozó szelete, siker vagy kudarc)

A család fejlődése, életciklusai Haley (1980) családi életciklusok az udvarlás szakasza a házasság korai szakasza az első gyermek születése a gyermekek iskoláskora a gyermekek kirepülése nyugdíjaskor, öregkor a halál és a veszteségek időszaka Gombrich-Graham-féle többgenerációs életút-spirál modell centripetális és centrifugális szakaszok

Családi életciklusok Életszakaszok Feladatok 1. Házasodás (fészekrakás) - Új identitás+elvárások, igények egyeztetése - új rendszerhez csatlakozás - az új család határainak kijelölése 2. Család csecsemővel és kisgyerekekkel a szülői szerep elsajátítása (eltérő hozott minták) Új fontossági sorrend Az „elhanyagolt”apa segíthet 3. Család óvodáskorúval intézmény, újra munkábaállás, kistestvér 4. Család iskoláskorúval - A gyermek iskolai teljesítménye befolyásolja a szülővel való viszonyt 5. Család serdülővel Az önálló identitás kialakulása közben a közös családi identitástudat elhalványul. - Új optimálisabb kapcsolat, szimmetrikusabb 6. Család elbocsátott gyerekkel ”üres fészek” gazdasági, lelki feladatok Új rokoni viszonyok 7. Inaktív, idős házaspár szülő-gyerek távollét elfogadása/házastárs elvesztése Támogatóból támogatott