Regionális Gazdaságtan Tanszék

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Regionális politika
Advertisements

Kistérségek. A kistérségek jellemzői • Abaúj-Hegyköz (legfejletlenebb)  Budaörs (legfejlettebb) *3,4 (komplex mutatóban) (1998-ban *2,7 volt) • 1996.
Nyugat-Pannónia – határon átnyúló együttműködések, és a as fejlesztési időszak előkészítése Készítette: Győrffy László Gábor.
Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
Magyarország fejlesztési forrásai Aktuális hírek •2006. október 16. –OP társadalmi egyeztetése •2006. október 17. –ÚMFT parlamenti vitája.
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
Magyarországi fejlesztések, EU támogatások
Kovács István Vilmos Fejlesztéspolitikáért felelős elnökhelyettes
A közötti időszak fejlesztési tervezésének megalapozása
Európai Uniós pályázatok Első Orosházi Kistérségi Civil Szemináriumi napok Első Orosházi Kistérségi Civil Szemináriumi napok December 8. Barák Anita.
Strukturális Politika múltja és jelene. Fejlettség közötti különbségek az EU-ban nemzeti szinten  Egyetlen új tagállam sem éri el A 27-ek GDP-jének 90%-át.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
Egy főre jutó regionális GDP
LEADER Közösségek határon átnyúló együttműködésének lehetőségei Bodnár János Munkaszervezet vezető szeptember 10.
HU Áttekintés Regionális politika EURÓPAI BIZOTTSÁG 2004 December HU 1 A kohéziós politika és pénzügyi eszközei
Varju László, államtitkár NFGM A Regionális Fejlesztési Operatív Program tapasztalatai Tanulságok és következtetések az ÚMFT regionális programjai tükrében.
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
Gazdasági versenyképesség növelése Készítette: Németi Szilvia.
I. Nemzeti Fejlesztési Terv ( ) Készítette: Koczka Csaba (M6MGTO)
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
Az INTERREG közösségi kezdeményezés 2/C modul Ponácz György Márk SAKK-tréner.
Dr. Juhász László PhD Docens1 Szállodagazdálkodás és vezetés I (2007 tavasz) 9.40 – V. előadó.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Dr. Tóth Sándor irodavezető, Pécsi Helyi Vidékfejlesztési Iroda Területfejlesztők és Polgármesterek.
Az új Magyarország Fejlesztési Terv ( ) Dr. Aubert Antal.
A régiók Európája Az EU regionális politikája Az EU alapelvei
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Regionális innovációs fejlesztési lehetőségek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Kleinheincz Ferenc főosztályvezető, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
A regionális politika és az agrárpolitika kapcsolata
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
Regionális politika.
46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 1/17 Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet.
1 A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. dr. Iván Gábor.
Gazdaságfejlesztési Programok Helyettes Államtitkársága
Az infokommunikáció szerepe az Új Magyarország Fejlesztési Tervben és az Operatív Programokban Dr. Bálint Ákos Igazgató Közigazgatás Operatív Programok.
A Dél-dunántúli régió helyzete, fejlesztési lehetőségei és az RFT szerepe a DDOP végrehajtásban Dr. Wekler Ferenc elnök szeptember 14.
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
Kreatív Iparágak a Digitális térben Új Széchenyi Terv konzultációs konferencia és eFestival Gála Digitális stratégia Közérdekű és kulturális adatok és.
1 Az Európai Unió Strukturális és Regionális politikája Előadó: Tóth István.
Controlling a gyakorlatban Dr. Szegvári Péter kormány-főtanácsadó Magyar Controlling EgyesületMiniszterelnöki Kabinet Uniós körkép - Az európai regionális.
Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács
Címalcím 1 Nemzeti Fejlesztési Terv - Regionális Operatív Program Wächter Balázs VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Stratégia tervezési iroda november.
A Phare továbbélése a regionális operatív programokban Wächter Balázs.
1 Pályázati lehetőségek civil szervezeteknek Észak-Magyarországi régióban Stehlik Ágnes Eger, február Előadó:
LENDÜLETBEN AZ ORSZÁG A Magyar Köztársaság kormánya.
Az ÉARFT és ÉARFÜ élő regionális kapcsolatai. 2 Nemzetközi projektek célja A régiós szervezetek gazdasági kapcsolatainak erősítése A régió lobbi-erejének.
Gazdasági kapcsolatok és regionális együttműködések Félixfürdő május 17. Miklóssy Ferenc alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
INTERREG IIIC Szolnok, INTERREGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS INTERREG PROGRAMOK MAGYARORSZÁGON „Centurio Szeminárium” RÓZSA Diána Program menedzser,
Európai Unió regionális politikája. Az EU alapító atyjai Jean Monnet ( ) Robert Schuman ( )
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
Pályázatírás módszertana
Projekttervezési és pályázatírási technikák
GAZDASÁGI ADOTTSÁGOK ÉS FEJLŐDÉSI IRÁNYOK A délkelet-európai országok Novák Tamás MTA – VKI május 16.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az operatív programok rendszere CIVILIÁDA 2006 Budapest, október 18. Kelemen Balázs, főosztályvezető-helyettes.
Területi politika főbb összefüggései. A disszertáció főbb területei 1.A regionális programozás elméleti alapjai 2.A programozási ciklus az Európai Unióban.
Területfejlesztés- Kohéziós politika, Uniós támogatások
A Nemzeti Fejlesztési Terv
MTA Regionális Kutatások Központja A DUNA - AZ EU VII. KORRIDORA Horváth Gyula MTA Regionális Kutatások Központja 2008.
HU Regionális politika EURÓPAI BIZOTTSÁG Harmadik jelentés a kohézióról február Konvergencia, versenyképesség és együttműködés.
Iparpolitikai és regionális szempontok a GKM Stratégiájában és az ÚMFT-ben Dr. Cservenyák Ildikó Főosztályvezető, GKM MRTT, V. vándorgyűlése október.
Mitől innovatív egy vállalkozás? Pályázati lehetőségek önkormányzatok számára.
Regionális politika EURÓPAI BIZOTTSÁG 2004 December HU Szabályozás 1 Kohéziós politika ( ) A Bizottság új rendeleteket érintő javaslata július.
1 A városfejlesztési stratégia dilemmái A Magyar Regionális Tudományi Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, október Önkormányzati és Területfejlesztési.
Regionális politika. Alapok Kohézió Az uniós politikákkal párhuzamosan Régiós elmaradottságok felszámolása Hosszú távú elképzelések Céljai: –Kiegyensúlyozott.
Regionális gazdaságtan 6.
A Strukturális Alapok Cél: a régiók közötti társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése Költségvetés: 195 mrd EUR  Európai Regionális Fejlesztési.
Regionális üzleti trendek A projekt az EU társfinanszírozásával, az Európa Terv keretében valósul meg január 27. Regionális üzleti trendek A tantárgy.
Új Magyarország Fejlesztési Terv Egészségügyi fejlesztési lehetőségek Gál Ilona közgazdasági szakállamtitkár Új Magyarország Fejlesztési Terv Egészségügyi.
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
Európai Uniós ismeretek
Előadás másolata:

Regionális Gazdaságtan Tanszék Regionális tervezés Dr. Bakos István egyetemi docens Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtan Tanszék

Az EU Kohéziós politikája

Az Unió költségvetése 2000-2013 között, 2004-es árakon Az EU költségvetése 2000-2006 Az éves kötelezettségvállalások felső határa: 108,5 milliárd € az EU25 esetében, ebből: 37 milliárd € jut a strukturális kiadásokra Az EU költségvetése 2007-2013 Az éves kötelezettségvállalások felső határa: 146,4 milliárd € az EU27 esetében, ebből: 48 milliárd € jut a strukturális kiadásokra

A régiókban fennálló helyzet és trendek a 2004-es és 2007-es bővítés után Az EU15 népessége 380-ról 450-re (EU25), majd az EU27 esetében 487 millió főre nő. Az új tagállamokban dinamikusabb volt a növekedés a válság előtt: (átlag évi 4%, EU15-ben 2,5%) konvergencia

A régiókban fennálló helyzet és trendek a 2004-es és 2007-es bővítés után Az egy főre jutó GDP csökkent: az EU25-ben -12,5%, az EU27-ben -18% (Románia, Bulgária hatása). Az 1. Célkitűzés népessége 84 millióról 123 millióra emelkedik. Megkétszereződött a régiók közötti átlagos fejlettségbeli különbség (GDP/fő-ben mért szórás terjedelme).

Regionális különbségek a tagállamok között az egy főre eső GDP alapján (1997) Forrás: Eurostat

teljesítőképességére A bővítések hatása az Európai Unió teljesítőképességére Bővítés Területnöveke-dés (%) Népességnöveke-dés (%) Teljes GDP növekedés (PPP, %) Az egy főre eső GDP változása (%) Az egy főre eső átlag GDP (EUR6=100) EUR6/EUR 9 31 32 29 -3 97 EUR9 /EUR12 48 22 15 -6 91 EUR12/EUR151 43 11 8 89 EUR15/EUR27 34 9 -16 75 1 A keletnémet tartományokkal együtt. Forrás: Agenda 2000.

Egy főre jutó GDP a vásárlóerő-paritáson számolva 2002-ben (EU25 átlaga=100%) Forrás: Eurostat, Nemzeti elszámolások

Egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson), 2002 Mutató: EU25 = 100 < 50 50 - 75 75 - 90 90 - 100 100 - 125 >= 125 Nincs adat Forrás: Eurostat

Foglalkoztatási arány, 2002 a 15 és 64 éves kor közötti népesség %-ában < 56 < 56,0 – 60,2 < 60,2 – 64,4 64,4 – 68,6 >= 68,6 Nincs adat EU27 = 62.4 Forrás: Eurostat

A strukturális és kohéziós politika célkitűzései 2007-2013 között 1. Konvergencia: azon régiók részesülnek támogatásban, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el a közösségi átlag 75%-át. 2. Versenyképesség és foglalkoztatás: a konvergencia célkitűzéshez nem tartozó, a közösség többi régiója tartozik a támogatottakhoz. 3. Európai területi együttműködés: földrajzi értelemben a határ menti ill. a transznacionális együttműködési területen található régiók támogathatók.

A strukturális és kohéziós politika erőforrásai 2007-2013 között A strukturális és kohéziós politika működése egyszerűbbé és hatékonyabbá válik: Eszközök száma 6-ról 3-ra csökken Közösségi szabályok helyett nemzeti támogathatósági szabályok A régiók nagyobb felelősséget vállalnak, átláthatóbbá válik az alapok kezelése

Az Alapok változása a 2007-2013 közötti időszakra 2000 - 2006 2007 - 2013 ERFA ERFA ESZA ESZA EMOGA EMVA HOPE KOHÉZIÓS ALAP KOHÉZIÓS ALAP

ERFA támogatási területei: A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap támogatási területei 2007-2013 között ERFA támogatási területei: Regionális fejlődés Gazdasági szerkezetváltások Területi együttműködések ESZA támogatási területei: Munkavállalók alkalmazkodó képességének javítása Foglalkoztatás és munkaerőpiaci részvétel javítása Partnerség a foglalkoztatás és integráció terén

A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap támogatási területei 2007-2013 között Környezet és transzeurópai közlekedési hálózatok terén járul hozzá a tevékenységekhez (több évre szóló beruházásokat támogat) EGTC (Európai területi működési csoport) támogatási területe Határokon átnyúló, interregionális együttműködés megkönnyítése

A Közösségi Kezdeményezések változásai a 2007-2013 közötti időszakban Az „Európai területi együttműködés” célterület alá tartozik Interreg Városfejlesztési projekt-modellek URBAN Az EMVA keretében folytatódik tovább LEADER Megszűnik, elveit tovább alkalmazzák EQUAL

Új regionális politikai eszközök JASPERS: az európai régiók beruházásait támogató közös program Célja: az EB, az EBB és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közötti együttműködés fejlesztése JEREMIE-program Célja: a mikro-, kis-, és középvállalkozások számára a hitelhez jutás megkönnyítése JESSICA-program Célja: a városi területeken való fenntartható beruházások elősegítése

Összefoglaló táblázat Programok és pénzügyi eszközök Támogathatóság Prioritások Előirányzatok Konvergencia célkitűzés 81,54% a legkülső régiók és térségek speciális programjait is ideértve (263,53 milliárd euró) Regionális és nemzeti programok ERFA ESZA Az EU25 átlagának 75%-a alatti GDP/fő mutatójú régiók Statisztikai hatás: Az EU15 átlagának 75%-a alatti és az EU25 átlagának 75%-a feletti GDP/fő mutatójú régiók Az EU25 átlagának 90%-a alatti GNI/fő mutatójú tagállamok innováció környezetvédelem/ kockázat-megelőzés elérhetőség infrastruktúrák emberi erőforrások közigazgatási kapacitás közlekedés (TEH) szállítás környezetvédelem megújuló energiaforrások 67,34% = 177,8 md euró 8,38% = 22,14 md euró 23,86% = 62,99 md euró Kohéziós Alap

Regionális Versenyképesség 15,95% Programok és pénzügyi eszközök Támogathatóság Prioritások Előirányzatok Regionális Versenyképesség 15,95% és Foglalkoztatottság célkitűzés (57,9 milliárd euró) Regionális programok (ERFA) és nemzeti programok (ESZA) A tagállamok javasolják a régiók listáját (NUTS1 vagy NUTS2) Fokozatos bevezetés: A 2000 és 2006 között az 1. célkitűzés alá tartozó, a Konvergencia célkitűzés alá nem tartozó régiók Innováció környezetvédelem/ kockázat-megelőzés elérhetőség európai foglalkoztatási stratégia 83,44% = 48,31 md euró 16,56% = 9,58 md euró Európai Területi Együttműködés célkitűzés 2,52% (13,2 milliárd euró) Határon átnyúló és transznacionális programok és hálózatok (ERFA) Határ menti régiók és nagy transznacionális együttműködési régiók innováció környezetvédelem/ kockázat-megelőzés elérhetőség kultúra, oktatás 35,61%: határon átnyúló 12,12%: ESZPE 47,73%: transznacionális 4,54%: hálózatok

Allokáció Magyarország számára a 2007-2013 közötti időszakban Támogatások Millió euro Kohéziós Alap 7 589 Konvergencia 12 654 Regionális versenyképesség és foglalkoztatás (Közép-Magyarország) 1 860 Területi együttműködés 344 Összesen 22 452 Forrás: Európai Bizottság

Középtávú makrogazdasági irányszámok Forrás: Pénzügyminisztérium

Az egy főre jutó GDP alakulása a régiókban (1994-2003) Forrás: KSH

Főbb munkaerő-piaci mutatók 2005 Forrás: Eurostat

Operatív programok listája és struktúrája

Kiemelt célok az Észak-Magyarországi régióban Versenyképes helyi gazdaság megteremtése Turisztikai potenciál erősítése Település rehabilitáció Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése Térségi közlekedés fejlesztése

1. Versenyképes helyi gazdaság megteremtése Munkahelyteremtés Vállalkozások innovációs képességének javítása Vállalkozások együttműködésének ösztönzése Új vállalkozások indításának ösztönzése Korszerű logisztikai hálózat megteremtése

2. Turisztikai potenciál erősítése Versenyképes turisztikai termékek és attrakciók kiépítése Turizmusból származó jövedelmek növelése Turisták átlagos tartózkodási idejének növelése Vendégéjszakák számának növelése Kereskedelmi szálláshelyek színvonalának és szolgáltatásainak javítása

3. Település-rehabilitáció Városok belső településrészeinek komplex rehabilitációja Elmaradott kistérségek attraktivitásának fokozása, vállalkozások üzleti infrastrukturális környezetének fejlesztése Népességmegtartó-képesség javítása

4. Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése Kistérségi közszolgáltatások hatékony biztosítása Foglalkoztathatóság javítása, magas színvonalú egészségügyi alapellátás biztosítása Társadalmi beilleszkedés elősegítése Közoktatás infrastruktúrájának térségi sajátosságokhoz igazodó megszervezése és fejlesztése

5. Térségi közlekedés fejlesztése Kistérségi központok közúti, illetve tömegközlekedéssel való elérhetőségének javítása, különös tekintettel a kistelepülések munkahelyhez, közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférésére

Operatív programok közti forrásmegosztás Összesen (Mrd Forint) % Gazdaságfejlesztés OP 674,03 9,80 Közlekedés OP 1721,47 25,04 Társadalmi megújulás OP 933,29 13,57 Társadalmi infrastruktúra OP 538,95 7,84 Környezet és energia OP 1053,56 15,32 Nyugat-dunántúli OP 128,25 1,87 Közép-dunántúli OP 140,46 2,04 Dél-dunántúli OP 194,99 2,84 Dél-alföldi OP 207,05 3,01 Észak-alföldi OP 269,64 3,92 Észak-magyarországi OP 249,91 3,63 Közép-magyarországi OP 430,29 6,26 Államreform OP 40,61 0,59 Elektronikus közigazgatás OP 99,49 1,45 Végrehajtás OP 94,88 1,38 Nemzeti teljesítmény tartalék 98,38 1,43 6875,27 100,00 Forrás:NFH

A CIKLUSOK HÁROM SZINTJE