Logika 10. Jogi logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék április 21.

Jogi logika? NINCS nincs olyan elkülönülő logikai rendszer vagy rendszertípus, amely jogi logikának volna nevezhető VAN jogi logika cím alatt jelennek meg tudományos igényű írások, művek; a mi érdeklődésünk középpontjában a jog jelenségvilága áll, s a logika szerepe abban A jogi logika célja: megvizsgálni a jog és a logika viszonyát, számot vetni azzal, hogy a logika bizonyos rendszerei milyen jelentőséggel és használhatósággal bírnak a jog számára.

A jogi logika kiáltványa 1.A jogi logika nélkülözhetetlen a jogi kérdések bármely racionális feldolgozása számára. 2.A jogi logika kiegészíti a jogi gondolkodás alapját képező más tudományokat. 3.A jogi logika nem a jog materiális tartalmának forrása, hanem a jogi gondolkodás eszköze. 4.A jogi logika a modern technológia hasznosításának egyik előfeltétele a jog területén. 5.A jogi logika nélkülözhetetlen a jogi érvelés alkalmasságának, hatékonyságának és integritásának biztosításához. (Tammelo)

Jog és logika A logika mindenek fölött: MOÓR GYULA A jog és a logika viszonyát illető egyik lehetséges markáns álláspont az, hogy a logikai törvények magasabb rendűek és elsődlegesek a jogi törvényekhez képest – a jog nem tesz mást, mint érvényre juttatja a logikai szükségszerűséget. Ezt a nézetet képviseli – többek között – Moór Gyula, aki a fenti súlyos állítás árnyaltabb elemzését végezte el: különbséget téve a jogrendszer, a jogalkalmazás és a jogtudomány között.

A logika mindenek fölött: MOÓR GYULA (1) Logikum a jogrendszerben A jogrendszer  gondolatok rendszere  a jogi normáknak „logikai tartalma”, „logikai értelme” van: a jogi norma hipotetikus ítélet, azaz logikai állítás, amelynek szerkezete: „ha van p, legyen q”. p : előtag : bizonyos tényállás, feltétel leírását tartalmazza q : utótag : jogkövetkezmény, amely az előtag megvalósulása esetén áll be Az előtag valamely valóságbeli tény (tényállás) leírását tartalmazó állítás, az utótag pedig valamely valóságbeli tény (tényállás) bekövetkezését előíró parancs. „Ha az örökhagyó újabb végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni.”

A logika mindenek fölött: MOÓR GYULA ha a jogi norma hipotetikus ítélet, akkor  a logika fennhatósága alá tartozik  a jogi normák összessége = a jogrendszer is a logika terrénumán belül helyezkedik el, érvényes rá a konzisztencia követelménye Moór ütközteti nézetét azzal a felfogással, mely szerint a jogi norma nem más, mint (jogalkotói) akarat megnyilvánulása: o nem tagadja, hogy a jogi normák tételezése akarati aktus, csakhogy a jogrendszer logikai egysége korlátot állít ez elé az akarat elé, meghatározva, hogy mi tehető joggá o a jog az emberek lelkén, az emberek gondolkodásán keresztül érvényesül  az emberi gondolkodásnak sajátos szerkezeténél fogva csupán az ellentmondásmentesnek tudja magát alávetni

A logika mindenek fölött: MOÓR GYULA a jogrendszer abban az értelemben nem logikai rendszer, hogy tételei egymásból következnének és levezethetőek volnának – a jogrendszer csupán gyenge értelemben logikai rendszer: érvényesül benne konzisztencia ha a jogi normák konzisztens logikai rendszert alkotnak, akkor a jogon belül nem lehetnek ellentmondások  ellentmondások legfeljebb a jog szövegében, nyelvi megfogalmazásában lehetnek ha egy olyan norma születik, amely egy korábbinak ellentmond, akkor o vagy érvényteleníti a korábbi normát, o vagy módosítja érvényességi körét, o vagy újabb (specifikus) rendelkezésként lép mellé ha a jog logikailag zárt, akkor a joghézagok lehetőségét is ki kell zárni: „ami nem tilos, az megengedett”, ha hiányzik egy szabály, akkor az a jogalkotó tudatos döntése okán hiányzik

A logika mindenek fölött: MOÓR GYULA (2) Logikum a jogalkalmazásban A jogalkalmazás elsősorban logikai funkciókat jelent: a jogalkalmazói döntés szillogizmus eredménye. A szillogizmus felső tétele egy norma-formula, alsó tétele egy tényállást leíró állítás, a konklúzió pedig az ítélet. {„Aki mást megöld, bűntettet követ el, és így és így büntetendő.” (Btk., 166. § (1) bekezdés), „KJ megölte apósát, PT-t.”}  „KJ így és így büntetendő.” 1. „így és így büntetendő” = „öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”  szabad mozgástér a bírói mérlegelésre = szabad mozgástér a konklúzióban is; maga a norma nem „adja ki” a kész döntést 2. döntési szabadság még: a norma tartalmát az adott eset körülményeire tekintettel konkretizálni kell Ellenvetések

A logika mindenek fölött: MOÓR GYULA (3) Logikum a jogtudományban A jogtudományban betöltött szerepe összemérhető azzal, amit a logika általában minden tudományban betölt: – a fogalmak kidolgozása, – következtetések levonása, – hipotézisek felállítása és igazolása vagy cáfolása, – az ismeretek összefüggő rendszerének felépítése. A jogtudomány specifikuma: normatív tudomány = a valóság számára tételezett előírások is a tárgyát képezik.  A logika az empirikus valóság helyébe lép, a tudományosság kritériumaként. A jogtudomány feladata: – a normatív előírások rendszerének kimunkálása, – a normák közötti összefüggések feltárása.

Jog és logika A jog mindenek előtt: SZABÓ JÓZSEF A jog és a logika viszonyát illető másik lehetséges markáns álláspont az, hogy a jog öntörvényű jelenség, nem rendel- hető idegen törvényszerűségek, így a logikai törvényszerűségek alá sem. Szabó József használja A logikum mítosza alcímet – ami tömören fejezi ki mondanivalója lényegét: sem a jogrendszer nem fogható fel logikai rendszerként, sem a jogalkalmazás nem értelmezhető logikai műveletként… az ellenkező állítás csupán mítosz, amit a jogbiztonság vágya vezérel.

A jog mindenek előtt: SZABÓ JÓZSEF Szabó József gyakorlati tapasztalatra alapoz, a jog és a logika nem jár kéz a kézben: – lehet valaki jó jogász anélkül, hogy jártas lenne a logikában, – a logikában való jártasság sem garantálja a jogászi tévedhetetlenséget. – A logika által feltételezett mesterséges nyelv mögött olyan „élettelen, üres, gépies mechanizmust” érzünk, ami teljességgel idegen az emberek mindennapos gyakorlati problémáira figyelő jogtól.

A jog mindenek előtt: SZABÓ JÓZSEF Szabó József (a két világháború közötti) jogesetek elemzésével támasztja alá álláspontját. Pl. a reverzális: egy lemondó nyilatkozat, amelyet valamely párt támogatottjaként mandátumot szerzett képviselővel a párt dátumozatlanul írat alá, azért, hogy ha a képviselő a párt bizalmát utóbb elvesztené, azt a párt benyújthassa, s ezzel a képviselőjét a mandátumától megfoszthassa. Érvényes-e, jogilag érvényesíthető-e a reverzális? Logikai megfontolás: a lemondással megszűnik a választott tisztség (felső tétel); a képviselő lemondott (alsó tétel); a tisztség megszűnt (konklúzió). Jogi megfontolás: a középfogalom (a lemondás) értelmezést igényel: az alsó tételben érvényes lemondásnak kell lennie, ám ez nincs benne, a tisztség nem szűnik meg.

A jog mindenek előtt: SZABÓ JÓZSEF A jogrendszer felfogható-e zárt logikai rendszerként? Válasz: A jog logikai zártsága illúzió. Abból következően, hogy a jogi norma mindig általánosan fogalmaz, az eset pedig mindig konkrét, nem képzelhető el olyan helyzet, amikor a normát nem kell az esetre vonatkoztatni, azaz a norma nem igényel értelmezést. Az viszont, hogy az értelmezés milyen úton indul el, és milyen eredményre vezet, nem határozható meg a logika eszközeivel. Tisztán logikai módszerek még a legegyszerűbb esetekben sem elégségesek: nincs logikai zártság = „logikai űr”.

A jog mindenek előtt: SZABÓ JÓZSEF Moór Gyula: ellentmondások legfeljebb a jog szövegében lehetnek, de nem magában a jogban Szabó József: minden éppen fordítva van – csak a jog szövegét képzelhetjük ellentmondásmentesnek; maga a jog, amelyhez csak a szöveg értelmezésén át juthatunk, az értelmezés, a magyarázat alogikus elemei folytán már különbözőképpen fogható fel leírt normaszöveg  alkalmazandó jog leírt normaszöveg  kiindulópont a jog élő jog, ami az emberek mindennapi cselekedeteiben és a jogalkalmazók mindennapi döntéseiben, a gyakorlatban életre kell

A jog mindenek előtt: SZABÓ JÓZSEF A jogalkalmazás felfogható-e a szillogizmus logikai műveleteként? Válasz: jogalkalmazás  nem fogható fel puszta szillogizmusként szillogizmus: premisszák  konklúzió joggyakorlat: következtetés (konklúzió)  premissza (érvek) A bírói ítélet mint egy szillogizmus konklúziója Szabó József álláspontja szerint tehát illúzió. További érve: A jog nem mesterség, hanem műveltség dolga – a műveltség pedig egy és oszthatatlan. Ne jogot tanuljunk hát, hanem jogi műveltséget – hiszen a jogtanulás célja nem az, „hogy tudjuk a jogtételeket, hanem hogy érezzük az igazságot”.

Jog és logika Moór Gyula vagy Szabó József? e vita más szereplőkkel is fellángol időnként a vitát csak bemutattuk, nem döntjük el, nem is szükséges eldöntenünk mindkét félnek igaza van, de egyikük sem birtokolja a teljes igazságot a logika nem rekeszthető ki a jogi érvelésből (ahogyan semmilyen érvelésből sem) ugyanakkor a logikai érvényesség önmagában nem elégséges a jogi érveléshez a logika nélkülözhetetlen eszköz, de a cél túlmutat rajta