A fogyasztóvédelem gazdasági alapjai © dr. Szuchy Róbert – Dr. habil. Miskolczi Bodnár Péter

A fogyasztóvédelem gazdasági alapjai Elméleti modellek Klasszikus közgazdaságtan és fogyasztóvédelem Neoklasszikus közgazdaságtan és fogyasztóvédelem Állami beavatkozás keynesiánus gazdaságelmélete A jóléti állam közgazdaságtana „A fogyasztóvédelem iránti igény megjelenése összekapcsolódik annak felismerésével, hogy a gazdaságban nem érvényesülhet tökéletes verseny, így nem jöhet létre a vevő és az eladó közötti tökéletes egyensúly”

Klasszikus közgazdaságtan és fogyasztóvédelem Adam Smith-i laissez faire (1776) gazdasági filozófia jellemzi Szabad verseny esetén: megfelelő árak mellett automatikusan kialakul a kereslet és a kínálat egyensúlya „Láthatatlan kéz” elmélete: Az állam zavartalan gazdasági környezetet teremt és nem állít akadályokat a gazdasági növekedés elé Elveti a fogyasztók oldalán az állami beavatkozás lehetőségét Az autonóm fogyasztó képes racionálisan választani a termékek és áruk közül A termelők közötti szabad verseny megakadályozza a fogyasztói döntés befolyásolását

Állami beavatkozás keynesiánus gazdaságelmélete A XIX. század végére a mono- és oligopóliumok, kartellek elegendő hatalommal rendelkeznek, hogy a szabad versenyt, a fogyasztók szabad döntését korlátozzák vagy kizárják A fogyasztók kívánságát igyekszenek a termeléshez igazítani marketingmódszerekkel A magasabb volumenű termelés magasabb szintű szükséglet-kielégítést igényel Gazdasági egyensúly felbomolhat (túltermelési válság 1929-1933) Állami beavatkozás szükségessé válik Pl. munkahelyteremtés, szociális programok

A jóléti állam közgazdaságtana A két világháború közötti állami beavatkozás nyomán fejlődött ki A jóléti állam az alapvető szociális jogokat az állami újraelosztás (oktatás, egészségügyi ellátás, TB) útján minden polgár számára biztosítani kívánja Gunnar Myrdal a szabályozott kapitalizmus svéd modelljének megalkotója (szociális biztonság) Harold Wilensky jóléti állam felfogása (aktív államra van szükség, maximális foglalkoztatás → vásárlóerő → termelés)

Neoklasszikus közgazdaságtan és fogyasztóvédelem Milton Friedman és a Chicago-i iskola (Samuelson) Az állami beavatkozás megfosztja az egyént a szabadságától Jóléti állam többet oszt el, mint bevételei megengedik, ill. adózás formájában onnan vesz el, ahol a jövedelem keletkezik és ahol azt újra befektetnék Ez Költségvetési hiányt és inflációt okoz Ezért a gazdasági növekedés lelassul Thurow elmélete: A fogyasztóvédelmi jogalkotás azt tételezi fel, arra épít, hogy: - Fogyasztók „tudatlanok” - Nem képesek az információk értékelésére Szerinte nincs így, ezért nincs szükség fogyasztóvédelemre

A fogyasztóvédelem társadalmi ismérvei és a közgazdaságtan I. A piac megelőzi a termelést Minőségi termelés A fejlett társadalmakban a megrendelések irányítják a termelést A tartós fogyasztási cikkek tömeges birtoklása Tömegtermékek előállítása olcsóbb A reklám egyik célja az igények egyöntetűségének biztosítása A fogyasztóvédelem segítse elő a racionális választást elsősorban megfelelő információ biztosításával Állami beavatkozás jelenléte Mindenhol jelen van Intenzitását a politikai struktúra határozza meg (pl. konzervatív - post; keynesianus - neo; klasszikus - szoc.dem.)

A fogyasztóvédelem társadalmi ismérvei és a közgazdaságtan II. A szellemi tőke és a minőségi munkaerő felértékelődése Megnő a dolgozókkal szembeni „tudásigény” Nő a társadalmi mobilitás Korábbi osztályszerkezet bonyolultabbá és elmosódottabbá vált Gazdasági globalizáció „Free Trade Agreement” A fogyasztóvédelem komplex interdiszciplináris jelenség, amely a modern közgazdaságtan, szociológia és a jog határmezsgyéjén helyezkedik el