A családszociológia tanításának (és tanulásának) célja A családszociológia tanításának (és tanulásának) célja. A család szociológiai megközelítésének lehetőségei. A család fogalma. Családszociológia. I. előadás. Dr. Szabó-Tóth Kinga ME, BTK, Szociológia Tanszék

A családszociológia óra „küldetése” Megérteni, hogy a mi családunk normái „abnormálisak” más családoknak Megérteni, hogy a mi családunk normái „abnormálisak” lehetnek más népeknek Megérteni, hogy nincs olyan, hogy normálisan működő család Megérteni, hogy nincs olyan, hogy jó szocializáció Megérteni, hogy a mi családunk működése más kultúrákban diszfunkcionális Megérteni, hogy vannak tipikus családi struktúrák, melyek csak adott korban, adott országban, adott időpontban tipikusak Megérteni, hogy nem csonka családok vannak, hanem egyszülősök Megérteni, hogy a jó család másnak mást jelent Megérteni, hogy a bizonyos családi folyamatok kiszámíthatóak, szociológiailag leírhatóak Felkészülni arra, hogy családszociológiai témájú kutatásokat tudjunk kivitelezni

A család szociológiai megközelítésének lehetőségei Mivel foglalkozik a családszociológia? Különböző családtípusok Különböző kultúrák, országok jellegzetes családtípusai Gyermekvállalás Családpolitika, gyermekvédelem Párválasztás Erőszak, válás Családon belüli szerepek Családon belüli döntéshozatal Ki az úr a háznál?

Családszociológia –családpszichológia különbségei Válás hatása a gyerekekre, szülőkre Testvérkapcsolatok Házastársi együttélések problémái Családon belüli krízisek Gyermekvállalási, párválasztási érettség Serdülőkori traumák, krízisek –szülők kapcsolata

A család fogalmai Kik a családtagjaink?

Feladat „A család egy olyan társadalmi csoport, amelyet a közös lakóhely, a gazdasági kooperáció, és reprodukció jellemez. Felnőtteket foglal magában mindkét nemből. Legszűkebben két olyan személyből áll, akik között szexuális kapcsolat van illetve egy vagy több gyerekből, akik ezen felnőttek vér szerinti, vagy örökbe fogadott leszármazottai.” Murdock

Tekintse át az alábbi definíciókat Tekintse át az alábbi definíciókat. Melyik milyen pontossággal alkalmazható a családra? Olyan emberek közössége, akik egy fedél alatt élnek és érzelmi kapcsolat van közöttük. Olyan, felnőtt-, és gyerekkorúak közössége, akik között érzelmi és gazdasági kapcsolat van. Olyan felnőtt, és gyerekkorúak csoportja, akik között a legfontosabb kapocs a szocializáció. Olyan személyek közössége, akik között interakció van, közös háztartásban élnek és közösen gazdálkodnak a megtermelt javakból.

„Az első és legalapvetőbb, nukleárisnak nevezett családot jellegzetesen egy házaspár és leszármazottaik alkotják, bár egyedi esetekben egy vagy több más személy is élhet velük együtt. (…) A poligám családot két vagy több, házasság által összekapcsolódó nukleáris család képezi, ahol a szülőpár egyik tagja a családokban közös. Ide tartozik például a többnejűség esete, ahol egy férfi játssza a férj és az apa szerepét több nukleáris családban, és ezáltal ezeket nagycsoporttá egyesíti. A kiterjedt családot két vagy több összekapcsolódott nukleáris család képezi, inkább a szülő-gyermek kapcsolat, mintsem a férj-feleség kapcsolat kiterjesztése révén, azaz azáltal, hogy a már megházasodott fiatal nukleáris családjával együtt szülei családjához csatlakozik.” Neményi, p. 16-17 George Peter Murdock

„Az embereknek különböző „szociális távolságaik” lehetnek „Az embereknek különböző „szociális távolságaik” lehetnek. (…) A házassági szándékot a legkisebb szociális disztancia iránti vágy szimptomájaként foghatjuk fel. Valóban, a házasság azt jelenti, hogy valakivel meg kívánjuk osztani azokat a helyzeteket és tevékenységeket, amelyek egyébként szigorúan magánjellegűek. (…) Mindegyik említett szempont nagyfokú kölcsönös függést eredményez. Ezek összegzett hatása az egyik legmagasabban integrált szociális egységet alakítja ki. Ez egyrészt nagyfokú, úgynevezett identifikációt jelent a csoporttal, valamint összetartást; másrészt viszont érzékenyebbé tesz a társ vagy saját maga gyengéivel szemben.” Neményi, p. 20 Kurt Lewin

„Most megkíséreljük, hogy körvonalazzuk azt az ideáltipikus folyamatot, amely lezajlik, miközben a házasság a valóság társadalmi felépítésének eszközeként működik. A drámának két főszereplője van, két egyén, akik a maguk életrajzilag felhalmozott tapasztaláskészletével rendelkeznek. (…) Mint egy nagy mobilitású társadalom tagjai, mindketten belsővé tették arra való készségüket, hogy újradefiniálják magukat, módosítsák tapasztaláskészletüket, vagyis jelentékeny pszichológiai készséget hoztak magukkal arra nézve, hogy új kapcsolatot létesítsenek. Mivel továbbá nagyjából hasonló társadalmi szektorból érkeztek (már ami a táji, osztálybeli, etnikai és vallási hovatartozást illeti), mindkettőjük tapasztaláskészlete hasonlóan szerveződött. Más szavakkal, a két egyén nagyjából ugyanazt a világot tette belsővé, ide értve magának a házassági kapcsolatnak az általános definícióit, és a reá vonatkozó elvárásokat is. Társadalmunk ellátta őket a házasság magától értetődő képével, és arra szocializálta őket, hogy számítsanak a házasság magától értetődő szerepeibe való belépésre. Mindazonáltal e viszonylag üres elképzeléseket most valóra kell váltani, át kell élni, fel kell tölteni élménytartalommal. (…) Ami a valóságról és saját magukról alkotott definícióik drámai megváltoztatását kívánja”. Neményi, p. 19 Berger-Kellner

„A családjogi viszonyok keletkezésében döntő szerepe van az egyéni akaratnak, de a családnak a társadalomban betöltött szerepénél fogva az állam fokozott mértékben szabályozási körébe vonja a családi viszonyok létrejöttével, tartalmával, megszűnésével kapcsolatos kérdések szabályozását. (…) A családi viszonyokból eredő jogok és kötelezettségek sem mindegyike olyan, amelyet közvetlenül állami eszközökkel lehetne kikényszeríteni”. Neményi, p. 21 Szigligeti-Bacsó

„A család szociológiai értelemben olyan csoport, amely legszűkebben egy férfi és egy nő, illetve leszármazottjainak tartós együttélését jelenti. Ez az együttélés a férfi és a nő nemi kapcsolatán, illetőleg a leszármazottak vérségi kapcsolatán alapul ugyan, de tágabb, például gazdasági közösséget is jelent, más jellegű kötelékek is erősítik, erkölcsi és jogi normák is szabályozzák, és jelentős szerepet tölt be az egyén a társadalom viszonyát alkotó legkülönbözőbb folyamatokban.” Neményi, p. 18 Kulcsár

Statisztikai családdefiníció Nukleáris családi háztartás Kiterjesztett családi háztartás Több családmagból álló háztartások Monogám házasság Poligámia Poligínia Poliandria

Andorka Rudolf : Kiscsoport Elsődleges csoport