A NEM PSZICHOTIKUS PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK Neurotikus tünetcsoportok Viselkedészavarok Személyiségzavarok Mentális retardáció A pszichés fejlődés zavarai Gyermek- és serdülőkori zavarok

NEUROTIKUS, STRESSZHEZ TÁRSULÓ ÉS SZOMATOFORM ZAVAROK Fóbiák Pánik és szorongásos zavarok Kényszerneurózis (OCD) Alkalmazkodási reakciók Disszociatív (konverziós) zavarok Szomatoform zavarok

SZORONGÁS Diffúz, kellemetlen, felfokozott készültségi állapot, jellegzetes testi tünetek kíséretében (irracionális félelem) Két komponense: a feszültség és készültségi állapot észlelése a testi tünetek észlelése

A szorongás normálisan megjelenik: érési krízisek, változások, új élmények, új helyzetek, identitás keresés, kudarc, veszteségek során… Kóros, ha - intenzitása vagy - tartama alapján az egyén számára kontrollálhatatlanná válik és/vagy tartós disztresszt okoz A szorongás az élet része, élet-alap-érzés (Kierkegaard) A halállal, a semmivel szemközti lét szorongása (Heidegger) A szorongás lehet: ( Ammon ) - Konstruktiv – jelző, megküzdést segitő.. - Destruktiv – pusztitó, debilizáló… - Deficites - hiányzó

A SZORONGÁS TÜNETEI 1. Pszichológiai tünetek aggódás, félelem, baljóslatú előérzet, a szerencsétlenség elővételezése, pesszimizmus, irritabilitás, fáradtság,, koncentrációs nehézség, deperszonalizáció, hipervigilancia 2. Szomatikus-vegetativ tünetek 3. Fizikai jelek alvaszavar, verítékes bőr, remegés, hiperreflexia, tachicardia, arrytmiák, kipirulás és elsápadás fejfájás, szédülés, palpitáció, mellkasi fájdalom, hasmenés, gyakori vizelés, gombóc a torokban, paresztéziák

A SZORONGÁS ETIOLÓGIÁJA I. Pszichológiai elméletek 1. Pszichoanalitikus elmélet Freud - jelző (signal) szorongás fejlődési hierarchia: dezintegrációs szorongás üldöztetéses (paranoid) szorongás szeparációs szorongás kasztrációs “ szuperego “ 2. Magatartástudományi (behavior) elmélet tanuláselmélet szociális tanuláselmélet kognitív elméletek 3. Exisztencialista elmélet

A SZORONGÁS ETIOLÓGIÁJA II. Biológiai elméletek 1. Vegetatív idegrendszer Cannon James-Lange elmélet 2. Neurotranszmitterek noradrenalin szerotonin Glutamin, GABA 4. Genetikai vizsgálatok család-, ikervizsgálatok szerotonin transzporter gén polimorfizmusok 5. Neuroanatomiai vonatkozások locus coerulens raphe magok limbikus rendszer Prefront. agykéreg

PÁNIK ZAVAR (SZINDRÓMA) Visszatérő, súlyos szorongással járó rohamok, ált. percekig tartóak, bejósolhatatlanok leggyakoribb tünetei palpitáció, mellkasi fájdalom, fulladás, szédülés, a valóság idegenségének érzése gyakran halálfélelemig fokozódik a szorongás, nem ritkán emlitik a „megőrüléstől” való félelelm

GENERALIZÁLT SZORONGÁS Aggodalmaskodás (kudarc, baleset, szerencsétlenség, negatív következmények biztosnak vélt bekövetkeztétől) A belső erő és a külső támasz vélt elégtelensége Pszichomotoros nyugtalanság Vegetatív idegrendszeri izgalmi állapot

A GENERALIZÁLT SZORONGÁS A szorongás enyhe-mérsékelt krónikus formája (a régi „szorongásos neurosis”, ill, reakció) szabadon lebegő anxietas, (nem váltódik ki meghatázozott helyzetben) nem csak rohamtól, (pánik), megszégyenüléstől (szoc.fóbia) fertőzéstől (kényszer) elszakadástól (szeparációs szorongás) elhizástól (anorexia) retteg min. 6 hónapig ill. tovább tart változatos tünetekkel jár (feszültség, ideges- ség, baljóslatú előérzetek, változatos vegetativ tünetek

A FÓBIÁK TÍPUSAI Tériszony (agoraphobia): Nyílt téren, zárt helyen, magasban, az otthon elhagyásakor, egyedüllétben, tömegben Szociális fóbia: közösségben való megnyilvánulás, társas kapcsolatokban Egyszerű fóbiák: állat, sérülés, fertőzés, vér, sötét, idegenek, nyilvános WC, hegyes tárgyak, vihar

AGORAFÓBIA Félelem helyektől, helyzetektől ahonnan rosszullét esetén a menekülés vagy az azonnali segítség nem lehetséges (egyedül elmenni otthonról, járművön, tömegben utazni stb) gyakran szövődik pánikkal 3%/ffi/ - 7% /nő/ élettartam prevalencia (Kessler, 1994) elkerülő viselkedés jelentős szenvedést okoz, komorbiditás

SPECIFIKUS FÓBIÁK Túlzott, irracionális félelem tárgyaktól, helyzetektől Állatokkal, természettel (magasság,víz) 5-15% előfordulás azonnali szorongást provokál (pl szituativ pánikroham) gyerek-serdülőkori kezdet, elkerülő viselkedés

SZOCIÁLIS FÓBIA Jelentős félelem társas helyzetektől, cselekvés-től, ahol mások figyelme, megítélése miatt megalázó, kínos helyzetekbe kerül e helyzetek szorongást provokálnak (pl.pánik) a fóbia irracionális voltával a személy tisztában van - elkerülő viselkedés, szenvedés, napi életvezetés károsítása a félelelm és elkerülés nem másik betegséggel, drog, v. pszich. zavarral magyarázható jobban generalizált v. körülirt (lámpaláz) prevalencia 10% felett

KÉNYSZERNEURÓZIS (Obszesszív-kompulzív zavar) Kényszergondolat: akarattól független, visszatérő, szorongást keltő, énidegen képzet, a beteg az abszurditásával tisztában van, de leküzdeni képtelen: félelem a beszennyeződéstől, agresszív késztetések, kételkedés, döntésképtelenség Kényszercselekvés: a kényszergondolatra adott túlméretezett, ismétlődő, leküzdhetetlen cselekvéssor: tisztálkodási, ellenőrzési, megszámolási, ismétlési kényszeres rituálék

KÉNYSZERBETEGSÉG KÉNYSZERGONDOLAT KÉNYSZERCSELEKVÉS AKARATTÓL FÜGGETLEN VISSZATÉRŐ ÉNIDEGEN SZORONGÁST KELT A BETEG TISZTÁBAN VAN IRRACIONALITÁSÁVAL KÉNYSZERCSELEKVÉS ELŐBBIRE ADOTT VÁLASZ CÉL: SZORONGÁSCSÖK-KENTÉS REPETITIV TULZOTT, ÉRTELMETELEN CSELEKVÉSSOR

A leggyakoribb kényszergondolatok (obszessziók) és kényszercselekvések (kompulziók) Kontaminációs jellegű kényszergondolatok (félelem a fertőzéstől, a piszoktól) Tisztálkodási kényszercselekvések Agresszív kényszergondolatok Ellenőrzési kényszer- cselekvések Szexuális kényszergondolatok Mentális (gondolkodási) rituálék Patológiás kételkedés Ismétléses rituálék (pl. újraolvasás, lépegetés) Vallásos kényszergondolatok Imádkozási rituálék Szimmetriával, pontossággal kapcsolatos kényszergondolatok Megszámolási kényszercselekvések

Tanuláselméleti háttér Obszessziók - kényszergondolatok relatíve semleges stimulus félelemmel vagy szorongással társul (reszpondens kondicionálás) korábbi semleges gondolat a kondicionálás révén diszkomfortot vagy szorongást fog kiváltani Kompulzió - kényszercselekvés aktív - elkerülő stratégia (kényszeres vagy rituális viselkedés) hatékonyan tudja csökkenteni szorongását szorongáscsökkentő hatékonyság miatt fixálódik

DISSZOCIATÍV ZAVAROK Disszociatív (pszichogén) amnézia Disszociatív fuga (poriomania) Disszociatív identitászavar (multiplex személyiség) Deperszonalizációs zavar

SZOMATOFORM ZAVAROK Szomatizációs zavar (neurosis hysterica, Briquet-szindróma) Konverziós zavar (conversiós hysteria) Hipochondriázis Pszichogén fájdalom-szindróma Fakticiózus zavar (Münchhausen szindróma)

KLINIKAI SAJÁTSÁGOK Elsődleges betegségelőny Másodlagos betegségelőny „le belle indifférence” Konverzió – „ a tünet mint szimbólum” Szomatizáció – „szimbólikusan nem értelmezhető tünettan”

Charcot 1825-1893 a hisztéria kezelése, gyógyító hipnózis

Szokványos megrázkódtatásokra adott túlméretezett reakció: STRESSZ-REAKCIÓK Rendkívüli fizikai vagy lelki megrázkódtatásra (katasztrófa, baleset, erőszak, egzisztenciális veszteség, haláleset) adott átmeneti, vagy tartósan megmaradó tünetcsoportok: Heveny stressz-reakció Poszt-traumatikus stressz zavar Szokványos megrázkódtatásokra adott túlméretezett reakció: Alkalmazkodási zavar

POSZTTRAUMÁS STRESSZ súlyos, rendkivüli stressz (háború, földrengés, de lehet nemi erőszak is ld. vietnami veteranok, boszniai menekültek) elhúzodó sulyos szorongásos zavar álmok, fantáziák, „visszavillanások” sulyos funkciózavar, komorbiditás biológia - pszichológiai közelités

A KEZELÉS ÁLTALÁNOS ELVEI Általában ambuláns formában történik Pszichiátriai beutalás szükséges lehet súlyos funkcióképtelenség (komorbiditás!) magatartászavar szuicid veszély Fenntartó farmako- és pszichoterápia Hosszú távú követés - gondozás Visszaesés megelőzése Háziorvosi kezelés - szakorvosi konzultáció

SZEMÉLYISÉGZAVAROK Nem betegség, agykárosodás, pszichiátriai állapot következményei, hanem a személy állandó tulajdonsága Már gyermek- és serdülőkorban mutatkozhatnak tünetek, de 18 éves kor előtt nem kórismézik Normál személyiségvonások szélsőséges megnyilvánulásai, melyek mind az egyén, mind a környezete számára szenvedést okoznak

SZEMÉLYISÉGZAVAROK KÓROKTANI FELTEVÉSEI Genetikai: ikreknél magasabb a konkordancia Biológiai: alacsony reaktivitású vegetatív idegrendszer, alacsony arousal szint Minimális agyi károsodás Kora gyermekkori fejlődés zavarai, fixálódás egyes szakaszokon (mélylélektan) Szocializációs elégtelenség, hibás tanulási folyamat kedvezőtlen modellhatás (tanuláselmélet) Deviáns szubkultúra (szociológia)

A SZEMÉLYISÉGZAVAROK OSZTÁLYOZÁSA A-csoport: excentrikus, különc, visszahúzódó ( paranoid, szkizoid, szkizotíp) B-csoport: eltúlzott, dramatikus érzelmek (antiszociális, határeseti, narcisztikus, hisztrionikus) C-csoport: szorongó, meghunyászkodó (elkerülő, dependens, kényszeres)

IMPULZUS-KONTROLL ZAVAROK JELLEMZŐI A beteg képtelen ellenállni olyan késztetéseknek, amelynek végrehajtása önmagára vagy másokra ártalmas A cselekvés előtt fokozódó feszültség és aktiválódás (arousal) észlelhető A cselekmény végrehajtása oldja a feszültséget, kielégülést okoz A cselekmény után megbánás, bűntudat, önvádlás jelentkezik Pszichózis, antiszociális személyiségzavar kizárható

IMPULZUS-KONTROLL ZAVAROK KLINIKAI FORMÁI Intermittáló explozív zavar Kleptománia (lopkodási kényszer) Pirománia ( gyújtogatási kényszer) Hajtépegetés (trichotillománia) Kóros játékszenvedély Oniománia (kényszeres vásárlás)

VISELKEDÉSZAVAROK Evészavarok Alvászavarok A szexuális működés zavarai

Anorexia nervosa Bulimia nervosa EVÉSZAVAROK (súlyfóbia, testképzavar, súlyhiány, amenorrea) Bulimia nervosa (falásrohamok, súlycsökkentő mechanizmusok, testképzavar) -A szexualitás elutasítása, orális regresszió, anya- gyermek kapcsolat zavara, család-patológia, -az étvágy, éhség, telítettség idegrendszeri változásai

A SZEXUÁLIS ÉLET ZAVARAI Szexuális működészavarok (diszfunkciók) (vágy, izgalom, orgazmus, fájdalom, betegség) Parafiliák (a szexuális preferencia zavarai) (fetisizmus, exhibicionizmus, voyeurizmus, pedofilia, frotteurizmus, szado-mazochizmus) A nemi identitás zavarai (transszexualizmus, transzvesztitizmus)

Krafft-Ebing (1840-1902)

Sigmund Freud

SZEXUÁLIS DISZFUNKCIÓK A szexuális vágy zavarai A szexuális készenlét zavarai A szexuális orgazmus zavarai Fájdalommal járó szexuális zavarok A szexuális diszfunkció az általános egészségi állapot miatt Pszichoaktív szer okozta szexuális diszfunkció Szexuális diszfunkció MNO

Szexuális készenlét zavarai Női szexuális készenlét zavar (frigiditás) Férfi erekciós zavar (impotencia)

Szexuális orgazmus zavarok Női orgazmus zavar Férfi orgazmus zavar (ejaculatio retarda) Korai ejakuláció (ejaculatio praecox)

A szexuális diszfunkciók kezelése Annon-modell P-LI - SS - IT Permisszivitás Limitált információk Specifikus szuggeszciók Intenzív terápia

Paraphiliák I. Exhibicionizmus Fétisizmus Frotteurismus Pedofilia Szexuális mazochizmus Szexuális szadizmus

Tanszvesztita fétisizmus Voyerismus Paraphilia MNO Paraphiliák II. Tanszvesztita fétisizmus Voyerismus Paraphilia MNO Telefon szkatológia Komputer szkatológia Necrophilia Zoophilia Coprophilia Urophilia

Nemi identitás zavarai Transzszexualizmus Serdülőkori/felnőttkori nemi identitászavar Gyermekkori nemi identitászavar

A PSZICHÉS FEJLŐDÉS ZAVARAI A beszéd és a nyelv fejlődési zavarai Az iskolai teljesítmények zavarai A fejlődés átható (pervazív) zavarai

A GYERMEKKOR PSZICHÉS ZAVARAI Értelmi fogyatékosság Beszédzavarok(dadogás, hebegés, selypítés) Az iskolai kézségek zavarai (diszlexia, diszgráfia) Autizmus Figyelemhiányos hiperaktivitás szindróma Viselkedészavarok Gilles de la Tourette-szindróma Enurézis, enkoprézis

MENTÁLIS RETARDÁCIÓ Enyhe (debilitás) Közepes (imbecillitás) Súlyos (idiócia)