Történetírás a XVIII-XIX. században Magyar történetírás XVIII-XIX. század Felvilágosodás Romantika

Jezsuita történetírás Hevenesi Gábor után: Kaprinai István (1714-1786) rendezte Hevenesi gyűjteményét Másolták felső-magyarországi városi levéltárak okleveleit és családi levéltárak iratait

Jezsuita történetírás II. Timon Sámuel (1675-1736) Synopsis novae chronologicae regnorum Hungariae. Imago antiquae Hungariae … Magyar történelem kronológiai vázának megalkotása

Államismereti iskola Magyarországon Bél Mátyás (1684-1749) A régi és az új Magyarország fizikai, politikai földrajzi, történeti, néprajzi, természetrajzi, gazdasági viszonyait akarta bemutatni, és amennyire lehetséges, mindennek a történeti fejlődését ábrázolni.

Bél Mátyás munkái Hungariae antiquae et novae Prodromus. Nürnberg, 1723. Az új Magyarország: történelem, földrajz, fizika (éghajlat, talaj, folyók, tavak, gyógyvizek, fürdők, hegyek, barlangok), függyelék: magyarok öltözete; Magyarország népei, szokásai.

Bél Mátyás munkái II. Megyénkénti feldolgozása az országnak: Kérdőpontok Helyszíni adatgyűjtés, országjárás Notitia Hungariae novae historico geographica 1735 és 1742 között jelent meg négy kötetben, bennük Mikoviny Sámuel térképeivel – 9 vármegye leírása

Bél – forráskiadás Adparatus ad historiam Hungariae (Felkészülés Magyarország történelmének megírásához) Schwandtner: Scriptores rerum hungaricarum veteres ac genuini (A magyar történelem régi és eredeti írói). Bécs, 1746-1748. – kútfőkiadvány

Kollár Ádám Ferenc (1718-1783) Historiae diplomaticae juris patronatus apostolicorum Hungariae regum libri tres. Bécs, 1762. Nicolai Olahi... Hungaria et Attila... Bécs, 1763. De originibus et usu perpetuo potestatis legislatoriae circa sacra apostolicorum regum Ungariae libellus singularis. Bécs, 1764. (Ezen munkában a királyi hatalom kiterjesztését az egyházzal szemben célozta meg, ezzel magára vonta az egyház támadásait; az 1764. aug. 1. királyi rendelet tilalom alá vetette és a szentszék is a tiltott könyvek lajstromába igtatta.)

Kollár

Történetírás Pray György (1723-1801) Annales regni Hungariae, Bécs, 1763-1770. 1777 – Pest: Egyetemi Könyvtár „Magyarország történetírója”

Katona István Katona István (1732-1811) Historia Critica regni Hungariae - 42 kötetből álló magyar történelem, a kezdetektől egészen a szerző koráig, 1810-ig.

Szintézisek Fessler Ignác Aurél (1756-1839): Die Geschichte der Ungarn und Ihrer Landassen. Lipcse, 1815-1825. 10 kötet Budai Ézsaiás (1766-1841) Magyar Ország historiája. Debrecen, 1805-1812. 3 kötet

Felvilágosodás Átvette a 17. századi egyháztörténet-írás vívmányait Propagandisztikus, polemikus történetírás Bár intoleránsak voltak, társadalmi toleranciáért küzdöttek: szerepet szántak más társadalmi csoportoknak, kiemelkedő szerepet kapott műveikben a kultúra, a művészet, a tudományok, az ipar, a kereskedelem.

Felvilágosodás II. Perspektívát kitágították, és az egyes államok, civilizációk, kultúrák összehasonlítását végezték. Folyamatnak tekintették a történelmet, amelyben az egyik esemény szükségszerűen elvezet a következőhöz, a következményekhez. A történelem tehát folyamat, amely saját szükségszerűségének engedelmeskedik, olyan belső szükségszerűségnek, amelyet az észszerűség, a tudatosság irányít, illetve az ésszerűtlenség az észszerűség egyfajta megnyilvánulása.

Brit történetírás Hume: Anglia története (History of England, 1763.) Edward Gibbon: A római birodalom hanyatlásának és bukásának története (Decline and Fall of the Roman Empire)

Német történetírás Johann Christoph Gatterer Justus Möser: Osnabrückische Geschichte Lokalvernunft Johann Gottfried Herder

Magyar történetírás a romantika korában Horvát István (1784-1846): Rajzolatok a magyar nemzet legrégibb történeteiből, 1825. Fejér György (1766-1851): Codex Diplomaticus Hungariae … 1822-1844. 40 kötet Ipolyi Arnold: Magyar Mythologia Jászay Pál (1809-1852): A magyar nemzet napjai a mohácsi vész után