Egészségnevelés- egészségfejlesztés Az egészségfejlesztési ismeretek megalapozása

1. Hazai intézményrendszer Összkormányzati felelősség (EU alapszerződés) Felelős: Eü. miniszter (EU: Népegészségügyi főosztály) Tárcaközi koordináció: Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság Szakmai módszertani és ellenőrző szervei: OTH Megyei ÁNTSZ-ok Egészségvédelmi Osztályai Alapellátásban: családorvosok, vnők + civil szféra

2. Szemléletváltás Egészségmegőrzés (tradicionális eg.nev.): Adott (optimális állapot) megőrzésére irányul Információközlésre korlátozódik Az információ átadáson túl passzív Victim blaming (= gondozottra hárított felelősség) Egészségnevelés: Általában az életmódi elemek megváltozását célozza Módszertanilag differenciálódott, az információ-átadáson túlmutató megközelítés Az egészségnevelő mondja meg, mi a helyes

3.Egészségfejlesztés: Az egyén egészségfogalmát veszi alapul (mindenkinek más az egészség) Az egészséget folyamatnak tekinti (más az egészség 6 és 66 éves korban!) Maga az eg.fejl. is hosszantartó (élethosszig tartó!) folyamat Együttműködést jelent két vagy több ember között annak érdekében, hogy a gondozott vagy gondozottak jól érezze / érezzék magukat

3. Előzmények 1948. WHO: egészség definíció 1974. LaLonde (Kanada) 1978. Alma Atai Nyilatkozat (WHO + UNICEF) 1986. Ottawai Charta 1997. Dzsakartai Nyilatkozat

Az egészség fogalma 1948. WHO: „Az egészség a teljes fizikai, szellemi (mentális), és társadalmi (szociális) jólét állapota, nem csupán a betegség illetve képességcsökkenés hiánya.” 1974. LaLonde: Az egészségmegőrzésben a környezeti és szociális tényezők nagyobb szerepet játszanak, mint az egészségügy!

1978. Alma Ata: A WHO egészség-fogalmának kritikáit fogalmazta meg: Mindenkinek mást jelent az egészség Azt sugallja, hogy az egészség definiálható egy szervezet által A testi és szellemi jólét állapota kultúránként és koronként mást jelent Dinamikus megfogalmazásra lenne szükség, nem egy statikus, állapotszerűre

Az egészség alapvető emberi jog! A legjobb egészség elérése multiszektoriális együttműködést igényel (eü. + társ. + gazd.) Feladat a fejlett és fejlődő országok közötti különbségek mérséklése Az eü. alapellátás kulcsfontosságú (az eü-ben dolgozók felelősségét hangsúlyozza), legyen közel a mindennapi életterekhez!  „Egészséges Toronto 2000”  Egészséges Városok program Alma Atai Nyilatkozat

Az egyén egészsége feletti kontrollját kell növelni! 1986. Ottawai Charta: „Az egészség az élet forrása és nem életcél!” Beazonosította az egészség előfeltételeit: Béke, lakás, oktatás, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, erőforrások stb. Mindezek a társadalmi, gazdasági és egyéni fejlődés forrásai Az egyén egészsége feletti kontrollját kell növelni! Módja: Kedvező környezet Információkhoz való hozzáférés Egészséges választást lehetővé tevő képességek és lehetőségek kialakítása

Egészséget szolgáló közpolitika (Cél: az egészséges választás váljék a könnyebb választássá) Kedvező környezet kialakítása (természetes és mesterséges környezet védelme) Közösségi tevékenységek erősítése Egyéni képességek fejlesztése (életen át tartó tanulás lehetővé tétele) Eü. ellátás átszervezése (kutatás + képzés, továbbképzés területein)

„Az egészség olyan állapot, melyet az anatómiai integritás, a teljesítményre való képesség, a személyes értékek, a családi munka és közösségi szerep, a jóllét érzése, a betegség és korai halál rizikóitól való mentesség jellemez.” Ottawai Charta

Az egészségfejlesztés fogalma „Az egészségfejlesztés olyan folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy fokozzák kontrolljukat egészségük felett, illetve javítsák azt. A jóllét állapotának elérése érdekében az egyén vagy csoport legyen képes azonosítani és megvalósítani célkitűzéseit, kielégíteni szükségleteit és / vagy megváltoztatni környezetét, vagy megküzdeni azzal.” Ottawai Charta

1997. Dzsakartai Nyilatkozat az egészségmegőrzés értékes beruházás demografikus trendek befolyásolása settingek akciók új formáira, együttműködésre van szükség prioritások: társ-i felelősségtudat növelése, eg.fejl. beruházások erősítése, sokpartneres együttműködés megvalósítása (PPP), közösségi kapacitások fejlesztése, infrastruktúra biztosítása

4. Az egészség társadalmi, gazdasági meghatározói - feltételei Társadalmi rétegződésben elfoglalt hely Társadalmi ÉS gazdasági biztonság Egészségre nevelő és biztonságos gyermekkor Egészséges munka és munkakörülmények Preventív szemléletű egészségügyi ellátás Biztonságos szexuális élet, párkapcsolat Kielégítő fizikai aktivitás Minőségi tápanyagok és kedvező táplálkozási szokások Káros szenvedélyek hiánya ill. csökkentése

Szegénység, mint veszélyforrás Társadalmi kirekesztettség Alacsony életszínvonal Társadalmi támaszok hiánya, izoláció Munkanélküliség, hajléktalanság Migráció Etnikailag hátrányos helyzet Erős stressz és a megbirkózás hiánya

Az egyén egészségét befolyásoló tényezők Belső kör (Ön / Én) Második kör Külső kör

Belső kör (Ön / Én) Személyesen érintik az egyént, ill. az egyénből fakadó egészséget befolyásoló tényezők Tartalma: Genetikai adottságok, nem, etnikai hovatartozás Életkor, ismeretek (szocializált és tanult), értékrend Aktuális lelkiállapot, hangulat, énkép, egészségkép, önismeret Alkalmazkodó készség, képességek stb.

Második kör Közvetlen szociális, tárgyi-fizikális környezet Tartalma: Család (léte / nem léte / teljes / csonka) Barátok, munkatársak Munkahely, lakókörnyezet, helyi közbiztonság, infrastuktúra Iskolai, munkahelyi környezet, stressz-faktor Anyagi helyzet, relaxációs lehetőségek, oktatáshoz, egészségügyhöz való hozzáférés Etnikai hovatartozás helyi megítélése stb.

Külső kör Tágabb értelemben vett szociális, tárgyi-fizikális és politikai környezet Tartalma: Béke / háború, GDP-gazdasági helyzet, törvényalkotás Társadalompolitika, kisebbségi politika, foglalkoztatási és lakáspolitika, környezetvédelem, külpolitika, oktatáspolitika… Társadalom struktúrája, korfája, tömegkommunikáció, éghajlat stb.

5. Egészségfejlesztési modellek Orvostudományi megközelítés Magatartásváltoztatást célzó megközelítés Oktató jellegű (nevelési) megközelítés Kliens- (résztvevő) központú megközelítés Társadalmi változást célzó megközelítés

5/1. Orvostudományi megközelítés Cél: betegségtől, fogyatékosságtól való mentesség, megszabadulás Érték: informáltság, ismeret Feladat: informálás, az emberek meggyőzése az átadott információk tükrében különböző meggyőzési technikák segítségével.

Konkrét feladatok az egészségügyben: alávessék az emberek magukat a különböző preventív vizsgálatoknak végezzenek önvizsgálatot legyenek együttműködők a gyógyítás folyamán Egészségfejlesztői munkában: immunizálás szűrésről való tájékoztatás poz., neg. családtervezési módszerek ismertetése

5/2. Magatartásváltoztatást célzó megközelítés Cél: egészségtelen szokások helyettesítése egészségesekkel Érték: szakember hitelessége, általa meghatározott életmód Feladat: személyes beállítódás és viselkedés megváltoztatása az egészséges életmód kialakítása érdekében Egészség

Konkrét feladatok az egészségügyben: statisztikák és empirikus adatok alapján meghatározni, mi az egészséges, milyen életmód a „szakmailag elfogadott” előzőeknek megfelelően, az emberek viselkedésének módosítására irányulóan informálni az embereket pl.: dohányzás káros hatásainak ismeretében a „nem dohányzó életmód” kialakítása Egészségfejlesztői munkában: egészségnevelő tevékenységek, nővédelem egyes elemei

5/3. Oktató jellegű (nevelési) megközelítés Cél: az egyének tudásának megfelelő információ-átadás, ezt követően a megalapozott döntéshozás lehetővé tétele Érték: egyén jogainak tiszteletben tartása, döntéshozás elősegítése Feladat: értékek és beállítódások feltárása, készségfejlesztés Döntés az egészségről

Konkrét feladatok az egészségügyben: állapothoz igazított étrendi tanácsok adott megbetegedésben szenvedő személyek számára igényhez igazított intézeti ellátás (egyes esetekben) egészséges egyén esetében nem nagyon valósul meg Egészségfejlesztői munkában: egészségnevelő munka (döntési alternatívák felvázolása, következmények előrejelzése) egészségfejlesztő munka egyes elemei

5/4. Kliens- (résztvevő) központú megközelítés Cél: az emberek hozzásegítése saját helyzetük, lehetőségeik megismeréséhez; az ennek megfelelő döntés meghozata-lához; változtatásra való képessé tevés Érték: egyének jogainak teljes tiszteletben tartása Feladat: módszertani változa-tosság; önismeret fejlesztése; tudás, tapasztalatok feltárása és felhasználása; kritikai gondolkodás kialakítása; aktivizálás

Egészségfejlesztő munkában: egyéni egészségfogalom feltárása a feladatok egyénre szabott meghatározása lehetőségek felvázolása, következmények előrejelzése motiválás aktív oktatási módszerekkel (szerepjáték, totó, esetelemzés, tesztek, feladatlapok stb.) készségfejlesztés facilitátor szerep a megvalósításban a sikerek felismerése és elismerése, „ünneplések”

5/5. Társadalmi változást célzó megközelítés Cél: olyan fizikai, szociális és gazdasági környezet megteremtése, amely lehetővé teszi az egészséges életmód választását Érték: egészséges környezethez való jog és szükséglet Feladat: az egészséges élethez fűződő lehetőségek hozzáférhetővé tétele; a fizikai, szociális és társadalmi környezet megváltoztatására irányuló tevékenységek

Az egészségügyben és az egfejl. munkában: egészséges környezet - helyi és országos szinten (pl.: szelektív hulladék gyűjtés) egészségügyi ellátás elérhetősége mindenki számára (pl.: MSZSZ) szociális juttatások elérhetősége (pl.: családi pótlék) intézeti ellátottság és azok megközelíthetősége mindenki számára (pl.: mozgássérült feljáró) közösségi szintű programok szervezése (pl.: anyatejes világnap)

Modellek az egészségfejlesztésben A gyakorlatban nem válnak szét a különböző megközelítések! Nem alkalmazható mindig ugyanaz a modell még ugyanazon probléma esetén sem! A modellek eltérnek az egyéni és a csoportos egészségfejlesztésben egyaránt! Az alkalmazást meghatározza: egészségfejlesztő személyisége, tudása, jártassága probléma, megoldási lehetőségek alany személyisége, tudása, együttműködési készsége

6. Az egészségfejlesztés hatásköre Tömegkommunikációs hirdetések Egészséggel kapcsolatos kampánytevékenység Felvilágosítás Önsegélyezés és annak elősegítése Környezeti biztonsági intézkedések Megelőző és gyógyító eljárások propagálása Szabályozás Közösségi és munkahelyi egészségpolitika Szociális jellegű oktatás 6. Egészségfejlesztés dimenziói

Egészségnevelési programok = tervszerű lehetőség az embereknek arra, hogy tanuljanak az egészségről, illetve magatartásukban önkéntes változtatásokat vigyenek végbe Beletartozik: információátadás érték és beállítódás feltárása (módszerek!) egészséget érintő döntések meghozatala (facilitátor szerep!) készségek elsajátítása, melyek lehetővé teszik a magatartásváltoztatást

A programok keretei Face to face kapcsolat (pl.: vnő - kismama) Csoportban (pl.: kismama klub; csecsemőgondozási tanfolyam stb.) Rendezvények, kiállítások keretében (pl.: Anyatejes Világnap)

1/A. Elsőfokú egészségnevelés Egészséges emberekre irányul Elsődleges célja az egészség leromlásának megakadályozása Másodlagos célja az egészség és életminőség pozitív irányba történő előmozdítása Pl.: egészségfejlesztő programok az iskolás korosztályban

1/B. Másodfokú egészségnevelés Reverzibilis állapotok Cél: gondozott felvilágosítása állapotával kapcsolatosan; információátadás arról, hogy mit tegyenek állapotuk javítása érdekében Magatartásváltoztatásra törekvés jellemzi Pl.: dohányzásról való leszokás

1/C. Harmadfokú egészségnevelés Irreverzibilis folyamatok esetén Cél: a gondozott és családjának megtanítása arra, hogy miként éljenek a megmaradt lehetőségekkel, rendezzenek be egy állapothoz igazodó életmódot és napirendet Megmaradt egészséget hangsúlyozzuk Pl.: rehabilitációs programok - A gyakorlatban a három keveredik!-

2. Megelőző jellegű egészségügyi szolgáltatások Prevenciós intézkedések a védőnői munkában Egészség megőrzésére irányuló egészségügyi szolgáltatások Pl.: immunizáció, családtervezés, önvizsgálatok stb. Tágabb értelemben: a gyermekvédelmi szolgáltatás is

3. Közösségi szintű munka Az egészségfejlesztés „lentről-felfelé” megközelítési módja az emberekkel az emberért való munka Vezérlő elv: Problémaháromszög Fontos a civil szférával való együttműködés Magában foglalja a közösségfejlesztést is Cél: közös(ségi) szükségletek, érdekek felismertetése és lépések megtétele azok megvalósítására

Problémaháromszög Mit akarok? Mit akarnak? Mit akarunk? Én Ők Mi Célok Érdekek Szükségletek Ők Mi

4. Szervezeti szintű fejlesztések Szervezeten belül dolgozók és az általuk nyújtott szolgáltatást igénybe vevők egészségét támogató tevékenység Cél: a szervezeten belüli egészséges körülmények megteremtése Pl.: természetes fény, bútorzat, dohányzásra kijelölt hely stb.

5. Egészséges közérdekű intézkedések Egyes a társadalomban lecsapódó jelenségek egészségre gyakorolt hatásait ismeri fel (pl.: lakáspolitika  lakáskörülmények) Cél: olyan intézkedések, tevékenységek rendszere, amelyek csökkentik vagy megszűntetik fentieket Pl.: lakáspolitika befolyásolása, infrastruktúra-fejlesztés, lakáshoz jutási rendszer stb

6. Egészséggel kapcsolatos intézkedések Fizikai környezetünk egészségesebbé tételét szolgáló tevékenység Egyrészt hagyományos közegészségügyi intézkedések Másrészt környezetvédelem, természetes és mesterséges környezetünk védelme Pl.: szeméttárolók kihelyeztetése, ivóvízellátás minőségének ellenőrzése stb.

7. Gazdasási és szabályozási tevékenységek Országos vagy nemzetközi szintű intézkedések rendszere, amelyek a helyi viszonyokat is befolyásolják Politikusokkal, országgyűlési, önkormányzati képviselőkkel, döntéshozókkal kapcsolatos tevékenység Fontos tevékenység: lobbizás (célok, érdekek eladása) Pl.: önkormányzati képviselők meggyőzése egy szociális segély bevezetéséről

Az egészségfejlesztő feladatai Alapvető jártasságok: Menedzselés, tervezés, értékelés Kommunikáció Oktatás Marketing és propaganda Faciliting és hálózatszervezés (networking) Irányelvek és gyakorlati eljárásmódok befolyásolása

Az egészségfejlesztés céljai Az egyén vagy a társadalom megváltoztatására törekedjünk? A környezethez igazítsuk az embert vagy az emberhez a környezetet? (Melyiknek mi a jobb?) Kinek a felelőssége az egészség? Minden helyzetben ugyanaz a felelős? Ki mondja meg, hogy mi az egészséges? Hogyan segítsen, aki segít?

Szakember? Mást mondhat az egyik, mint a másik Nem mindenki hiszi, hogy a szakember mindent tud Változnak a szakemberek álláspontjai Néha a szakember is téved A „fehér középosztály” értékeket erőltetjük Az erős nyomás ellenállást, bűntudatot, bizalmatlanságot szülhet

Elvek Nem tételezhetjük fel, hogy az egyén egészségi állapotának oka az ő magatartása! Fontos -mélyebb- szempontok maradnak ki, ha „előre gyártott” sémákban gondolkozunk! Nem tételezhetjük fel, hogy mindenkinek meg van a lehetősége az életmód-változtatásra! Vannak meg nem szüntethető tényezők! KOMPROMISSZUMRA kell törekednünk!

7. A kommunikáció korlátai Társadalmi, kulturális szakadék Csökkent befogadóképesség Az egészségfejlesztővel szembeni negatív beállítódás Korlátozott megértés ill. memória Nem kellően nyomatékosított, hangsúlyozott mondanivaló Ellentétes üzenetek

7/1.Társadalmi és kulturális szakadék Eltérő etnikai háttér Eltérő társadalmi osztály  öltözködés, nyelvhasználat, akcentus elemein keresztül meghatározó Eltérő kulturális vagy vallásos meggyőződések  higiénén, táplálkozáson, fogamzásgátlási módszeren keresztül (is) megnyilvánulnak Eltérő értékkészlet  pl.: egyéni egészséghiedelmeken keresztül (miként vélekedik az egészségről, saját életmódjáról, az azt alakító rizikótényezőkről stb.)

7/2. Csökkent befogadóképesség Mentális retardáltság Zavarodottság Betegség, fáradtság, fájdalom Emocionális distressz Önértékelési problémák és/vagy saját kompetenciájának lebecsülése Érdektelenség a téma iránt

7/3. Az egészségfejlesztővel szembeni negatív beállítódás Korábbi rossz tapasztalat Általános bizalmatlanság Egészségfejlesztő szavahihetőségének hiánya (pl.: helytelen ill. meg nem valósítható tanács) A gondozott kritikára, ellenőrzésre vagy ítélkezésre számít a „hivatalos” személy részéről Gondozott meggyőződése a saját mindentudása felől A kellemetlen kérdésekkel, igazságokkal való szembesülés kerülésének szándéka

7/4. Korlátozott megértés és memória Nyelvi korlát Intelligencia-problémák, aluliskolázottság (elvileg nem szabadna korlátot jelentenie!!!) Szakkifejezések, szakzsargon használata, amit a gondozott nem ért meg Rossz vagy hiányos emlékezőképesség vagy a felidézés nehézségei

7/5. Az egészségfejlesztő által nem kellően nyomatékosított dolgok Nem a megfelelő idő és figyelem ráfordítása a beszélgetésre Önbizalom, készségek és ismeretek hiánya bármely fél részéről Az esetleges időhiány figyelmen kívül hagyása az egészségfejlesztő részéről Támogatottság hiánya Megfelelő környezet!!

7/6. Ellentétes üzenetek A különböző szakemberek eltérő tanácsokat adnak A gondozott számára fontos személy (családtag, barát/barátnő, szomszéd stb.) eltérő véleményt képvisel, mint az egészségfejlesztő Adott szakember az ismeretek korszerűsödésével megváltoztatja nézeteit

8. Az egészségmagatartás Egészségmagatartás = általában tudatos döntéshozás nélkül, csoport követelményeire ill. külső hatásokra létrejövő passzív válasz Egészségfejlesztés = az egészségmagatartás megváltoztatása idő- és energia ráfordításával (aktív!)  gondozott és egészségfejlesztő részéről egyaránt

Az egészségmagatartás megváltozásának fázisai Fontolgatást megelőző stádium Fontolgatás stádiuma Állásfoglalás stádiuma Cselekvés stádiuma Fenntartás stádiuma Visszaesés stádiuma Kilépés stádiuma

Modell: „forgóajtó” Kilépés: új életmód fenntartása Fontolgatást megelőző stádium

Stádiumok jellemzői Fontolgatást megelőző stád.: az egyén nincs tudatásban a változás szükségességének vagy nem fogadja el azt. Nem motivált a változtatásban. Fontolgatás stád.: belépés a forgóajtón. Motiváció a változtatásra, a szokásrendszer átalakításának szükségességét felismeri Állásfoglalás stád.: a valódi döntés meghozatala vmely szokás megváltoztatására (pl.: dohányzásról való leszokás) Cselekvés stád.: aktív szokás-, életmódváltoztatás, „tettek”

Stádiumok jellemzői Fenntartás stád.: harc a megváltozott szokásrendszer fenntartására, különböző küzdelmi stratégiák alkalmazása Visszaesés stád.: vizsgálatok szerint egy ember minimum 3-szor esik vissza! Fontos, hogy az egyén ne sodródjon messze a forgóajtótól, újból a körbe lépjen! Kilépés stád.: az új szokásrendszer, életmód rögzülése, fenntartása. Általában 1 év után.

Mi az egészségfejlesztő feladata? Felmérni, melyik stádiumban van az egyén  megfelelő légkör megteremtése Probléma feltárása Reális célok kitűzése Segítség a lehetőségek közötti választásban (alternatívák, következmények előrejelzése) Közös cselekvési terv kidolgozása Facilitálás – végigkísérés a folyamaton Ha szükséges, „visszavezetés” Carl Rogers tanácsadási módszertana

9. Csoportok az egészségfejlesztésben Nagyság szerint: Kiscsoport Nagycsoport Tömeg Alakulás módja szerint: Formális Informális Funkció szerint: Természetes Szerveződött

Kiscsoport Kiscsoport: elméleti szempontból 3-20 fő, gyakorlati szempontból 5-20 fő, optimálisan 7+2 fő Létszámon túl 3 kritérium: Csoporttagok érzelmi kapcsolatban vannak egymással A tagoknak kognitív képe van a többiekről és önmagáról A tagoknak kognitív képe van a csoport egészéről

Tömeg: általában 40 fő fölötti létszám Nagycsoport: létszámát tekintve 20 fő feletti csoport, aminek tagjai között nem feltételezünk személyes kapcsolatot – kölcsönös függés, közös tevékenység köti össze őket Tömeg: általában 40 fő fölötti létszám Egészségfejlesztő munka NEM VÉGEZHETŐ tömegben!!! Módszertanilag kizárólag az előadásra korlátozható ismeretátadás! Nehézkes az eredmények lemérése, kisebb vagy hiányzó kooperáció!

Formális csoport: szervezetten, jogi alapon létrejövő csoport, amely illeszkedik a társadalmi rendszerbe Informális csoport: Tagjai saját elhatározásból lépnek be és maradnak a csoportban Az odatartozás igénye valósul meg Szerveződött csoport: Valamilyen határozott feladat elvégzésére, cél elérésére vagy döntéshozásra kialakított csoport Természetes csoport: Spontán érzelmi vonzódásra vagy közös érdeklődésre alapozó társaság

Szerepek a csoportban A csoportok maximális hatékonyságához 8 (+1) szerepkör kialakulása elengedhetetlen: Vezető – hatékony működés érdekében összehangolja a munkát Formáló – ösztönző, orientáló személy „Ötletláda” – javaslatok kifogyhatatlan forrása Megfigyelő – analizáló, kritizáló Szervező – szervez és adminisztrál Forrás-kutató – kapcsolatok, összeköttetések megszerzője Csapatmunkás – a másokra figyelő, támogató-vigasztaló Befejező – állhatatos, a munka befejezését szorgalmazza Bűnbak – a „mindenért felelős”, hibákért támadott személy

Szerepek Bűnbak szerepben nem szabad sokáig meghagyni egy személyt!  csoportvezető felelőssége!!! Egy csoporton belül adott személynek több szerepe is lehet! A csoporttagok hozzászoknak adott szerepet felvállaló ember funkciójához  a csoport tagja jogokat kap és felelősséggel tartozik!

Csoportdinamika A csoport történései a benne résztvevő személyek interperszonális hatásainak következtében alakulnak. Csoportdinamika: A személyek egyéni szükségletei, érvényesülési törekvései, a közöttük keletkező vonzó és taszító érzések állandó belső mozgást idéznek elő a csoportban

A csoport fejlődése A fejlődési cikluson belül 4 szint jelenik meg mindig: Megalakulás Viszontagságok Normalizálódás Teljesítmény

A csoport fejlődése Megalakulás – első benyomások, általános személyi jellemzők megismerése, kategorizálás, párok vagy klikkek kialakulása érdeklődés vagy személyiségjegyek alapján Viszontagságok – konfliktusok, szerepkonfliktusok, csoportvezető megkérdőjelezése, szempontokról, módszerekről szóló viták. Nehéz, de jól kezelve a csoport érési folyamatához járul hozzá  letisztázza a felelősségi köröket

A csoport fejlődése III. Normalizálódás – a csoportszerepek, szempontok, célok letisztulnak, a csoport lehiggad, megszilárdulnak a csoportnormák IV. Teljesítmény – a csoport képes a feladatokra összpontosítani, koncentrálni  eddig a szakaszig felesleges az érdemi munkát megkezdeni, használjuk ki az időt ismerkedésre, általános elvek / szabályok megfogalmazására

Csoportvezetés alapfokon Vezetési stílusok: Autokrata Demokratikus Laissez fair

Autokrata Irányító jellegű, konkrét információkat ad Vezető szerep elfogadtatása  ált. szaktudásra hivatkozással Alkalmazása: krízisben lévő emberek, betegek, fogyatékosok Előképzettséggel bírók és általában a felnőttek nehezen viselik  önálló gondolkodásuk ki nem használtsága miatt negatív érzések maradnak vissza Döntéshozó képesség fejlesztésekor nem eredményes (pl.: szexuális élet, szenvedélybetegségek)

Demokratikus Irányadó jellegű, meglévő tudásra alapoz, azt egészíti ki vagy rendszerezi megfelelő nézőpontból „Megosztja hatalmát” a csoporttagokkal Kikéri véleményüket, beismeri, ha újat tanul Aktivizáló módszereket alkalmaz, ügyel a csoportfolyamatokra Alkalmazás: van előzetes tudásanyag, tapasztalat, régóta működő csoport Nem alkalmazható konkrét gyakorlati tevékenységek esetén (pl.: újraélesztés)

Laissez fair „Mindent ráhagyó” vezetési elv Lényegében nem haladja meg a jelenlétet Szabadjára engedi a csoportfolyamatokat, nem jelöl ki feladatokat, módszereket Alkalmazás: SOHA nem célravezető  nincs feladatmegoldás Ha van feladat-megoldás, nélküle is lenne!!! Megkérdőjelezi a „vezetőt”!

Mi határozza meg a vezetői stílust? A vezető személyisége – mit tud / mer alkalmazni (rutin!) Hitelesség! Feladat A csoport elvárásai – kevés önbizalom a csoporttagokban  autokrata kezdés  demokratikus folytatás Tárgyi, fizikális és személyi környezet

10. Egyéni módszerek Rangsorolás, kategorizálás: értékek tisztázására alkalmas módszer (pl.: „Mit jelent az Ön számára egészségesnek lenni?”) Kiélezett nézőpontok használata: szélsőségesen ellentétes vélemények képviselete, érvelések  összegzés Értékskála: két szélsőséges álláspont egy képzeletbeli vonal két végpontjában, saját pozíció kiválasztása, „magyarázat”

4. Önmegfigyelés: a probléma folyamatos megfigyelése az egyén által, pontos írásbeli rögzítés – akár napló formájában 5. Áldozatok-előnyök-jutalmak: lista készítése a meghozandó áldozatokról (lehet rangsorolni, értékelni pl.: 1-5 skálán, hogy mennyire nehéz), elvárt előnyökről, jutalmazás betervezése 6. Küzdelmi stratégiák kidolgozása: mikor, kivel, miben „szövetkezik” az eredmény elérésére (önsegítő csoportok, önismereti tréning, relaxációs csoport stb.) Csoportos módszerek!!

11. Egészséget befolyásoló intézkedések vizsgálata Az Egészség Hatás Vizsgálat (EHV) = eljárások, módszerek és eszközök olyan kombinációja, amellyel vizsgálhatók egyes stratégiák, programok, projektek lehetséges hatásai a lakosság egészségére, továbbá e hatások eloszlása a népesség különböző csoportjaiban Előzmények: KHV (Környezeti HV) SKV (Stratégiai Környezet Vizsg.  beruházások vizsgálatára) Forrás: Országos Egészségfejlesztési Intézet

Mire használható az EHV? Az egészségre gyakorolt negatív hatások ELŐZETES feltárásával segítheti a döntéshozókat elkerülni a közpénzek rossz befektetését Folyamatok esetén alkalmazva képes javaslatot tenni esélyegyenlőségek csökkentésére A negatív hatások csökkentése, ill. pozitív hatások erősítése érdekében jól megtervezhetők változtatások Vizsgálhatóvá válnak ágazatközileg is (nem csak az Eü.M.) az egészség mutatói WHO Regional Office for Europe, 1999.

Fenntartható fejlődés = „olyan fejlődés, amely anélkül elégíti ki a jelen szükségleteit, hogy a jövő generációt akadályozná saját igényei kielégítésében” Az EHV-ok időzítése: Előrenéző: egy javaslat végrehajtása előtt történik, módot adva az esetleges egészséghatások megfontolására Jelenbeli: végrehajtás alatt folytatják le, így az a politika azonnali korrekcióját teszi lehetővé Visszatekintő: a végrehajtás után végzik, ami hasznos lehet a jövőbeli intézkedések fejlesztésében

Az EHV szintjei Előkészítés: szükség van-e EHV-ra? Egyeztetés: Hogyan végezzük az EHV-ot? Kiértékelés: Milyen szempontok szerepelnek majd az EHV kiértékelésében? Beszámolás: Milyen eredmények születtek? Döntéshozás: Az eredmények közül melyeket kell foganatosítanunk a döntéshozók körében? Felügyelet, értékelés: Hogyan ellenőrizhetjük a javaslatok elfogadását?

Az egészséghatások ismertek Az egészséghatások elhanyagolhatóak Szükség van EHV-ra I. Előkészítés Nincs szükség EHV-ra: Az egészséghatások ismertek Az egészséghatások elhanyagolhatóak II. Egyeztetés III. Kiértékelés IV. Beszámolás VI. Értékelés V. Döntéshozás

..és néhány kiemelt szempont! Az EHV-oknál nem csak a mennyiségi, hanem a minőségi bizonyítékok gyűjtése is szükséges! A minőségi bizonyítékok között súlyozottan szerepeljenek a közösség tagjainak szükségletei, elvárásai és összegzett véleménye! A minőség biztosításához elengedhetetlenek a szakértők, gyakorlati szakemberek (megvalósítók) javaslatai!

Jó felkészülést a vizsgára! 

Köszönöm a figyelmet! Barna Adrienn VIZSGAIDŐPONT!!!