A művészet mint terápia? Affektív zavarok és kreativitás A művészet mint terápia?
Affektív zavarok és művészi kreativitás kapcsolata N.C. Andreasen – 1987 30 kreatív és 30 nem kreatív személy összehasonlítása Kay Redfield Jamison 47 művész vizsgálata Arnold M Ludwigh 1995 Biográfiai elemzések Akiskal – 750 páciens Az enyhébb hangulatzavarok 9-10%-a képzőművész és író affektív instabilitás
Jamison: „Az intenzív alkotó időszakok sok tekintetben elkülöníthetetlenek a hipomániától.” Fokozott energia és produktivitás Érzelmi reaktivitás (érzékenyre hangolt idegrendszer, filter funkciók zavara?) Gátlások feloldódása: könnyebb hozzáférés a tudattalan anyaghoz Az intenzív bevonódás képessége, élénkebb fantázia, szokatlan fókuszálási képesség
Affektív instabilitás elmélet A kreativitás fokozott lehet azokban az emberekben, akik enyhébb, szubklinikai hangulatzavarban szenvednek. A hangulatzavarra való hajlam intenzívebb élményekhez való könnyebb hozzáférést idéz elő. Tehetséges egyénekben ez művészi alkotásba vihető át.
Művészet és pszichiátria összefonódásai „Művészet és elmebetegség társadalmilag és kulturálisan meghatározott jelenségek.” M. Foucault XX. Század elején pszichotikus művészet, mint az outsider art része 1960-as 70-es évek pszichotikus művészet „feloldódása”, a művészetterápia mint önálló diszciplína megjelenése
Frida Kahlo 1907-1954
A művészet „önmagában is megáll”. A művészet, kreatív önkifejezés „gyógyító” hatása hosszú ideje ismert és alkalmazott. Művészi tevékenység és affektív zavar kölcsönhatásban áll: A művészet enyhülést hozhat Affektív zavar Hozzáférés intenzívebb élményekhez