Pályaorientáció Emberi erőforrás tanácsadó MA Dr. habil Lükő István Egyetemi docens

A tantárgy helye, szerepe, tartalmi csomópontjai Célok, a tantárgy helye, szerepe Tartalmi csomópontok Pálya és munkavállalási elméletek Fontosabb tanuláselméletek. Döntések Alapösszefüggések Szakmák, foglalkozások osztályozási rendszere(FEOR, OKJ nemzetközi kitekintés) Pálya és választása, pályaorientáció Motiváció és módszertani alapok ePálya Pályaorientációs portál

Fogalmak értelmezése 1 Pálya Pályaorientáció Pályaszocializáció és szakaszai A pályák módosulása, a szaktudás elévülése> LLL Újabb kihívások és válaszok hazai és nemzetközi szinten LLG és lényege

Pályaorientáció Egy sajátos nevelési igényű tanuló fényes társadalmi és gazdasági karriert futott be..

Az alakító tényezők, életpálya jellemzők

TANULÁS MUNKA Kudarcok Nehézségek Sikertelenség Megalázás Büntetés Pályaorientáció TANULÁS Kudarcok Nehézségek Sikertelenség Megalázás Büntetés MUNKA Gyötrelem Fáradtság Nehézség Kevés pénz Lebecsülés

Siker Elismerés Értékek „jó dolog” TANULÁS MUNKA Kudarcok Nehézségek Pályaorientáció TANULÁS Kudarcok Nehézségek Sikertelenség Megalázás Büntetés MUNKA Gyötrelem Fáradtság Nehézség Kevés pénz Lebecsülés Öröm Alkotás Szolgálat Méltó elismerés Önmegvalósítás Előrejutás sikerélmény Siker Elismerés Értékek „jó dolog”

Életkorilag kitolódtak és megtöbbszöröződtek a választások

Life Long (Counselling) Guidance A modern elképzelések szerint a karrier-, pálya-, munkatanácsadás a tudásalapú poszt-indusztriális, szolgáltatásalapú társadalmakban, az élethosszig LLL (életszélig LWL) tartó tanulás – képzés állandó szolgáltatásává válik. Így elkíséri az egyéneket és a közösségeket teljes életútjuk során.

Az egész életutat támogató pályaorientációs szakpolitika területi szintezése ELGPN – európai hálózat Nemzeti Pályaorientációs Tanács RFKB, RFÜ, RMK, OH régiós igazgatóságok Pályaorientációs szolgáltatás-nyújtás az egész életút támogatására

Célok, részcélok összefüggések a pályaválasztás, -korrekció előtt álló egyén saját képességeinek, a választott pálya jelenlegi és várható jellemzőinek a jobb megismeréséhez, a gazdaság számára szükséges mennyiségű és a munkáltatók igényeihez jobban igazodó szakképzett munkaerő biztosításához, a foglalkozási szegregáció csökkentéséhez, a tanulási lehetőségekhez való hozzáférés javításához

A pályaválasztás és tanácsadás hazai és nemzetközi rendszere, szakmapolitikai háttere 1, Problémaazonosítás-hazai szinten A pályaorientációs rendszer fejlesztésének szükségességét az indokolja, hogy hiányosak, illetve az egyes szakpolitikai rendszerekben elszigeteltek a pályaorientációs szolgáltatások, amely nagymértékben hozzájárul a nem tudatos pályaválasztáshoz, növeli a képzés során a lemorzsolódást, valamint a sikertelen pályaválasztások számát. Magas azoknak az aránya, akik nem abban a szakmában helyezkednek el, amelynek gyakorlására éveken keresztül készültek, emiatt a képzésbe befektetett erőforrások nem vagy nem kielégítően hasznosulnak.

Hazai rendszerek és átalakításuk A pályaválasztás- tanácsadás hazai és nemzetközi rendszere, szakmapolitikai háttere2 Hazai rendszerek és átalakításuk Pályaválasztási intézettől a komplex rendszerig A szervezetrendszer OM> NEFMI NGM Oktatási intézmények Állami Foglalkoztatási Szolgálat Foglalkoztatási Információs tanácsadó Pszichológiai szakszolgálat Ifjúsági tanácsadás

A pályaválasztás-tanácsadás szakmapolitikai nemzetközi háttere A Kézikönyv 2001-2003 –a OECD és CEDEFOP A fiatalok számára nyújtott pályaválasztási tanácsadás Pályaválasztás és tanácsadás az iskolában Tanácsadás veszélyeztetett fiataloknak Szolgáltatások a felsőoktatásban A felnőtt pályaválasztási tanácsadás fejlesztése Felnőtt munkanélküliek számára Felnőtt foglalkoztatottak számára Idősebbek számára

Nemzetközi háttér 2 A tanácsadás elérhetőségének javítása A szolgáltatások elérhetőségének kiterjesztése Szolgáltatás hátrányos helyzetű csoportok számára A támogató rendszerek tökéletesítése A tájékoztatás továbbfejlesztése Képzések és képesítések Finanszírozás A minőségek biztosítása Az életen át tartó tanácsadási rendszer jellemzői

Az EU új lifelong pályaorientációs szakpolitikája A pályaorientáció nem luxusszolgáltatás, hanem a társadalmi befogadást, a jól működő munkaerőpiacot és a képezhetőséget megalapozó- támogató eszköz A pálya-, karrier tanácsadást minden állampolgár számára elérhetővé kell tenni! Az új pályaorientációs megközelítés az egész életutat támogató rendszert jelent (Lifelong Guidance: LLG) Az új LLG rendszerben megvalósul az intézmények és szakpolitikák közötti koordináció (oktatásügy, művelődés, szociális szféra, munkaügy)

A TÁMOP 222 szerkezete Metodikai fejlesztések megalapozása LLG eszközfejlesztések (kérdőívek, tananyagok) On-line fejlesztések Az epalya.hu bázisán 2+1 csatornás nemzeti LLG portál kialakítása (ifjúsági, felnőtt, szakember) Off-line pályaorientációs anyagok fejlesztése és szolgáltatások nyújtása 50 tanácsadó alkalmazása 20 tanácsadó centrumban az ország 20 városában (folyamatos szupervízió mellett) 20*8 órányi intézményközi koordinátori feladat vásárlása Szakemberek képzése, továbbképzése 50 szakember posztgraduális továbbképzése (pályaorientációs tanár, diáktanácsadó) 2000 fő részére 2*3 napos tréning 10 új akkreditált tananyag alapján

A program elsődleges célcsoportjai: – a pályaorientációs szolgáltatásnyújtók Munkavállalási tanácsadók FIT információs tanácsadók Álláskereső Klubvezetők pszichológusok ~ 170 fő ÁFSZ-ben, - EURES, EUROGUIDANCE cca. 200 kiszerződött magánközvetítők/tréner cégek, NGO-k Aktív korú inaktívakkal foglalkozó szociális szakemberek Speciális célcsoportok segítői SZFP I-II. G modul (pályaorientáció) tanárai HEFOP 311 életpálya-építés kompetencia terület tanárai 3 PHARE pályaorientációs régiós program 3*300 tanára

…és a hozzá kapcsolódó szolgáltatási filozófia (ld. OECD-EU (2004) közös ajánlása a három lépcső kompetencia modellről /1. karrier, pálya információnyújtás 2. szakképzett tanácsadó, 3. pálya- munka szakpszichológia [1]/ Wiegersma (1974) öt lépcsős modellje alapján egyszerűsítve) [1] Ugyanezt a hármas felosztást használt Watts és Van Esbroeck, 1998-as az európai felsőoktatás karrier-tanácsadási szolgáltatásait felmérő munkájában: Watts, A.G. and Van Esbroeck, R. (1998), New Skills for New Futures, VUB Press, Brussels.

Pálya és munkavállalási elméletek 1 10000 Foglalkozás Az elméletek hat csoportja Pályaalkalmasságra alapozó megközelítés A SZE pszichológiai mozgására épülő elméletek A döntést, mint centrális mozzanatot kezelő elmélet A fejlődéselvet hangsúlyozó elméletek A szociokulturális meghatározottságra épülő elmélet A magyar pályaválasztási és munkavállalási elméletek A Döntéselméleti modell lényege Zárt szituáció, világosan strukturált elképzelések Nyilt m. Az összes információval nem rendelkezik Fejlődési modell lényege A pályát időbeli kiterjedésében Életszakaszok szerinti tagolásban elemzi

Szilágyi Klára életpálya modellje

Pálya és munkavállalási elméletek 2 Meghatározó teoretikusok Ginzberg > A környezet befolyásoló hatása Super > egyesíti az alkalmazás,- és a fejlődéspszichológia szemléletét Alapfogalmak Pl. Pálya, Pályaérett > Tanuláselméletek > ld. külön A döntés fontossága A döntési magatartás jellemzői Bishoff Racionális-intuitív, aktív-passzív, autonóm-függő

Pszichológiai alapok 1 Alkalmazkodóképesség és fejlődése Pszichikus reakcióképesség Tropikus > külső energia által kiváltott helyzetváltoztató mozgásreakció + és – Reflexek > ingerek kiváltotta öröklött, automatikus mozgás Ösztönös cselekvések, nem tudatosak, célszerűek A pszichikus fejlődés életkori szakaszai > Bühler Kapaszkodó, szaladó, beszélő, kócospéter, mesestádium, pubertás stádium

Pszichológiai alapok 2 Freud életkori periódusai Orális, anális, fallikus, latencia(ösztön), genitális Nagy László fázisbeosztásai Érzéki érdeklődés 0-3 év Szubjektív érdeklődés 3-7 Objektív érdeklődés 7-10 Állandó objektív érdeklődés 10 -15 Logikai érdeklődés 15-

Pszichológiai alapok 3 Super életkori periódusai 1, A növekedés stádiuma (0-14) Fantázia, érdeklődés, képesség 2, A felfedezés stádiuma (15-24) Puhatoló, átállási, kipróbálási 3, A konszolidáció stádiuma (24-44) Kipróbálás, stabilizáció 4, A fenntartás stádiuma( 45-64) 5, A hanyatlás stádiuma Lassulás, visszavonulás

A felnőttképzésbe bevonható célcsoportok és jellemzőik Szakképzetlen, befejezett általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők Szakképzetlen, általános iskolát befejezettek Szakképzetlen, szak(közép)iskolát végzettek Szakképzett, de nem piacképes szakmával rendelkező Felsőfokú végzettségű fiatalok és felnőttek csoportja

Fontosabb tanuláselméletek összefoglalása A tanulás fogalma, változásai, formái A tanulás pszichológiai alapja és modellek A tanulás feltételei Ép idegrendszer, motiváció!!! Comeniustól napjainkig> verbális kondícionális, instrumentális, pszichomotoros, Mobil, tipikus,atipikus(nonformális, informális) Skinner S-R >programozott tanulás-távoktatás> e-learning

Az önismeret és szerepe a tanulásban, pályaválasztásban Szubjektív énkép (saját magunkat milyennek látjuk?) Objektív énkép (mások milyennek látnak?) +, -, és reális énkép A tanulási önismeret fő területei A SZE és a motiváció tanulással kapcsolatos összetevőinek feltárása A tanulási szokások hatékonyságának növelése Környezet, tanulási kompetenciák fejlesztése, tanulási ritmus Az önismeret szerepe a pályaválasztásban Önismeret, pályaismeret, tanulási képesség és szükséglet és a motiváció

A motiváció szerepe a pályaorientációban Szükségletek, motivumok > Maslow Személyes és szociális motívumok A motiváció rendszere a pályaválasztásban Érdeklődés, beállítódás(attitűd)- ÉRTÉKEK Az érdeklődés felkeltése, a figyelem és az információ koncentrálása, Értelmi és érzelmi intelligencia szerepe a motivációnál Motívumok és motivátorok Példakép(szülő, mesterséget/szakmát gyakorló) Saját élményű motivációs „bázis” A motiváció és a személyiség rendszere, a fejlesztés, változtatás, nevelés-növelés, a képzés szerepe a motiváció

A döntések és fontossága a pálya, szakma választásában, váltásában Információszerzés a pályáról, szakmáról(források és módszerek Összevetés>saját elképzeléssel, motivációs bázissal> döntés Reális, pozitív én kép> önismeret, adottság, képesség,(kompetencia) tehetség Kiválasztás, tanulás(tapasztalás), korrekció-elhagyás, kimaradás A döntést befolyásoló tényezők és szereplők Saját élményű döntés > minél többet megtapasztalni, kipróbálni magunkból A Világbanki modell interaktív kipróbálási rendszere(Völgyesi- Szilágyi GATE) Pályakép és leírásai,

Munkatudományi-szakképzési ismeretek alapjai A munka, mint tevékenység és a munka -tevékenység összetevői, fajtái Tipikus, atipikus munkafajták A munkavégzés feltételei Fiziológiai, fizikai alkalmasság Motiváltság, cél Felkészültség >szakmatanulás, képzés, továbbképzés A munkavégzés körülményei A munkahely ergonómiai körülményei A biztonságos munkavégzés és feltételei A munka szervezése, vezetése, tervezése Munka-foglalkozás-szakma kapcsolatrendszere és a pályaorientáció

Alapfogalmak a pályaválasztáshoz, orientációhoz 1 Munkamegosztás- foglalkozás-szakma és összefüggései Tevékenységek, szakmák, foglalkozások osztályozási rendszere Itthon > FEOR, OKJ(OSZJ+VSZJ+TSZJ+SZSZJ) Külföldön NVQ, SVQ, Egységes nemzetközi rendszerek: ISCED, EKKR Ekvivalencia Kölcsönös elfogadás Diploma kiegészítés(Suplement) EUROPASS >Szakmai bizonyítvány(oklevél)

Társadalmi munkamegosztás és az oktatás A társadalom és tevékenységei Objektiváció- szubjektiváció Játék, tanulás, munka /munka, megismerés, érintkezés Társadalmi alaptevékenységek és viszonyok Munkamegosztás-foglalkozás- szakma Fizikai- szellemi, munkakör, szakképzettség A „fordítórendszer” >Szakmaszerkezet A tanuló társadalom és az egyén Munka-tanulás ciklusa, LLL, LLM Felértékelődik az általános műveltség, a gyakorlati tudás A munkaerő mobilitása, a kulcsképességek szerepe

Szakmastruktúra elemzések 1 A szakmastruktúra fogalma Standardizált rendszerek Foglalkozások szótárai, jegyzékei DOT, CCDO USA, Kanada ISCO Európa, USA, Dél-Amerika FEOR Magyarország Nemzetközi oktatási-szakképzési rendszerek ISCED Kontinentális EU, Amerika EKKR(EFQ) Európai Unió Nemzeti képesítési rendszerek NVQ Anglia SVQ Skócia OKJ Magyarország

Szakmastruktúra elemzések 2 Az ISCED szint program tanulmányi terület kurzusok modulok Az ISCED kódrendszere: szakterületi főcsoport programcsoportok szintek Az NVQ 11 szakterület 5 szint

A szakmaszerkezetről általában 2 Az NVQ szerkezete és jellemzői Az ISCED szerkezete

Moduláris szerkezetű képzés, az Országos Képzési Jegyzék Állam által elismert szakképesítések 1993-ban lett először kibocsátva Többszöri átdolgozás 2004-2006 közt, ami miatt: Differenciált szakképesítések, képzési idő lerövidítése Minőségi karbantartás Beszámítás, rugalmasság

Tevékenységcsoport helyett szakmacsoportos bontás 4 szakterületen (gazdasági, agrár, műszaki, humán) Egészségügy Szociális szolgáltatások Oktatás Művészet, közművelődés, kommunikáció Gépészet Elektrotechnika- elektronika Informatika Vegyipar Építészet Könnyűipar Faipar Nyomdaipar Közlekedés Környezetvédelem-vízgazdálkodás Közgazdaság Ügyvitel Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Vendéglátás-idegenforgalom Egyéb szolgáltatások Mezőgazdaság Élelmiszeripar

OKJ – 2006.

A 2006-ban kialakított OKJ négyféle szakképesítési kört fogalmaz meg: Alap-szakképesítés; Rész-szakképesítés; Elágazásos-szakképesítés; Ráépüléses szakképesítés.

A moduláris központi program felépítése helyi programban meghatározott időkeret Követelménymodulok 0220 A központi programban nem szereplő tananyagmodulok felvételére és/vagy a KP-ban meghatározott tananyagmodulok időkeretének növelésére használandó 0221 0225 3. 8. 12. 16. 0346 11. 0345 2. 7. heti óraszám 0111 10. 14. központi programban meghatározott időkeret 0110 1. 6. 13. 15. 5. 9. 4. 1. félév 2. félév 3. félév 4. félév képzési idő

A moduláris központi program felépítése helyi programban meghatározott időkeret Követelménymodulok 0220 A központi programban nem szereplő tananyagmodulok felvételére és/vagy a KP-ban meghatározott tananyagmodulok időkeretének növelésére használandó 0221 0225 3. 8. 12. 16. 0346 11. 0345 2. 7. heti óraszám 0111 10. 14. központi programban meghatározott időkeret 0110 1. 6. 13. 15. 5. 9. 4. 1. félév 2. félév 3. félév 4. félév képzési idő

Az EQF /EKKR és az országok képesítési szintjeinek kapcsolati modellje

A spanyol kvalifikáció és az európai Meta Képesítési Keret megfeleltetése

Alapfogalmak 3 Foglalkozások leírása, osztályozása ISCO és FEOR rendszere(strukturáló elvei) A foglalkozások leírása> példák Szerkezet általában Példák Tanulmányból Keresés a honlapon

A szakmastruktúra és a pálya kapcsolata Szilágyi Klára pályaszocializációs modellje Szakma és/ pálya választása >információ szerzés Orientáció- szakmatanulás(képzés)- specializáció Pálya(szakma) orientáció és gyakorlati problémái Pályaorientáció- pályatanácsadás

Szilágyi Klára életpálya modellje

Pályaismeret> információszerzés és nyújtás A pálya és a szakmaválasztás általános kérdései, módszerei a szakképzés és a felnőttképzés területén Pályaismeret> információszerzés és nyújtás Makroszintű tervezés és szervezés formái Lokális programok Módszertani megvalósítás Nyílt napok(iskolában, vállaltoknál?) Üzemlátogatás Filmvetítés és előadás Tájékoztató füzetek TV- egyéb média Interaktív portálok

A pályaorientáció mint tantárgy, és mint komplex tevékenység A szakképzés oktatási szerkezete általában A pályaorientáció helye, szerepe tantárgytól az integrálódásig LLG (lifelong guidance) >életen át tartó karrierépítés, vagy életpálya tanácsadás és prioritásai LLG állampolgári kompetenciaszerzés támogatása LLG szolgáltatások elérhetővé tétele LLG Minőségbiztosításának fejlesztése Kooperáció- koordináció Külföldi gyakorlatok/rendszerek BERUFNET, KURSNET, BerufBildungZukunft, BIS(BerufsInfoSystem) Choiche Online, O*Net Online Többnyelvűek: EURES, DISCO, Eurydice Magyar”megoldások” Tantárgy a szakképzésben, Szolgáltatási rendszerek és portálok >

Pályaismeret, információszerzés a szakmáról, foglalkozásról és módszerei A pályaismeret fogalma Az pályaorientációs információszerzés általános módszerei Írásos formák Audiovizuális rendszerek Személyes tapasztalás, bemutató útján Információszerzés és módszerei a pályaismeretről Passzív módszerek Aktív módszerek

A motiváció szerepe a pályaorientációban Szükségletek, motivumok > Maslow Személyes és szociális motívumok A motiváció rendszere a pályaválasztásban Érdeklődés, beállítódás(attitűd)- ÉRTÉKEK Az érdeklődés felkeltése, a figyelem és az információ koncentrálása, Értelmi és érzelmi intelligencia szerepe a motivációnál Motívumok és motivátorok Példakép(szülő, mesterséget/szakmát gyakorló) Saját élményű motivációs „bázis” A motiváció és a személyiség rendszere, a fejlesztés, változtatás, nevelés-növelés, a képzés szerepe a motiváció

A Pályatanácsadás kompetenciái és fejlesztésük 1 CEDEFOP- NICEC(National Institute of Careers Education) Foglalkoztathatóság(employability) Alkalmazkodó képesség(adaptivity) Társadalmi befogadóképesség(social inclusion) Csapó, Zachar, Vass, Mihályi A CEDEFOP Kompetencia felosztása Információk menedzselése Egyéni tanácsadás(counselling) Csoportos tanácsadás( Munkába helyezés(couching, mentorálás) Utánkövetés Kapcsolat és hálózatépítés Menedzsment és szolgálatépítés

ePálya pályaorientációs Portál rendeltetése, szerkezete, szolgáltatásai 1 Alapok A szolgáltatások történeti, jogi hátterei Kialakulása külföldön és nálunk Programok >STOP A felnőttképzési törvény és a szolgálttaások A megszerzett kompetencia felmérése Pályaorientációs és korrekciós tanácsadás Elhelyezkedési tanácsadás Egyéni, vagy csoportos álláskeresési tanácsadás A tanácsadás alapfogalmai Pálya > út, irány, Scharman, Csirszka Szakma, Beosztás Hivatás

Az ePálya Pályaorientációs portál Előzmények>Leonardo Projekt BEKK Nemezeti és Európai Mobilitási Nívódíj Rendeltetése Döntés előtt állók pályaorientációban, pályaválasztásban érintettek Pályamódosítási, pályakorrekciós döntés előtt állók Pályaorientációs szakemberek Jellemzői Egységes, komplex átlátható rendszerű Az információs bázis Segítő programcsomag Pályaterv, érdeklődésvizsgáló

Az ePályatanácsadási Portál 2 Rendeltetése, szerkezete

Az ePálya portál szerkezete 3 Információs bázis Szolgáltatások > tájékoztat, felmér, tanácsot ad Tanulás Képzettségek Képző Intézmények Képzések Tanácsadás POK(K) Pályaorientációs Érdeklődésvizsgáló Kérdőívek Munkaerőpiac Munka

A pálya-szakma választás folyamatában résztvevő tanulók és felnőttek és csoportjainak jellemzői Az első szakmát választó ifjúsági korosztály és jellemzői Szakképzetlen, alapiskola nélküliek Szakképzetlen, alapiskolai végzettségűek Szakképzetlen, középiskolai végzettségűek Szakképzett alapiskolai végzettségűek, szakma/pálya korrekcióra kényszerülők Szakképzett, középiskolai végzettséggel Diplomások csoportja

A pályatanácsadás módszertani ajánlásai 1 A beszélgetés módszere(fogásai) Nyitott kérdés Minimális ösztönzés Parafrázis > a kliens szavainak, gondolatainak visszatükrözése Érzelem visszatükrözés Visszautalás Tartalomközlés Az önismeret fejlődését támogató eljárások Adottságok, élmények, és történések, a társas környezet hatásai Az érdeklődés szerepe A képesség és megismerésének módszerei A munkamód megismerése önértékeléssel A mérlegelési eljárások > előny-hátrány, többszempontu mérlegelés >Amundson , Stone

A pályatanácsadás módszertana 2 Pályaérettség(Mi leszek, ha nagy leszek?) Pályaérdeklődés (Mi érdekel leginkább?) Készségek( Miben vagyok jó?) Tanácsadási Erőforrások(Hatékonyan tanulok) Pályatervező csomag A pályaterv elkészítésének folyamata A pályaterv megtekintése A pályacélok-összesítő oldalon Erőforrások és korlátok

Az ePályatanácsadás és programcsomagjai A Pályatervező célja Az elkészítés folyamata A pályacélok megfogalmazása Továbbtanulási lehetőségek/képzőhelyek Személyes és környezeti erőforrások és korlátok összefoglalása A cselekvési terv összeállítása Pályatervezés 9 lépése