Mondatok Kenesei István (szerk.) Digitális tananyag Mondatok Kenesei István (szerk.) A nyelv és a nyelvek megfelelő fejezete alapján Készítette: Farkas Judit

Jó tanulást kívánok! A szerző Elöljáróban Kedves Felhasználó! Ez a program a Kenesei István (szerk.) A nyelv és a nyelvek 2000. évi kiadásának Mondatok című fejezete alapján készült, hogy megkönnyítse az ott leírtak elsajátítását. A program tökéletesen csak Windows XP operációs rendszerrel futtatható, ugyanis a felhasznált effektusok nem mindegyike érhető el a PowerPoint korábbi verzióiban. A program továbbléptetéséhez általában szükséges valamelyik billentyű lenyomása, hogy mindenki a saját tempójában haladhasson. Remélem, hogy ez az oktatási segédeszköz megkönnyíti majd a tanulást. Ha a programmal kapcsolatban bármilyen megjegyzése van, kérem, küldje el a juttasusi@vnet.hu címre. Jó tanulást kívánok! A szerző

Mi a mondat? Péter az és meg Mari ette almát Péter és Mari meg ette az Értelmes szavak egymás után? Péter az és meg Mari ette almát Ez mégsem mondat, de nem az elemekkel van a gond, hiszen lehetne belőlük mondatot alkotni: Péter és Mari meg ette az almát . Az előző variációnál hiányzott a rend, amely a szósort mondattá teszi. A szavak ilyen sorrendben már mondatot alkotnak. Tegyük is ki az erre utaló írásjelet! Célunk: hogy megadjuk azokat az eljárásokat, amelyek alapján az alapelemek listájából (funkciók, kategóriák és morfémák) összerakhatók, felépíthetők a nyelv lehetséges mondatai. Próbáljuk megtalálni a rendet, amely a szósort mondattá teszi.

Mondatok-e az alábbi szósorok? avagy mi lehet a probléma a következőkkel? 1. *Péter az és meg Mari ette almát. szintaktikai probléma 2. *Pétertől megette a villamos alá. Nem jó az elemek sorrendje (a * az adott szósor agrammatikusságát jelöli): 1. az és mellérendelő kötőszó csak azonos kategóriájú elemeket köthet össze, névelőt és igekötőt nem; 2. az az határozott névelő nem állhat mellérendelő kötőszó (jelen esetben: és) előtt. lexikai probléma Rossz elemeket választottunk ki a lexikonból; hasonló elemekből lehetne mondatot alkotni: pl. Péter beesett a villamos alá. 3. ?A fiú, akit a lány, akinél tegnap jártunk, otthagyott, berúgott. percepciós probléma A szósor maga grammatikus, csak nehezen lehet felfogni az egymásba fűződő beágyazások miatt. (A mondat élén látható ? azt jelzi, hogy az anyanyelvi beszélő bizonytalan az adott szósor grammatikusságát illetően.) 4. Lujza ma nem látogatja meg Olgát. pragmatikai kérdés 5. ?A színtelen zöld eszmék dühödten alszanak. A mondat grammatikus, de csak akkor használható adekvátan egy konkrét helyzetben, ha a hallgató tudja, kit jelöl a Lujza és az Olga tulajdonnév. szemantikai probléma Szintaktikailag tökéletes mondat, de az elemek jelentése összeegyeztethetetlen egymással: a színtelen nem lehet egyben zöld is, az eszmék nem tudnak aludni, aludni nem lehet dühödten. Szépirodalmi alkotásban viszont elfogadnánk: a megszemélyesítés lényege éppen az, hogy emberi jellemzőkkel ruház fel nem emberi dolgokat. A mondat definíciója: Grammatikai szabályok segítségével a nyelv elemeiből (egyszerű és összetett jeleiből) létrehozható, az anyanyelvi beszélő által az adott helyzetben elfogadhatónak ítélt szósor. A definíció „megengedi”, hogy az 5. szósort egy versben mondatnak tartsuk, de a hétköznapi beszédben ne.

A mondatok értelmezése: a többértelmű mondatok I. 1. Az ár magas. jelentés 2. Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről. A kétértelműség forrása a mondatban szereplő ár szó jelentése: homonimáról van szó, azaz egy hangalakhoz két egymással össze nem függő jelentés tartozik. A mondat két lehetséges jelentése: 1. ‘A víz magasan áll.’ 2. ‘Valami sokba kerül.’ szerkezet Lássuk a lehetséges szerkezeteket! A mondat többértelműségének oka, hogy ugyanahhoz a szósorhoz több szerkezet is rendelhető.

Lehetséges szerkezetek I. Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről. I. Kik olvasták el a fenti mondatban szereplő cikkeket és könyveket? Péter és Mari barátai 1. (Péter) és (Mari barátai) vagyis Péter, valamint Marinak a barátai olvasták el az említett irományokat vagy 2. (Péter és Mari) barátai vagyis ebben az esetben Péter és Mari közös barátai voltak a fenti művek olvasói

Lehetséges szerkezetek II. Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről. II. Milyen jellemzői vannak a cikkeknek, illetve a könyveknek? nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit 1. ((nagyon érdekes és tanulságos) (angol nyelvű) cikkeit és könyveit) vagyis mind a cikkek, mind a könyvek nagyon érdekesek és tanulságosak, valamint egyaránt angol nyelven íródtak. vagy 2. ((nagyon érdekes és tanulságos) (angol nyelvű) cikkeit) és (könyveit) vagyis jelzőkkel nem jellemzett könyvekről, valamint nagyon érdekes és tanulságos, angol nyelvű cikkekről van szó ebben az esetben vagy 3. ((nagyon érdekes és tanulságos) ((angol nyelvű) cikkeit) és könyveit) vagyis a cikkek és a könyvek egyaránt nagyon érdekesek és tanulságosak, de csak a cikkek íródtak angol nyelven

Lehetséges szerkezetek III. cikkeit és könyveit a nyelvészetről Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről. III. Mi a mondatban szereplő írások témája? cikkeit és könyveit a nyelvészetről 1. ((cikkeit és könyveit) a nyelvészetről) vagyis mind a cikkek, mind a könyvek nyelvészeti témájúak vagy 2. (cikkeit) és (könyveit a nyelvészetről) vagyis ebben az esetben a cikkek témája ismeretlen, csak a könyvek szólnak a nyelvészetről

Foglaljuk össze a fenti mondathoz rendelhető lehetséges szerkezeteket! Lehetséges szerkezetek IV. Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről. IV. Mely jelzőkre vonatkozik a nagyon? nagyon érdekes és tanulságos 1. (nagyon (érdekes és tanulságos)) vagyis az írások nagyon érdekesek és nagyon tanulságosak is vagy 2. (nagyon érdekes) és (tanulságos) vagyis ebben az esetben az írások tanulságosak, valamint nagyon érdekesek Foglaljuk össze a fenti mondathoz rendelhető lehetséges szerkezeteket!

Lehetséges szerkezetek V. Összefoglalás Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről. Hányféle szerkezet rendelhető a fenti mondathoz? 1. Természetesen mindkétféle szerkezetű alany 2. előfordulhat mindháromféle jelzői értelmezéssel 3. mindkétféle írástémával 4. és mindkétféle belső szerkezetű jelzővel 2 *3 *2 *2 =24 Azaz a fenti mondatnak 24 értelmezése lehetséges 24 lehetséges szerkezete miatt. A szerkezeti többértelműségek áttekintése után térjünk vissza a többértelműségek további lehetséges okaihoz!

A mondatok értelmezése: a többértelmű mondatok II. 1. Az ár magas. jelentés 2. Péter és Mari barátai elolvasták Gábor nagyon érdekes és tanulságos angol nyelvű cikkeit és könyveit a nyelvészetről. szerkezet 3. Az oroszlán simogatása veszélyes. funkció A kétféle értelmezés az oroszlán két lehetséges funkciójából ered, hiszen az említett állat lehet: 1. alany: azaz az oroszlán simogat valakit; 2. tárgy: azaz az oroszlánt simogatja valaki. Vizsgáljuk meg a magyar és az angol nyelvet véve példaként, hogyan fejezik ki a különböző nyelvek a különböző mondatrészi funkciókat!

Mondatrészi funkciók kifejezése a magyar és az angol nyelvben Morfológia vagy szintaxis? I. Variációk I. magyar Alkoss mondatokat a következő elemekből! a oda Marinak Péter könyvet adta 1. Péter odaadta a könyvet Marinak. 13. Péter Marinak a könyvet odaadta. 2. Péter odaadta Marinak a könyvet. 14. Péter a könyvet Marinak odaadta. 3. Marinak odaadta Péter a könyvet. 15. Marinak Péter a könyvet odaadta. 4. Marinak odaadta a könyvet Péter. 16. Marinak a könyvet Péter odaadta. 5. A könyvet odaadta Péter Marinak. 17. A könyvet Péter Marinak odaadta. 6. A könyvet odaadta Marinak Péter. 18. A könyvet Marinak Péter odaadta. 7. Péter Marinak odaadta a könyvet. 19. Odaadta Péter a könyvet Marinak. 8. Marinak Péter odaadta a könyvet. 20. Odaadta Péter Marinak a könyvet. 9. Péter a könyvet odaadta Marinak. 21. Odaadta Marinak Péter a könyvet. 10. A könyvet Péter odaadta Marinak. 22. Odaadta Marinak a könyvet Péter. 11. Marinak a könyvet odaadta Péter. 23. Odaadta a könyvet Péter Marinak. 12. A könyvet Marinak odaadta Péter. 24. Odaadta a könyvet Marinak Péter. 25-48. A fenti 24 mondat adta oda ige-igekötő sorrenddel. pl. 25. Péter adta oda a könyvet Marinak. 49-96. Az előző 48 mondat mindegyike eldöntendő kérdésként. pl. 49. Péter odaadta Marinak a könyvet? Azaz 96 grammatikus szórendi variáció alkotható a fenti elemekből a magyar nyelvben.

Mondatrészi funkciók kifejezése a magyar és az angol nyelvben Morfológia vagy szintaxis? II. Variációk II. angol Az előző feladat mintájára alkoss mondatokat a következő angol szavakból! the Mary Peter book gave 1. Peter gave Mary the book. 2. Mary gave Peter the book. Azaz 2 mondat alkotható a fenti elemekből angol nyelven, míg magyarul 96 lehetséges variációt találtunk. Vizsgájuk meg az egyes összetevők mondatrészi funkcióját mindkét nyelv esetében!

Mi a két nyelv közti különbség oka? Mondatrészi funkciók kifejezése a magyar és az angol nyelvben Morfológia vagy szintaxis? III. A magyar mondatok esetében bármelyik szórendi variációt is tekintjük, például Az angol mondatok esetében más a helyzet: 1. Peter gave Mary the book. 1. Péter odaadta a könyvet Marinak. 2. Mary gave Peter the book. 2. Marinak Péter a könyvet adta oda. Mindkét mondatban a gave ige az állítmány, 3. Odaadta Marinak a könyvet Péter? de míg az 1. mondatban Peter az alany, addig a 2. szósorban Mary, az összetevők funkciója mindig ugyanaz, azaz a tárgy mindkét esetben a the book összetevő, az odaadta / adta oda az állítmány, de míg az 1. esetben Mary a részeshatározó, Péter az alany (aki ad), addig a 2. szósorban Peter tölti be ezt a szerepet. a könyvet a tárgy (amit Péter ad) , és a Marinak elem a részeshatározó (aki kap vmit). Ágrajz formájában mindez a következőképpen reprezentálható a hagyományos nyelvészetben: Mi a két nyelv közti különbség oka? Az alany a legújabb hagyományos szemléletű, összefoglaló jellegű nyelvtanban (a Magyar grammatikában) az állítmány vonzata, ezért került egy szinttel lejjebb, a többi bővítménnyel egy szintre. Á (odaadta/adta oda) T (a könyvet) H részes (Marinak) A (Péter)

Mondatrészi funkciók kifejezése a magyar és az angol nyelvben Morfológia vagy szintaxis? IV. A magyar nyelv morfológiai eszközökkel, esetragokkal fejezi ki a mondatrészi funkciókat: Az angol nyelv ellenben szintaktikai eszközzel, a szórenddel jelöli a mondatrészi funkciókat: Az alany nominatívuszban (alanyesetben) áll: Az ige előtt álló összetevő az alany: Peter gave Mary the book. Péter Mary gave Peter the book. A tárgy akkuzatívuszban (tárgyesetben) jelenik meg: Az ige után közvetlenül következő összetevő a részes határozó: a könyvet Peter gave Mary the book. Mary gave Peter the book. A részeshatározó datívuszban (részesesetben) áll: A részes határozót követő összetevő lesz a tárgy: Peter gave Mary the book. Marinak Mary gave Peter the book.

A szórendi variációk jelentése I. Avagy azonos-e a jelentése mind a 96 mondatnak, amelyet az a oda Marinak Péter könyvet adta szavakból létrehozhatunk? Az a oda Marinak Péter könyvet adta szavakból létrehozható 96 lehetséges magyar mondat közül melyek helyettesíthetők be a következő szituációkba? A kérdés megválaszolásához oldjunk meg egy egyszerű feladatot! 1. -Mi történt tegnap az egyetemen? Vagyis ebbe a szituációba leginkább az úgynevezett semleges mondatok illenek, amelyekre jellemző, hogy a megadott szavakból a legkevesebb erőfeszítéssel hozhatók létre, egyenletes a hangsúlyozásuk és a legkevesebb előzetes tudásra van szükség a megértésükhöz. -Péter odaadta a könyvet Marinak. -... -Péter odaadta Marinak a könyvet. vagy Vagyis azok a szórendi variációk illeszthetők ebbe a szituációba, amelyekben megtalálható a Péter adta oda részlet. 2. -János adta oda a könyvet Marinak? -Nem, ... Péter adta oda a könyvet Marinak. Péter adta oda Marinak a könyvet. vagy A Marinak és a könyvet összetevők helye nem releváns, pusztán annyit tudunk róluk, hogy a Péter adta oda elemek közé nem ékelődhetnek be. Így természetesen a felsoroltakon kívül még további ideillő mondatvariánsokat is találhatunk, melyeket az elmondottak alapján meg lehet keresni. Marinak a könyvet Péter adta oda. vagy A könyvet Péter adta oda Marinak. vagy

A szórendi variációk jelentése II. Avagy azonos-e a jelentése mind a 96 mondatnak, amelyet az a oda Marinak Péter könyvet adta szavakból létrehozhatunk? Az a oda Marinak Péter könyvet adta szavakból létrehozható 96 lehetséges magyar mondat közül melyek helyettesíthetők be a következő szituációkba? 3. -…Nekem bezzeg nem, pedig sokszor kértem rá. Marinak# Péter odaadta a könyvet. Már a felsorolt három variációból is észrevehető, hogy azon szósorok illeszthetők be ebbe a szituációba, amelyekben a Marinak összetevő után szünetet tartunk (és az összetevőt emelkedő intonációval ejtjük). A Marinak mögötti # jel azt jelenti, hogy az összetevő mögött szünetet tartunk. Marinak# a könyvet odaadta Péter. vagy A könyvet Marinak# odaadta Péter. vagy 4. -… -Igen, odaadta. Ebből a szituációs feladatból világosan kiderül, hogy a szórenden kívül a hangsúlynak és a hanglejtésnek is jelentős szerepe van: a Marinak odaadta a könyvet Péter mondat nem ugyanazokban az esetekben használható, mint a Marinak# odaadta a könyvet Péter szósor. Az itt feltüntetett három szósoron kívül mindazok a mondatvariánsok ideilleszthetők, amelyek kérdések, Odaadta Péter Marinak a könyvet? ? vagy Péter a könyvet odaadta Marinak? ? Marinak Péter odaadta a könyvet? vagy ? és amely mondatokban az igekötő az ige előtt áll (odaadta).

A szórendi variációk jelentése III. Avagy azonos-e a jelentése mind a 96 mondatnak, amelyet az a oda Marinak Péter könyvet adta szavakból létrehozhatunk? 1. Péter odaadta a könyvet Marinak. 2. Péter adta oda a könyvet Marinak. 3. Marinak# Péter odaadta a könyvet. 4. Odaadta Péter Marinak a könyvet? A mondatok jelentésének van egy olyan rétege, amely minden szósorban közös, de nyilvánvalóan van egy olyan jelentésréteg is, amely mindegyikben különböző, hiszen más-más szituációkban használhatóak. Vizsgáljuk meg az előző szituációkban használhatónak bizonyult mondatok jelentését szituációnként egy-egy példát említve! Mindegyik mondatban közös, hogy egy odaadási szituációt ír le, amelyben Péter az a személy, aki ad, a könyv az, amit ad, és Mari az a személy, akinek adja az adott dolgot. Először vizsgáljuk meg azt, hogy mi a közös a szósorok jelentésében! Ismétlésképpen: a jelentésnek ezt a rétegét reprezentálják a hagyományos nyelvészeti ágrajzok a következőképpen: Mit állítunk? Odaadta / adta oda. Á Ki adta oda? Péter. Mit adott oda? A könyvet. A T H részes Kinek adta oda? Marinak.

A szórendi variációk jelentése IV. Hogyan reprezentálható a közös jelentésréteg a transzformációs generatív nyelvészetben? 1. Péter odaadta a könyvet Marinak. 2. Péter adta oda a könyvet Marinak. 3. Marinak# Péter odaadta a könyvet. 4. Odaadta Péter Marinak a könyvet? A generatív nyelvészet klasszikus X’ (azaz X vonás) -elméletének keretében a következőképpen jelenik meg az, hogy az igének milyen vonzatai vannak, azaz hogy mely elemek jelenlétét követeli meg a mondatban: Jelölések: V ~ ige, V’ ~ V első kiterjesztése, Adv ~ határozó(szó), AdvP ~ határozói csoport, V’ X’ ~ X szintaktikai fej első kiterjesztése: X és a vonzatai N ~ főnév, NP ~ főnévi csoport. XP ~ X csoport, X szintaktikai fej maximális kiterjesztése igekötő valaki valamit valakinek V AdvP NP NP NP adta oda Péter a könyvet Marinak Az igekötőt azért szükséges külön vonzatként felvenni, mert bizonyos szórendi variációkban elválik az igéjétől (lásd 2. mondat fent). Ez a nyelvészeti irányzat a szórendről is számot kíván adni, amelyhez a fentiek miatt szükséges az igekötőt önálló szintaktikai összetevőként feltételezni. Ez az ágrajzrészlet mind a 4 fenti mondat reprezentációjában szerepel (majd): így ábrázolható ebben a nyelvészeti paradigmában az a jelentésréteg, amely mindegyik szósorban közös (ki ad, mit ad, kinek adja). Ismerkedjünk meg alaposabban az említett X’-elmélettel!

Az X’-elmélet I. Az X’-elméletnek az az intuíció az alapja, hogy a mondatot alkotó különböző szerkezetek egy X fej két lépcsőben történő bővítésével jönnek létre; mely lépések a szerkezet fejének kategóriájától függetlenül minden esetben hasonlóak. A bővítés során a fej kategoriális minősége megmarad, a bővítés lépéseit a vonásszám változásával jelezzük: azaz egy tetszőleges kategóriájú fej: pl. V (ige), N (főnév), A (melléknév), Adv (határozó(szó)) stb. WP 1. lépés: X fej mögött vesszük fel X vonzatait, melyekkel együtt X’-t alkot; 2. lépés: egyesítjük X’-t az X egy kitüntetett vonzatának befogadására képes ún. módosítói pozícióval, W’ melyek együtt XP-t (azaz X”-t) alkotnak. W XP X innentől további vonzatok felvételére már nem képes, viszont a két lépcsőben kialakult XP beléphet egy másik szintaktikai fej (W) mellé annak bővítményeként, YP X’ mellyel együtt W’-t alkot, mely fölött WP is kell legyen. Természetesen az ábrán szereplő YP-nek, ZP-nek és UP-nek is az X’-elméletnek megfelelő belső szerkezete kell legyen, például a következőképpen: Y’ X ZP UP Y RP Z’ U’ YP belső szerkezete triviális, nem tartalmaz bővítményt, Z U OP UP-nek pedig a módosítói pozíciója nincs kitöltve, az U’ alatt álló OP belső szerkezete pedig most nem érdekes. ZP-nek csak a módosítói pozíciója van kitöltve egy RP-vel, melynek a belső szerkezete most nem érdekes (ezt jelöli a háromszög),

Az X’-elmélet II. A mozgatások WP W’ W XP YP X’ X ZP UP YP RP Z’ U’ A figyelmes olvasó észrevehette, hogy egy helyen nem tettünk eleget az 1. lépésben lefektetett követelményeknek: a módosítói pozíciókban is egy-egy vonzat található, márpedig a vonzatokról kimondtuk, hogy az adott szintaktikai fej mögött kell „megszületniük”. WP Ha azonban nem a módosítói pozícióban születnek ezek az összetevők, akkor hogy adunk számot a szórendről, hiszen ezek az elemek a fej előtt kell, hogy álljanak? W’ A megoldás: mozgatás. A mozgatás a következőképpen történik: W XP 1. Az elmozgó összetevő a születési helyén ún. nyomot () hagy, 2. az elmozgó elemen megjelenik egy index, megtörténik a mozgatás, az index a mozgatás végpontján is feltűnik az adott összetevőn, így válik az elemzés későbbi fázisaiban is azonosíthatóvá, hogy eredetileg kinek a bővítménye is volt. YP X’ i X ZP UP YP Természetesen az eljárást minden mozgatásnál meg kell ismételni (más-más indexszel). i  RP Z’ U’ j Lássuk, hogy történik mindez konkrét mondatok elemzésekor! U OP Így a hierarchikus viszonyokon kívül a szórendről is számot adhatunk. Z RP j 

Konkrét mondatok elemzése transzformációs generatív nyelvészeti keretben I. Péter odaadta a könyvet Marinak. Elemzési lépések: Látható, hogy a hierarchikus viszonyokon kívül a szórend is leképezhető ezzel az elemzési móddal. 1. Először mindig keressük meg az igét! Kezdjük az elemzéseket a legegyszerűbb szósorral! 2. Vegyük fel az ige vonzatait az X’-elméletnek megfelelően az igei fej mögött, és egyesítsük őket az igével V’ alatt! 3. Mozgassuk el az igekötőt (mint az aspektusért felelős, és ezért kitüntetett vonzatot) VP-módosítóba, mert a szórend ezt kívánja! S= Topik 4. Mozgassuk el az alanyt a mondat élére, Topik pozícióba. Az itt megjelenő összetevőre (jelenleg Péterre) igaz az állítás, hogy odaadta a könyvet Marinak. Azt viszont nem tudjuk meg, hogy volt-e más is, aki odaadta a könyvet Marinak: lehetséges, hogy a hölgy Julitól és Dezsőtől is megkapta a keresett művet. NP j VP Péter 5. Az elemzés utolsó lépése: a mondat jelének kitétele: S. AdvP i V’ oda igekötő valaki valamit valakinek NP V AdvP NP NP i j adta oda  Péter  a könyvet Marinak

Konkrét mondatok elemzése transzformációs generatív nyelvészeti keretben II. Péter adta oda a könyvet Marinak. Az elemzés utolsó lépését ezúttal is a mondat jelének kitétele jelenti. 4. Mozgassuk el az alanyt, ezúttal is a mondat élére, de most Fókusz pozícióba. 2. Vegyük fel az ige vonzatait az X’-elméletnek megfelelően az igei fej mögött, és egyesítsük őket az igével V’ alatt! Tekintsük most a szórendileg jelöltebb szósorokat! A Fókusz lényege, hogy csak az itt álló összetevőre igaz a mondat állítása, másra nem: vagyis a könyvet Mari ezúttal csak Pétertől kaphatta meg, mástól nem. A magyar nyelvben a Fókusszal kapcsolatban a legfontosabb szórendi szabály az, hogy az itt álló összetevőt közvetlenül az igei fejnek kell követnie (az igemódosító ezért marad kötelezően kitöltetlenül minden fókuszt tartalmazó mondatban). 1. Keressük meg az igét! 3. Építsük ki a teljes igei frázist ügyelve arra, hogy az igemódosítói pozíció ezúttal üresen marad: hiszen a szórend most azt mutatja, hogy az ige megelőzi az igekötőt. S= Fókusz NP j VP Péter V’ igekötő valaki valamit valakinek NP V AdvP NP NP j adta oda Péter  a könyvet Marinak

Konkrét mondatok elemzése transzformációs generatív nyelvészeti keretben III. Marinak# Péter odaadta a könyvet. Vizsgáljuk meg most azt a szórendi variációt, amelyben az egyik (emelkedő intonációval ejtett) összetevő után szünetet tartunk! Az elemzés utolsó lépése ezúttal is annak jelölése, hogy vége a mondatnak: vagyis az S szimbólum kitétele. S= KTopik Mozgassuk el az alanyt Topik pozícióba: Péterre igaz, hogy odaadta a könyvet Marinak, de azt nem tudjuk, hogy a hölgy mástól nem kapta-e meg az említett művet (igekötő-ige szórend figyelhető meg, így a Fókuszt mint mozgatási célpontot egyértelműen kizárhatjuk). Vegyük fel az ige vonzatait az X’-elméletnek megfelelően az igei fej mögött, és egyesítsük őket az igével V’ alatt! Mozgassuk el a -nak/-nek ragos vonzatot a mondat élére, Kontrasztív Topik pozícióba! Keressük meg az igét! NP k Topik Mozgassuk el az igekötőt (mint az aspektusért felelős, és ezért kitüntetett vonzatot) VP-módosítóba, mert a szórend ezt kívánja! A Kontrasztív Topik segítségével azt a jelentéstöbbletetet reprezentáljuk, hogy az ebben a pozícióban álló összetevőre (jelen esetben Marira) igaz a mondat állítása (hogy neki odaadta Péter a könyvet), de biztosan létezik legalább egy olyan személy, aki nem kapta meg Pétertől az említett írást. Marinak NP j VP Péter AdvP i V’ oda igekötő valaki valamit valakinek NP V AdvP NP NP i j k adta oda  Péter  a könyvet Marinak 

Konkrét mondatok elemzése transzformációs generatív nyelvészeti keretben IV. Odaadta Péter Marinak a könyvet? Az eldöntendő kérdés jellemzője a magyar nyelvben, hogy pusztán intonációval fejezzük ki, vagyis más nyelvekkel ellentétben (pl. angol, német, finn) nem történik szórendi változás. Mindezt ebben a keretben úgy reprezentálhatjuk a legegyszerűbben, ha a mondatelemzés végét jelentő S szimbólumnál jelöljük a szósor eldöntendő kérdés voltát egy EK (eldöntendő kérdés) szimbólummal. Vegyük fel az ige vonzatait az X’-elméletnek megfelelően az igei fej mögött, és egyesítsük őket az igével V’ alatt! Keressük meg az igét! Végezetül lássuk egy eldöntendő kérdés szerkezetét! Mozgassuk el az igekötőt (mint az aspektusért felelős, és ezért kitüntetett vonzatot) VP-módosítóba, mert a szórend ezt kívánja! Az EK-ra azért van szükség, mert ezen szósorokat meg kell különböztetnünk az olyanoktól, amelyek nem kérdések, hiszen azoknak (mint az a szituációs feladatból is kiderült) mások a használati feltételei. EK =S = VP AdvP i V’ oda igekötő valaki valamit valakinek NP V AdvP NP NP i adta oda  Péter a könyvet Marinak

A szabad bővítmények kezelése I. A mondatokban nemcsak vonzatok fordulnak elő, amelyeknek a jelenlétét régensük, egy adott szintaktikai fej követeli meg, hanem úgynevezett szabad bővítmények is. Egy mondat grammatikusságát nem befolyásolja, hogy tartalmaz-e szabad bővítményt: ha egy szósor agrammatikus, akkor hiába teszünk bele ilyen elem(ek)et, attól nem válik grammatikussá; ha pedig elhagyunk egy ilyen összetevőt, attól egy korábban grammatikus mondat nem lesz agrammatikus. A szabad bővítménynek a szerkezetben való megjelenése nem befolyásolja azon összetevő bővítési sajátosságait, amelyhez csatlakozik: ha egy főnevet már bővítettünk egy jelzővel: pl. a dán lány, attól az még további jelzőkkel is bővíthető: pl. a barna hajú dán lány, a kedves barna hajú dán lány. Ugyanez a vonzatokra már nem érvényes: ha egy adott mondat már tartalmaz például alanyt: pl. Péter kedveli Julit, akkor ez további alanyi vonzattal már nem bővíthető: pl. *Péter kedveli Julit Mari. Az X’-elméletben a szabad bővítményekre az úgynevezett csatolási műveletet alkalmazzuk, melynek lényege, hogy nem növeli a vonásszámot: alkalmazása után ugyanazon kategória ugyanazon kiterjesztését kapjuk vissza, amely a csatolás előtt volt. Így biztosítható a művelet rekurzivitása, azaz az, hogy újra és újra elvégezhető.

A szabad bővítmények kezelése II. Lássunk egy konkrét példát! A csatolás általánosan megfogalmazott szabálya: Xn  YP Xn vagyis csatolás bármilyen kategória (X) bármilyen kiterjesztettségi fokán (X, X’, XP) elvégezhető, és az eredeti kategória eredeti kiterjesztettségi fokát kapjuk vissza. Ma az iskolában Péter kedvesen odaadta Marinak a legszebb piros almát. A kedvesen módhatározó nem vonzata az igének, hanem szabad bővítménye, így csatolnunk kell, méghozzá VP-re, hiszen a szórend azt mutatja, hogy ez az összetevő megelőzi az igekötős igét. Lássunk egy konkrét példát! S Kezdjük az elemzést a megszokott módon: az igének és vonzatainak felvételével! Mozgassuk el az igekötőt VP-módosítóba, mert a szórend ezt kívánja! AdvP S Mint azt a nevük is mutatja, a szabad bővítmények nem vonzatok, így nem mozgatással kerülnek a helyükre, hanem abban a pozícióban születnek, ahol hangalakot öltenek. ma S= Topik NP VP NPj Mivel mindkét említett bővítmény az egész mondatot bővíti (szabad mondathatározók), S-re kell csatolni őket. Ismét csatolás következik: a mondat élén két szabad bővítmény is található: ma, az iskolában. Mozgassuk el az alanyt Topik pozícióba! Csatolásnál visszakapjuk az eredeti kategóriát, így még egy VP csomópontot kell kiépítenünk a jelenlegi VP fölé! az iskolában Péter AdvP VP kedvesen AdvP i V’ oda Fejtsük ki a háromszöggel jelölt NP-k belső szerkezetét! V AdvP NP NP NP i j adta oda  Péter  Marinak a legszebb piros almát

A szabad bővítmények kezelése III. Fejtsük ki az iskolában, illetve a legszebb piros almát NP-k belső szerkezetét! Mindössze a névelő helye kérdéses a szerkezetben: ez az összetevő DetP (determináns) kategóriájú, és (ebben a modellben) N’-ra kell csatolni! 1. az iskolában NP A DetP kategóriájú névelő belső szerkezete triviális, vagyis pusztán Det’-t és Det fejet tartalmaz; ez utóbbi a névelő helye. N’ Lássuk a másik NP szerkezetét! 2. a legszebb piros almát A névelő helyét már ismerjük: triviális DetP-ként N’-ra kell csatolni. DetP N’ az NP A melléknevek AP kategóriájúak, és szintén N’-ra csatolandók. N Det’ iskolában N’ Mindkét AP belső szerkezete triviális, vagyis csak A’-t és A-t tartalmaz. DetP N’ Det a az AP AP N’ legszebb AP N’ A’ piros N A almát legszebb / piros

Mi töltheti be az egyes mondatrészi funkciókat? I. A mondatban vannak tehát olyan funkciók, amelyeket csak főnévi csoportok (NP-k) tölthetnek be. Ezek után nézzük meg, hogy mi a helyzet az igével! Milyen elemek tölthetik be a részeshatározói funkciót? Tekintsük először az alanyi funkciót! Mi a helyzet a tárgyi funkcióval? Vizsgáljuk meg az egyik példamondatunkat, hogy milyen elemek tölthetik be a különböző mondatrészi funkciókat! A könyvet összetevő helyén például a következők jelenhetnek meg: Tárgyként (is) elképzelhetetlenek azonban az alábbiak: Péter odaadta Marinak a könyvet. egy fiúnak egy fiát. Egy fiú Péteren kívül a következők jelenhetnek meg itt: A Marinak elemen kívül (ismét) a következők jelenhetnek meg itt: a legjobb barátomnak a legjobb írását. A legjobb barátom Géza testvérének Géza könyvét. Géza testvére annak a fiúnak, akit láttál azt a regényt, amit olvastál. Az a fiú, akit láttál A következők azonban nem állhatnak Péter helyén ALANYként(!): Julikát. (pl. hogy etesse meg.) *Szeret *szeret *szeret A következők azonban nem lehetnek részeshatározók (sem): *enni Az egy fiút összetevő csak azért nem szerepelhet itt, mert határozatlan volta nem kompatibilis az ige határozott ragozásával (az igét a tárggyal határozottságban egyeztetni kell ~ alanyi-tárgyas ragozás). Rejtett birtokost tartalmazva azonban már megfelelő: *Enni *enni Megfigyelhető, hogy az alany funkcióját nem egyszerűen egy főnév töltheti be, hanem bármilyen szócsoport, szószerkezet, amely egy névvel azonos értékű; vagyis amelyet egyetlen főnévvel (Péter) helyettesíteni lehet. Ebből világosan látszik, hogy a szóosztály, a szófaj fogalma szorosan összefügg a mondatbeli funkciók kitöltésével - ezért hivatkozik a generatív nyelvészet is a szintaktikai kategóriákkal ezekre a fogalmakra a mondatok reprezentálásakor. *nagyon *Nagyon *nagyon *nem *Nem *nem *fiúnak *Fiú *fiú Ilyen mondatokban részeshatározói helyzetben is olyan összetevők állhatnak, mint alanyi pozícióban. Fókuszos mondat esetén viszont az utolsóként szereplő fiú is elképzelhető lenne ilyen szerepben: Péter fiúnak adta oda a könyvet (nem lánynak)).

Mi töltheti be az egyes mondatrészi funkciókat? II. Az ige A főnevekkel kapcsolatban megfigyelhettük, hogy ha egy mondatban kicseréljük Péter-t Gézá-ra vagy a fiú-ra, az a mondat szerkezetében nem okoz változást. Péter A fiú Géza szereti a tésztát. Ha azonban a mondat igéjét cseréljük ki valamelyik másikra, akkor (legtöbbször) máson is változtatnunk kell, hogy grammatikus mondatot kapjunk. Tegnap odaadta Péter Marinak a könyvet. (vki, vkinek, vmit) találkozott Péter Marival. (vki, vkivel) várt Péter Marira. (vki, vkire) havazott. (nincs vonzata) Az ige megszabja, hogy közvetlen környezetében mi fordulhat elő. Nemcsak azt írja elő, hogy tárgy, részeshatározó vagy más vonzat kell-e mellé, hanem azt is, hogy legyen-e alanya. Ezért tekintik immár nemcsak a generatív, de a hagyományos nyelvészek is (lásd Magyar grammatika) az igét a mondat központi kategóriájának, és az alanyt neki alárendelve, vonzatként jelenítik meg (ha van). Az ige központi jellegét és vonzatelőíró képességét a mondat alsóbb szintjein (igenévként) is megőrzi: Nem érdemes odaadni Marinak a könyvet. találkozni Marival. várni Marira.

Gratulálok, sikerült elsajátítanod a mondattan alapjait! Mi töltheti be az egyes mondatrészi funkciókat? III. A melléknév A funkciók vizsgálata kapcsán ejtsünk néhány szót a melléknevekről is! A két legfontosabb melléknévi szerep: 1. szabad bővítmény a főnévi szerkezetekben (hagyományosan szólva: jelző); 2. a propozíció része (hagyományos terminussal élve: a névszói-igei állítmány része). 1. Főnévi szerkezetekben: a névelő és a főnév között találjuk; a kedves emberek nagyon barátságos Gézánál is erősebb 2. A propozíció részeként a van, marad stb. igék mellett fordul elő; Hugó kedves volt. nagyon barátságos Gézánál is erősebb Ezzel befejeztük a mondattan legfontosabb kérdéseinek tárgyalását. Ha mindazt érted, amiről itt szó volt, akkor: Gratulálok, sikerült elsajátítanod a mondattan alapjait!

Bibliográfia Végezetül 1. Kenesei István (szerk.) (2000): A nyelv és a nyelvek. Corvina Kiadó, Budapest. Az alábbiakban néhány olyan mű bibliográfiai adatai láthatóak, amelyeket annak ajánlunk, aki mélyebben érdeklődik a mondattan iránt. A lista természetesen korántsem teljes, mindössze kiindulópontnak szánjuk. Jelen bemutató ennek a műnek a Mondatok című fejezete alapján készült (90-101.o.) A könyvet annak ajánljuk, aki szeretne megismerkedni a különböző nyelvészeti területekkel. 2. Keszler Borbála (szerk.) (2000): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Ezt a munkát a hagyományos nyelvészet iránt érdeklődőknek ajánljuk. 3. Kiefer Ferenc (szerk.) (1992): Strukturális magyar nyelvtan I. Mondattan. Akadémiai Kiadó, Budapest. Ez a munka a magyar transzformációs generatív mondattan alapműve. 4. Alberti Gábor – Medve Anna (2002): Generatív grammatikai gyakorlókönyv. Janus/Books, Budapest. Ezt a két kötetes munkát annak ajánljuk, aki szeretne megismerkedni egy nagyon részletesen kidolgozott magyar transzformációs generatív mondattani modellel. 5. B. Nagy Ágnes – Farkas Judit (2005): Hogyan érdemes generatív mondattant tanítani középiskolában? Modern Nyelvoktatás, XI./1. 14–28. Ez utóbbi cikket pedig annak ajánljuk, aki a jelen bemutatóban szereplő magyar transzformációs generatív mondattani modellről szeretne többet megtudni.

További jó tanulást kívánok! Köszönöm a figyelmet! További jó tanulást kívánok! Farkas Judit juttasusi@vnet.hu