Minőségbiztosítás és tanúsítás

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A szabványosítás és a szabvány fogalma, feladata
Advertisements

MINŐSÉGMENEDZSMENT 11. előadás PTE PMMK MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK
PTE PMMK ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK MINŐSÉGMENEDZSMENT 4. ELŐADÁS.
Minőségbiztosítási ismeretek
„Hungarikum” ELIT Klaszter Ülés Minőség biztosítás/minősítés alapjai Prof. Dr. Szigeti Jenő egyetemi tanár, intézetigazgató Szarvas
Székhely : H Budapest, Kerepesi út 1-3.
MSZ EN ISO/IEC tükrében Nemzeti Akkreditáló Testület
ENERGIAIRÁNYÍTÁSI SZABVÁNYOK
Információbiztonság a Magyar Köztársaság közigazgatásában dr
MINŐSÉGMENEDZSMENT 5. előadás PTE PMMK MÉRNÖKI MENEDZSMENT TANSZÉK 2011.
A TANÁCSADÓ SZEREPE az EU műszaki jogi szabályozásának vállalati alkalmazásában CE jelölés és társai – a.
Minőségbiztosítás és megfelelőség az ingatlanfejlesztésben
TŰZÁLLÓ KÁBELRENDSZEREK TANÚSÍTÁSA
Minőségbiztosítás. A minőségügy A minőségügy alapjai A minőséget meghatározó tényezők A minőségrendszer Minőségrendszer felépítése Tanúsítás.
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
Minőségirányítás a felsőoktatásban
A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK AUDITÁLÁSA
Minőségbiztosítás és tanúsítás
A KÖZPONT MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA. Szabvány Ismétlődő műszaki, gazdasági és más feladatok optimális megoldásának MINTÁJA.
Az elektronikus aláírás állami elismerése
A Mezőgazdaságtudományi Kar minőségbiztosítási rendszere
A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER
A területi szervek fő feladatai a nukleárisbaleset - elhárítás területén Jogszabályi háttér § §248/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási.
Környezetközpontú irányítása rendszerek MSZ14001.
Az anyagvizsgálatokat végzőkkel szemben támasztott követelmények nyomástartó berendezések gyártása és üzemeltetése során Dr. Somogyi Sándor Anyagvizsgálat.
Az anyagvizsgálatokat végzőkkel szemben támasztott követelmények nyomástartó berendezések gyártása és üzemeltetése során Dr. Somogyi Sándor Anyagvizsgálat.
Munkahelyi egészség és biztonság
HEFOP hét: az ISO 9001:2008-es szabványnak megfelelő minőségirányítási rendszer II. rész A diákhoz itt kellene beszúrni a tanári magyarázatokat.
3. hét: az ISO 9001:2008-es szabványnak megfelelő
Nemzeti Akkreditáló Testület
A MÁV-TRAKCIÓ Zrt. minőségirányítási rendszere
Vállalkozások a minőségszabályozás útján – az önkéntes minőségtanúsítás hazai és nemzetközi versenyelőnyei TÜV Rheinland - nemzetközi tanúsítás.
A MINŐSÉG ÉRTELMEZÉSÉNEK ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FEJLŐDÉSE
Nemzeti minőségfejlesztési rendszer és akkreditációs elképzelések
A DIGART International Ltd.
KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZEREK RENDSZERKIÉPÍTÉS NEMZETKÖZI ÉS MAGYARORSZÁGI VISZONYLATBAN PTE PMMK KÖRNYEZETMÉRNÖK BSC KÉPZÉS.
Készítette: Szirmai István
Minőségbiztosítás LB-II.
Minőségbiztosítási ismeretek
VÁLTOZÁSOK AZ ISO 9001 SZABVÁNYBAN 2015.
Minőségbiztosítás NB-II. BAGMB13NNB és NNC 2. Előadás (2010)
Integrált Irányítási Rendszer
2003. A környezeti helyzetfelméréstől a környezetirányítási rendszer auditálásáig Dr. Szegh Imre.
Minőségügyi alapismeretek
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
„Információvédelem menedzselése” LXVI. Szakmai Fórum Budapest, május 20. „Az idő lejárt” – hazai és nemzetközi átállási tapasztalatok az ISO/IEC.
Környezetmenedzsment Környezetmenedzsment rendszerek INTÉZMÉNYRENDSZERE PTE PMMIK 3/1 előadás.
Minőségmenedzsment INTÉZMÉNYRENDSZERE PTE PMMIK 7. előadás.
Az OSzMK tevékenysége különös tekintettel a fogorvosi ellátásra Dr. Brunner Péter főigazgató Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Budapest,
Informatikai terméktanúsítás - a minőségi szoftver Az Informatikai Terméktanúsító Szervezet szerepe a HTE jövőképében Nagy Péter április 25.
MAGYAR SZABVÁNYÜGYI TESTÜLET Az információ szükségessége Piaci verseny (piacra jutás, piacon maradás, piacbővítés) Alkalmazkodás, feltételek.
BERENCSI Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Iroda – avagy, a Rendszer- és Terméktanúsítás kapcsolata BERENCSI BENCE ügyvezető, tanácsadó TERMÉK-
20. Mutassa be a minőségbiztosítás szerepét a laboratóriumi munkában! Ismertesse a szabványok fajtáit, jelentőségét, használatát a laboratóriumi munkában!
Minőségirányítás és Akkreditáció Bőhm Zoltán Budapest,
Biztonsági követelmények a beszállítókkal szemben
Elektronikus aláírás és iratkezelés
Akkreditált IT terméktanúsítás - a NAT szerepe a tanúsításban
ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS E-JOG.
A műszaki kommunikáció alapjai
Az informatikai biztonság irányításának követelményrendszere (IBIK)
A PDCA elv alkalmazása az információvédelmi irányítási rendszerekben 4
3. hét: az ISO 9001:2008-es szabványnak megfelelő
Minőségbiztosítás.
Minőségbiztosítás.
EU-ETS hitelesítő szervezetek akkreditálása
Horváth Sándor Építésfelügyeleti szakmai nap július 5.
Az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht.
ÉMI Kht. Mechanikai Tudományos Osztály
TŰZÁLLÓ KÁBELRENDSZEREK TANÚSÍTÁSA
Megfelelőség értékelés a jogi szabályozása, terméktanúsítás kijelölés alapján HTE Informatikai terméktanúsítási szakosztály - DMS Labor április 25.
Előadás másolata:

Minőségbiztosítás és tanúsítás Minőségtanúsítás (Megfelelőség-tanúsítás) és Akkreditálás

A terméket vagy szolgáltatást általában sokféle, nehezen értelmezhető tulajdonság jellemzi, mint pl. a használati tulajdonságok, a megbízhatóság, az igénybevételükkel kapcsolatos biztonság, esztétikai jellemzők (termékek esetében). Egy termék vagy szolgáltatás jellemzői meghatározhatók vizsgálattal vagy egyéb módon is, pl. egyszerű megfigyeléssel vagy minőségirányítási rendszer esetében dokumentált értékesítési vagy audit eljárással. Vevők által elvárt igények összessége: Minőségkövetelmény Előírt követelmények teljesülése: Megfelelőség

Alapfogalmak Vizsgálólaboratórium Vizsgálat Ellenőrző szervezet Tanúsító szervezet Harmadik fél Akkreditáló testület Kijelölt szervezetek Vizsgálat Ellenőrzés Megfelelőségi felügyelet Szállítói nyilatkozat Tanúsítás Jóváhagyás Akkreditálás

A tanúsítás alaptípusai Terméktanúsítás Rendszertanúsítás Személyzettanúsítás

Terméktanúsítás Valamely termék tanúsítása biztosítékot jelent arra, hogy a termék megfelel az előírt szabványoknak és egyéb normatív dokumentumoknak. A tanúsító szervezet, mint harmadik fél azt igazolja, hogy ésszerű megalapozottsággal elvárható, hogy a szabályszerűen azonosított termék megfelel bizonyos szabványnak vagy más normatív dokumentumnak. A terméktanúsító szervezetekre vonatkozó általános követelményeket az MSZ EN 45011:1999 Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények (ISO/IEC Guide 65:1996) szabvány tartalmazza

Rendszertanúsítás A tanúsító szervezet, mint harmadik fél azt igazolja, hogy ésszerű megalapozottsággal elvárható, hogy a szállító minőségirányítási, környezetközpontú irányítási stb. rendszere kielégíti a rá vonatkozó rendszerszabványokat vagy más normatív dokumentumokat. A rendszertanúsító szervezetekre vonatkozó általános követelményeket az MSZ EN 45012:2000 Minőségügyi rendszerek minősítését és tanúsítását/regisztrálását végző szervezetekre vonatkozó általános követelmények (ISOIEC Guide 62:1996) szabvány tartalmazza

Tanúsítandó rendszerek Minőségirányítási rendszerek Környezetközpontú irányítási rendszerek Alapszabvány: ISO 14001:1996, magyarul MSZ EN ISO 14001:1997 Környezetközpontú irányítási rendszerek Munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszerek MSZ/T 28800:1999 Útmutató a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszerek alkalmazásához szabvány Egyéb rendszerek Szakma-specifikus rendszerek Alkalmazási terület Minőségirányítási rendszer Általános gyártó és szolgáltató tevékenység ISO 9001 Autóipari beszállítók QS 9000; ISOTS 16949 Informatikai szolgáltatók TL 9000 Légiforgalmi területek AS 9000; JAR-OPS Hadiipari beszállítók AQAP 110,120 Gyógyszeripar GMP Élelmiszer-előállítás HACCP

Személyzettanúsítás A személyzettanúsító szervezet, mint harmadik fél azt igazolja, hogy egy személy kielégíti a rá vonatkozó szabványban vagy más normatív dokumentumokban előírt követelményeket. A személyzettanúsító szervezetekre vonatkozó általános követelményeket az MSZ EN 45013:1990 A személyzet tanúsítását irányító szervekre vonatkozó általános feltételek szabványa tartalmazza. A szabványban leírt követelményeknek az a célja, hogy biztosítsák, a tanúsító szervezetek független tanúsítási rendszert működtessenek következetes és megbízható módon, továbbá regisztrálják és hozzák nyilvánosságra az adott előírásoknak megfelelő, alkalmas személyeket.

Tanúsító szervezetekkel szembeni követelmények Legyen pártatlan Legyen felelős a tanúsítvány megadására, fenntartására, felfüggesztésére és visszavonására vonatkozó döntéseiért Legyen felelős vezetősége Legyen jogilag azonosított Legyen független döntéshozatali mechanizmusa és személyzete Pénzügyileg stabil legyen Legyen hatékonyan működő minőségirányítási rendszere Legyen mentes mindenféle kereskedelmi, pénzügyi és más ráhatástól Valósítsa meg az érdekek egyensúlyát Biztosítsa a bizalmas ügykezelést és az üzleti titok védelmét Összeférhetetlen tevékenységet ne végezzen, ajánljon

Akkreditálás Az akkreditálás annak elismerése, hogy egy szervezet, személy alkalmas bizonyos tevékenységek (vizsgálat, kalibrálás, tanúsítás, ellenőrzés, hitelesítés) meghatározott feltételek szerinti elvégzésére. Hivatalos elismerés: az akkreditáló testület hivatalosan lép fel, az ország kormánya által jogszabályban felhatalmazott, tevékenységét az országon belül kizárólagos jogkörrel végzi; Az akkreditálás adott tevékenységekre terjed ki, azaz az akkreditálásra vonatkozó jogszabály nevesíti az akkreditálás alkalmazási területét; Meghatározott feltételek szerinti alkalmasság, azaz az akkreditálandó szervezetekre meghatározott, európai és nemzetközi szinten szabványosított feltételek vonatkoznak, melyek végzésére való alkalmasságot, azaz felkészültséget és jártasságot ismer el az akkreditálás.

Akkreditálás a világban Az akkreditálás nemzeti tevékenység, azonban céljai eléréséhez kétoldalú, regionális és nemzetközi harmonizálásra van szükség. A nemzeti akkreditáló testületek regionális szövetségekbe tömörülnek és a régiók, ill. a régiókhoz nem tartozó nemzeti testületek nemzetközi szövetség keretében harmonizálják tevékenységüket. ILAC-IAF (APEC) APLAC (EU-EFTA) EA (NAFTA MERCOSUR) IAAC - PAC Nemzeti akkreditáló testületek Nemzeti akkreditáló testületek Nemzeti akkreditáló testületek

Akkreditálás Magyarországon 1988. Novemberétől – az Egységes Magyar Minőségtanúsítási rendszer keretében a Magyar Szabványügyi Hivatal végezte a vizsgálólaboratóriumok akkreditálását 1991-től: Kalibrálólaboratóriumok akkreditálása – az Országos Mérésügyi Hivatal végezte 1992-től: az MSzH a tanúsító szervezetek akkreditálását is vézi 1995. évi XXIX. törvény (akkreditálási törvény) 1995. szept. 28.: Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) megalakulása

Nemzeti akkreditálás rendszere NAT Laboratóriumok Tanúsító szervezetek Ellenőrző szervezetek Vizsgáló Kalibráló Termék Rendszer Személyzet ISO 9001 QS 9000 TL 9000 AQAP ISO 14001 EMAS MSZ/T 28800 Kórházi ellátási standardok

A Nemzeti Akkreditáló Testület felépítése Közgyűlés Pézügyi Ellenőrző Bizottság Akkreditálási Tanács Fellebviteli Bizottság Szakmai Akkreditáló Bizottságok Akkreditálási Iroda Minősítők Szakértők

Akkreditálási okirattal rendelkező szervezetek száma évenkénti bontásban