Bevezetés a pszichológiába Általános és személyiségpszichológia

Személyészlelés Empátia Első benyomás Attribúció Kategorizáció (sztereotípia, előítélet). Attitűd (értelmi, érzelmi, viselkedéses oldal). Allport

Alaptudományok a pszichológiában Általános, vagy kísérleti pszichológia Fejlődéslélektan Személyiséglélektan Szociálpszichológia Kognitív pszichológia

Az alkalmazott tudományok között a pszichológiát a társadalmi gyakorlat minden területén értelmezhetjük, hiszen mindenhol szerepel az ember. Így beszélhetünk orvosi, pedagógiai, sport, reklám, műszaki, gazdasági pszichológiáról, de lényegében a felsorolást szinte vég nélkül folytathatnánk.

Nézőpontok a pszichológiában Lipcse 1879. Wilhelm Wundt kísérleti laboratóriuma; Introspekciós pszichológia Az objektivitásra való törekvés (1900-as évek eleje); Fiziológiai pszichológia (Behtyerev, Pavlov (1849-1936)) Behaviorizmus (Watson (1878-1958), Skinner, Thorndike stb.)

A fiziológiai pszichológia fejlődése A ’30-as évektől a pavlovi modell: a „huzagolt idegrendszer” az irányító központ. A ’80-as évektől a neurotranszmitterek kerültek a középpontba. Újabban a hármas rendszer – idegrendszer - neurotranszmitterek -pszichikus tényezők – interakcióját tekintjük meghatározónak.

Behaviorizmus -viselkedéslélektan Inger (S) viselkedéses válasz (R) Az a belső történés ami a viselkedésben nem nyilvánul meg, az a tudomány számára nem létezik. Az inger – viselkedéses válasz – megerősítés – viselkedés rögzülése elvre – mint tanuláselméletre - nemcsak tanítási, hanem nevelési és terápiás módszer is épült. black box

Pszichoanalitikus megközelítés; Sigmund Freud (1856-1939) Humanisztikus pszichológia; Carl Rogers (1902-1987), Maslow (1908-1970) Pozitív pszichológia; Martin Seligman, Csíkszentmihályi Mihály Gestalt-pszichológia, alaklélektan (Wertheimer, Köhler, Koffka, Lewin). Kognitív pszichológia.

FREUD JÉGHEGY ELMÉLETÉNEK A VÁZLATA TUDATOS TUDATALATTI TUDATELŐTTES FREUD JÉGHEGY ELMÉLETÉNEK A VÁZLATA

STRUKTURÁLIS SZEMÉLYISÉGMODELL SIGMUND FREUD ÜBER ICH SUPEREGO FELETTES ÉN ICH EGO ÉN ES ID ÖSZTÖN ÉN

Az ösztönzés tan A lelki élet a libidó energiájából származik. Az energia-megmaradás elve. A (nemi)vágy, kéjvágy a test különböző testtájakra települ és így szerveződik a felnőttkori szexualitás. Az ösztönök az ösztön-énből erednek, ez az ereje az ösztön-énnek. Ez az elmélet a pánszexualizmus.

Freud pszichoszexuális szakaszai Hozzávetőleges életkor Freud (pszichoszexuális) Első év Orális szakasz: A száj a szopás és a harapás által létrehozott élvezetes érzékletek központja. Második év Anális szakasz: A végbélnyílás az élvezetes érzékletek központja az ürítés kontrolljának elsajátítása folyamán. Harmadik év Fallikus szakasz: A gyerekekben a szexuális kíváncsiság alakul ki, és kielégülést érnek el maszturbálással. Szexuális fantáziáikban az ellenkező nemű szülő szerepel, és emiatt bűntudatot éreznek. Hetedik évtől a pubertásig Latencia: A szexuális késztetések elnyomódnak. A gyerekek a felnőttek által becsült készségek elsajátítására összpontosítanak. Serdülőkor Genitális szakasz: A serdülőknek felnőtt nemi vágyaik vannak, és igyekeznek azokat kielégíteni

Életkor (év) Köznapi elnevezés Piaget Freud Erikson 0-1 Csecsemőkor Szenzomtoros intelligencia Orális szakasz Alapvető bizalom vs. Bizalmatlanság 1-2 Kisgyerekkor Műveletek előtti kor Anális szakasz Autonómia vs. szégyen és kétség 2-3 3-6 Óvodáskor Fallikus szakasz Kezdeményezés vs. bűntudat 6-12 Kisiskoláskor Konkrét műveletek kora Latencia kora Teljesítmény vs. kisebbrendűség 12-19 Serdülőkor Formális műveletek kora Genitális szakasz Identitás vs. szerepzavar 19-35 Fiatal felnőttkor Bensőségesség vs. elszigetelődés 35-60 Középső felnőttkor Alkotóképesség vs. megrekedés 60 felett Késő felnőttkor Énteljesség vs. kétségbeesés

A humanisztikus pszichológia Maslow motivációs elméletében a legmagasabb rendű motiváció az önmegvalósításra való törekvés. Carl Rogers személyközpontú megközelítése: feltétel nélküli elfogadás hitelesség empátia

Önmegvalósítás. Státusz, presztizs Szeretet Biztonság Létfenntartás Maslow, 1956. A szükségletek hierarchiája.

A pozitív pszichológia megszületése 1998 Martin Seligman APA elnöki beszéde: Tegyük boldoggá a nemzetet! – A pozitív érzelmek, emberi erősségek és pozitív intézmények tanulmányozása feladata a pszichológiának. 2000 Seligman és Csíkszentmihályi Mihály: a pozitív pszichológia elindítása, feladatmeghatározása.

A boldogság és a negatív érzelmek tanulmányozásának aránya a tudományos közlemények adatai alapján Szorongás 57800 Depresszió 70856 Düh 8072 Öröm 851 Boldogság 2958 Megelégedettség az élettel 5701 A negatív érzelmek tanulmányozása 14:1 arányban veri a pozitív érzelmek kutatását A boldogság fogalma 1973-tól szerepel ún. index szóként a Psychological Abstract-ban

A megalapítók Martin E. P. Seligman Csíkszentmihályi Mihály

Paradigmaváltás kell

A boldogság pozitív pszichológiai keretben történő tanulmányozása két egyszerű kérdéssel kezdődött Mennyire boldogok az emberek? Kik a boldog emberek? (milyen személyiségvonásokhoz és milyen körülményekhez kötődik a boldog élet)

A pozitív pszichológia feladata Fókuszváltás katalizátora legyen! A pszichológia legalább annyira legyen az erő és az emberi kiválóság tudománya, mint a gyógyításé. A pozitív humán működés megértése és bemutatása az evolúciós eredetektől a fiziológiai alapok feltárásán át a személyiségfunkcionálással, a társas magatartással és a közösségi léttel való összefüggésekig.

Témakörei Optimális jóllét összetevői, kialakulásának feltételei, előmozdítása Flourish (Keyes, 2007; Seligman, 2011) – virágzás állapotának vizsgálata A múlt-jelen-jövő dimenzióban a flourish feltételeinek elemzése Protektív (védő, segítő), pozitív személyiségjegyek keresése, működési- és hatásmechanizmusaik megismerése

A pozitív pszichológia lényeges előzményei(Pléh 2012) Humanisztikus pszichológia Maslow – a kripliség tanulmányozása kriplipszichológiát eredményez Maslow – önmegvalósítás mint humánspecifikus motiváció (1943) Rogers – önaktualizáció, teljességgel működő személyiség (1961) Aktiváció szint és a teljesítmény – Hebb (1975) Kompetencia White (1959) A tudás öröme – Lowenstein (1949) Salutogenikus szemlélet – Antonovsky (1987) SALUTOGENETIKUS MODELL [1]. Ami szerint, ha a külső körülmények egyformák, akkor az egyén egészségi-betegségi állapotát az egyén szemléletmódja határozza meg: miképpen ítéli meg önmagát, a körülvevő világot, és miképpen fogja felismerni és mozgósítani a különböző erőforrásokat. Antonovsky koherencia érzésnek nevezte azt a szemléleti pozíciót, amely összerendezettség, harmónia révén biztosíthatja, hogy a környezeti hatásokkal szemben jó ellenálló képességünk legyen.

Csikszentmihályi Mihály: A flow (1998) Olyan észlelt kihívások vagy cselekvési lehetőségek, amelyek a meglévő készségekkel éppen teljesíthetők Optimális élmény tulajdonságai: Kihívás és képesség magas szintje Világos célok, visszajelzés pillanatról pillanatra Tevékenység és tudatosság összeolvadása Összpontosítás a feladatra, a lényegtelen ingerek kitörlődnek a tudatból Kontroll-érzés A kishitűség megszűnése, az Én határainak átlépése Időérzékelés eltűnik A tevékenység önmaga jutalmazó

Szorongás Követelmény Optimális zóna Unalom Kompetencia

Az autotelikus személyiség Olyan képességei vannak, amelyek segítik az áramlatba kerülést ill. az áramlat fenntartását (általános kiváncsiság, állhatatosság, nem énorientált alapállás) Az áramlat-élmény a self fejlődésével jár → az önbecsülésre is jótékony hatással van. Az áramlatot gátló tényezők: Relaxáció preferálása Munka-címke Az áramlatot segítő tényezők: Autotelikus személyiség Autotelikus (komplex) család aki autotelikus lény, az képes a "káosz kijátszására", annak megküzdő képessége jó, és egészségi állapota is stabilabb, mint annak aki nem rendelkezik az alábbi képességek együttesével : képes értelmes célokat kitűzni, képes belemerülni a tevékenységébe, képes arra figyelni, ami éppen történik.

Az erények és erősségek (Seligman, 2002) Bölcsesség és tudás 1. Kíváncsiság 2. A tanulás szeretete 3. Megítélés 4. Hitelesség 5. Szociális intelligencia 6. Átlátás Bátorság 7. Merészség 8. Kitartás 9. Eredetiség Emberség és szeretet 10. Kedvesség 11. Szeretet adása és elfogadása 12. Igazságosság 13. Polgárság 14. Vezetés Mértékletesség 15. Önuralom 16. Körültekintés 17. Alázat Transzcendencia 18. A szépség értékelése 19. Hála 20. Remény 21. Szellemiség 22. Megbocsátás 23. Humor 24. Jókedv

De kétségtelen, hogy a genetikus részt 50%-ra becsülik. A legújabb fogalom a „flourish” („virágzás”) – Seligman faktorai (2011) Mi kell az energiával teli, tettrekész és boldog élethez? Pozitív érzelem. Értelemmel felruházott élet. Teljesítmény. Pozitív emberi kapcsolatok. Elmélyülés. Ne feledjük, hogy a sokat okolt és soktényezős környezet szerepe 10%-os, és 40% hatóerő a mi kezünkben van. De kétségtelen, hogy a genetikus részt 50%-ra becsülik.

A „gestaltpsychologia” mint a kognitív pszichológia előkészítője Érzékelés-észlelés Az észlelés „alakja” ami jelentéssel bír Dallam Csoportosítás „kínai” írásjelek, stb. Az elmélet általánosítása a „mezőelmélet” Lewin

A megismerés hagyományos funkciói Elemi megismerő folyamatok Érzékelés, észlelés Emlékezés, képzelet Figyelem (!?) Szimbolikus megismerés Nyelvi, verbális Logikai, (gondolkodás), stb.

A kognitív pszichológia A kialakulás főbb okai: Informatika Kibernetika Mesterséges intelligencia, stb Az emberi megismerés modellezése.

A kognitív pszichológia a megismerési funkciókat nem egymástól elszigetelten, hanem a tevékenység, a cselekvés által szervezett kölcsönhatásukban értelmezi. A belső „kognitív térkép” egy alkotási folyamat eredménye, tehát nem másolat, nem tükörkép. Univerzális, kulturális és egyéni leképezési módok, „térképészeti jelek” vannak.

A kognitív pszichológia több mint az emberi megismerés tudománya, mert minden pszichikus történésben a „kognitív térképet” meghatározónak tekinti. Az ember nem a való világhoz, hanem a megalkotott belső képhez igazodik, amikor a viselkedését irányítja.