Növénytársulástani gyakorlatok / Fátlan növénytársulások ismerete NYME EMK Növénytani Tanszék 2008/2009. tanév, II. szemeszter

Irodalom: Mátyás Cs. (szerk.) (1996): Erdészeti ökológia. – Mező-gazda Kiadó, Budapest. Ajánlott fejezetek: 48-118. oldal, 134-153. oldal Hortobágy T. – Simon T. (szerk.) (1981): Növényföldrajz, társulástan és ökológia. – Tankönyv-kiadó, Budapest. Ajánlott fejezetek: 117-263. oldal. Borhidi A. (2003): Magyarország növénytársulásai. – Akadémiai Kiadó, Budapest. Ajánlott fejezetek: 19-52. oldal.

Borhidi A. – Sánta A. (szerk Borhidi A. – Sánta A. (szerk.) (1999): Vörös Könyv Magyarország növénytársulásairól I-II. – A KöM TVH tanulmánykötetei VI., Budapest. Soó R. (1964-1980): A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I-VI. – Akadémiai Kiadó, Budapest. Fekete G. és munkatársai (szerk.) (1997): Magyar-országi élőhelyek. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer. – Természettudományi Múzeum, Buda-pest. Kun A. – Molnár Zs. (szerk.) (1999): Élőhely-térképezés. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer. – Scientia Kiadó, Budapest.

Társulás fogalma: Társuláskoncepciók: Társulás = egy adott helyen, egy adott időpontban együtt létező populációk közössége Társuláskoncepciók: különbözőképpen értelmezik a társulások szerve-zettségét

“Szuperorganizmus koncepció” Fontosabb képviselői: Clements Zürich-Montpellier társulástani iskola Braun-Blanquet Soó Borhidi “Individualisztikus koncepció” Gleason

Koncepciók ütköztetése Biológiai kapcsolatok szerepe – abiotikus környezet szerepe Léteznek-e egyáltalán szervezett növénytársulások? Elválaszthatók-e a társulások éles határokkal? Jellemezhetők-e a társulások fajösszetételük alapján?

Társulástan története Formációk felismerése – 19. század eleje Régiók növényzeti különbségeinek felismerése – 19. század közepe/vége Szigorúan vett növénytársulástan kezdetei – 20. század eleje “Növénytársulástani irányzatok” – különböző iskolák Tipológiai iskolák

Milyen elvek alapján osztályozhatók a társulások? Fajösszetétel, és annak hasonlóságai/különbségei Állományszerkezet (magasság, borítás, szintezettség) Termőhelyi háttér Vegetációtörténet, kialakulás

Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely térben és időben ismétlődik, fajkészlete hasonló, meghatározott termőhelyi körülmények között alakul ki, a szomszédos társulásoktól elhatárolható és e társulások rendszerezhetők

Fontos társulástani fogalmak A reális növénytársulásoknál a határok elmosódhatnak, a fajkészlet átmeneti jellegű lehet, az emberi hatások nagyban átalakíthatják a természetszerű állapotot

Társulások rendszere Alapjaiban hasonló a taxonómiai rendszerhez („szüntaxonómiai rendszer”) Hierarchikus felépítésű Kötelező végződések a nevek végén Alapegység: társulás (asszociáció) (hasonlóan a taxonómiához, ahol az alapegység a faj)

Társulások elnevezése jellemző növényfajok alapján, azok tudományos (latin) nevéből képezve -etum végződés (pl. Quercetum pubescentis) két részből álló társulásnév esete (pl. Cotino-Quercetum pubescentis)

Társulás felett: Társuláscsoport (-ion végződés, pl. Orno-Cotinion) Társulássorozat (-etalia végződés, pl. Orno-Cotinentalia) Társulásosztály (-etea végződés, pl. Quercetea pubescenti-petraeae) Társulásdivízió (-ea végződés, pl. Querco-Fagea)

Társulás alatt: Altársulás (szubasszociáció) (-etosum végződés) Fáciesz Szinúzium Konszociáció Geográfiai variánsok

Társulások leírása: Diagnosztikus fajkombináció Elemei: Domináns fajok Karakterfajok (abszolút karakterfajok) (regionális vagy lokális karakterfajok) Differenciális fajok (ökológiai differenciális fajok) (földrajzi differenciális fajok) Állandó fajok

A társulások szerkezetének leírása, tanulmányozása, elemzése Analitikus bélyegek: a felvételezéskor a terepen becsült értékek (egyszerű fajlista, borítás értékek, stb.) Szintetikus bélyegek: a felvételekből a belső rendezés - rendszerezés során megállapított jellemzők (pl. konstancia)

A társulások szerkezete: vertikális struktúra (szintezettség) horizontális struktúra (mozaikosság)

Fontos társulástani fogalmak Aszpektus – a társulások „képe”, megjelenése egy adott vegetációs periódusban A társulások fluktuációja (hullámzása) – a társulások jellemző fajainak arány-változásai (általában több év viszonylatában)

Fontos társulástani fogalmak Szukcesszió – a társulások fejlődése, átalakulása egymásba Pionír (kezdő, úttörő) társulások Átmeneti társulások Klimax (záró) társulások (valódi klimax, szubklimax, paraklimax állapotok)

Jellemző szukcessziós (társulásfejlődési) sorok: tavi zonáció: nyílt víz – hínaras – gyékényes – nádas – magassásos – lápi fás társulások folyóparti zonáció: pionír lágyszárú növényzet – bokorfüzes – puhafás ligeterdő – keményfás ligeterdő – síkvidéki gyertyános-kocsányos tölgyes sztyepréti zonáció: nyílt sziklafelszín – sziklahasadék-növényzet – sziklagyepek – sztyeprétek – bokorerdők – zárt molyhos tölgyesek

A társulások kialakulását meghatározó legfontosabb tényezők klíma (klímazonális és klímaregionális társulások, extraregionális társulások) talaj, domborzat, hidrológiai viszonyok (edafikus v. azonális társulások) vegetációtagozódás (klímaövek – növényzeti övek)

Jellemzések a fajösszetétel alapján Mintavételek Minimi-area fogalma Fajlisták A fajok tömegviszonyait érzékeltető mutatók: Abundancia (egyedszám) Denzitás (sűrűség) Dominancia (borítás, záródás) Állandóság (konstancia)

A terepi társulásfelvételezés lehetőségei Alapvetően két célja lehet: egy társulás meghatározása, azonosítása egy már azonosított társulás jellemzése (komolyabb társulástani, ökológiai, termőhelyi összefüggések keresése)

Hol készítsünk társulásfelvételt? ahol éppen kíváncsiak vagyunk rá vagy ahol tipikus, jellemző állományt vélünk felfedezni ügyeljünk arra, hogy egyértelműen más élőhelyek ne kerüljenek be a felvételbe!

Társulások terepi felvételezése („cönológiai felvétel készítése”) A mintaterület nagysága: erdőkben: 20 x 20 - 40 x 40 m cserjésekben: 5 x 5 - 10 x 10 m gyepekben: 1 x 1 - 5 x 5 m de: minden esetben az igényekhez alkalmazkodni kell!

A társulásfelvételezés részei: a mintaterület jellemzése A1 – felső lombszint A2 – alsó lombszint B – cserjeszint C – gyepszint D – mohaszint

A társulásfelvételezés részei: a fajösszetétel jellemzése I. A fajok tömegességének, számarányának becslése Alapfogalmak: Borítás (gyepszint, mohaszint) Záródás (cserje- és lombszintek) Mérési lehetőség: A borítás vagy záródás százalékos megadása Úgynevezett “A-D” érték meghatározása (A-D = abundancia – dominancia) Az értékeket szintenként becsüljük A becslés szintenként abszolút értékben adjuk meg (nem relatív értékben)

A-D értékek meghatározása

A társulásfelvételezés részei: a fajösszetétel jellemzése II.

Hány felvételre van szükség egy társulás jellemzéséhez? Lokális jellemzésekben legkevesebb 5 Regionális vagy országos összevetésben 10 - 1000

A társulásfelvételezés összekapcsolása más jellemzőkkel I. Csoport-részesedés: a fajok tömegességét nem veszi figyelembe a számításoknál Csoport-tömeg: a fajok tömegességét is figyelembe veszi a számításoknál

A társulásfelvételezés összekapcsolása más jellemzőkkel II. Ökológiai jelzőszámok Természetességi jelzőszámok Életformák Flóraelemek ……………….

Társulások összehasonlítása ökológiai mutatószámok alapján

Termőhely és társulások összefüggései Társulások és éghajlat kapcsolata: Zonalitás Regionalitás Makroklíma Mezoklíma Mikroklíma

Klímaregionális társulások

Extraregionális társulások

Edafikus társulások Víztöbblet vagy vízhiány

Edafikus társulások Alapkőzet és a talaj tulajdonságai

Edafikus társulások Domborzat (lejtfok, kitettség)

Társulások és vízellátottságuk Hidrológiai viszonyok Vízgazdálkodási fok

Vízgazdálkodási fokok: szélsőségesen száraz ….. - üde …… - vizes Erdőtípusok: meghatározott termőhelyi körülmények nagyjából azonos növényzet nagyjából azonos erdőgazdálkodási lehetőségek

Társulások és alapkőzet, talaj kapcsolata Alapkőzet és talaj kémhatása Alapkőzet és talaj szerkezete A talaj szövete (kötöttsége) Különleges talajok

Társulások és domborzat kapcsolata Lejtfok Kitettség

Társulások és emberi hatások kapcsolata Az emberi hatások „eredménye” megszüntető termőhelyet átalakító növényzetet átalakító

A kialakult szituáció irreverzibilis visszafordítható / visszaforduló A visszaalakulás sebessége gyors (évek, néhány évtized) lassú (évszázadok)

A növényzet átalakulása szerkezeti (vertikális, horizontális) fajkészletbeli szukcessziós fázisokat megszüntető

Konkrét beavatkozások Vízrendezések Fajcserék, idegenhonos fajok Erdőfelújítások (mód, terület) Fahasználatok Más használati formák (legeltetés, égetés, parlagoltatás) Emberi hatásra létrejött értékes élőhelyek

Társulások természetessége - átalakítottsága Természetes vegetáció Potenciális vegetáció Aktuális vegetáció

Különleges felvételezési módszerek Transzekt térben/időben változó termőhely vagy növénytársulás felvételezésére Rácshálós térképezés mozaikkomplexek elemzésére társulások szerkezetének vizsgálatára

Transzekt-felvételezés - példa

Transzekt-felvételezés - példa

Mozaikkomplexek elemzése - példa

Vegetációtérképezés Fogalommagyarázat A térképezés célja és a térképező lehetőségei határozzák meg a módszert és a felvételezés eszközeit A vegetációtérképezés „előnyei” A vegetációtérképezés „hátrányai” Lépték: méretarányok 1: 10.000.000 --- 1: 1.000

Alkalmazott alaptérképek A térképezés kategóriarendszere Segédanyagok (térképek, légifényképek, műholdas fényképek, térinformatika) Régi térképek felhasználása - több időpontban ugyanazon terület vizsgálata