Élőhelyvédelem 2005/2006. tanév 3. előadás
A magyarországi erdőgazdálkodás rövid története I. történelem előtti korok: földművelő népek, kiterjedt legelők római kor: szervezett tájhasználat a honfoglalásig: különböző pásztornépek Honfoglaláskori állapot: hány %-os erdősültség? (37-60%?) királyi erdőbirtok, feudális erdőbirtok háborús károk, fluktuálva csökkenő erdőterület bányászat tilos és szabad erdők török kor hatása
A magyarországi erdőgazdálkodás rövid története II. – rendszeres erdőgazdálkodás kezdetei: az állami (kincstári) területeken (1751, 1770, 1807) homokfásítások, ártéri fásítások kezdetei 1848 utáni időszak (erdőirtások, tisztázatlan tulajdonviszonyok, 1,3 millió ha erdő eltűnt) évi XXXI. törvény (üzemterv, szakszemélyzet, magánerdők kérdése) Trianoni döntés hatásai (fakészlet elvesztése, alföldfásítás) évi IV. törvény 1945 után (államosítások, országfásítási program, tervgazdálkodás, TSz- ek) 1966-os erdőtörvény 1990 után (reprivatizáció, kárpótlás, magánerdők) 1996-os erdőtörvény + természetvédelmi törvény
A magyarországi erők eloszlása tulajdonos szerint I Kincstári15,24,6 Törvényhatósági, községi 19,25,7 Közbirtokossági13,112,2 Egyéb nem magán (alapítvány, hitbizomány, egyház, stb.) 17,033,3 Magán35,544,1
A magyarországi erők eloszlása tulajdonos szerint II Kincstári89,575,669,0 Községi2,013,5---- Termelőszövetkezet----7,630,5 Magán8,53,30,5
más erdőszemlélet! szántóterület nyerése legelőterület nyerése bányászat háborúskodások termőhelyi változások (ártér átalakulása, futóhomok) Erdők területcsökkenésének okai az 1800-as évek végéig
erdei legeltetés makkoltatás alomszedés gyantászás faszénégetés, mészégetés, hamuzsírfőzés lombtakarmány nyerés alacsony vágásfordulók sarjaztatás tarvágásos üzemmód mezőgazdasági köztes művelés termőhelyi károk (közvetlen, közvetett) Erdők leromlásának okai az 1800-as évek végéig
tervszerű, de egyszerű főleg tarvágás (kevés fokozatos felújítóvágás) (szálalás?!) vágásterület vágáskorok intenzív művelésre való törekvés (a véletlenek kizárása) ökológiai stabilitás?! A „modern” erdőgazdálkodás jellemzői
monokultúra szemlélet (minden szinten) idegenhonos és tájidegen fajok alkalmazása (ellenőrizetlen vagy nem megfelelő szaporítóanyag alkalmazása) nagyterületű vágások nem megfelelő vágáskorok a felújítási időszak lerövidítése tenyészidőszakban végzett fakitermelések kíméletlen fakitermelés és közelítés teljes talajelőkészítés, „mezőgazdasági módszerek” vegyszerezés vad okozta károk A „modern erdőgazdálkodás” okozta természetvédelmi problémák
felújítás módja, időbeosztása vágásterület nagysága alkalmazott technológia alkalmazott fafajok erdőnevelési eljárások Az erdők kezelésének természetvédelmi megítélése
Őserdő átalakítási folyamatai
A közép-európai természetes erdődinamika modellje Előerdő Átmeneti erdő Záróerdő Szálaló szakasz Katasztrófaterület Szétesési szakasz Fiatalkori szakasz Optimális szakasz Tetőző szakasz Szálerdő - gazdálkodás Felújulási szakasz