Környezetgazdaságtan alapvető fogalmai Előadó: Németh Nikoletta Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Vállalatgazdasági Intézet E-mail: nnikol@ktk.nyme.hu Tel.: 99/518-466

Követelményrendszer Aláírásért: 1 zh (min. 50%) és csoportos felkészülés – jegymegajánlás? Kollokvium: 100 pont 0-50 pont: elégtelen (1) 51-62 pont: elégséges (2) 63-74 pont: közepes (3) 75-86 pont: jó (4) 87-100 pont: jeles (5) Kötelező irodalom: Órai anyag Kerekes Sándor: Környezetgazdaságtan alapjai, Aula Kiadó, Budapest, 1998. http://korny.uni-corvinus.hu/kornygazd/

Tantárgy felépítése Fogalmak Mutatószámok Erőforrások Gazdasági növekedés és a természeti környezet kapcsolata – szennyezési lánc Levegő-, víz-, talaj-, és egyéb szennyezések Gazdaságszervezés-környezetvédelem kapcsolata Környezeti károk, költségek, kockázatok, KIR Környezetpolitika eszközei Környezetvédelmi törvény

I. Előadás tartalma: Környezet – természet Erőforrások Környezetgazdaságtan fogalomrendszere

Természet – környezet Természet: a társadalmat körülvevő bioszféra Földrajzi környezet: a társadalmat körülvevő természet azon sajátos része, amely egy egységet alkot a társadalommal. Alkotói: levegőburok (atmoszféra) vízburok (hidroszféra) kőzetburok (litoszféra) talajburok (pedoszféra)

Természeti erőforrások 1. A természeti elemek azon köre, amely felhasználható az energiatermelésben, az élelmezési cikkek előállításában és ipari nyersanyagként. Fajtái: Kimeríthető Nem megújuló: ásványok, olaj, földgáz stb. Megújuló: erdő Nem kimeríthető Korlátlan mennyiség: napenergia, szél, víz, geotermikus energia Korlátozott mennyiség: termőföld, termesztett biomassza

Természeti erőforrások 2. A természeti erőforrások mennyiségét befolyásoló globális problémák: (Meadows, 1972) Népességnövekedés Természeti erőforrások kitermelése Ipari termelés növekedése Növekvő környezetszennyezés Mezőgazdasági területek csökkenése

Környezet (Burtland): természetes és művi elemekből álló, élő és élettelen alkotórészekből összetevődő tér, az embert körülveszi, benne él, tevékenykedik. Környezet, mint közgazdasági kategória: termelési tényezők használati értékek munkaerő újratermelési feltételeinek halmaza

Környezetgazdaságtan Annak a sokoldalú, tudatos tevékenységnek a megjelölésére szolgál, amely a környezetnek hosszabb távra szóló szabályozott hasznosítását, hatékony védelmét, tervszerű fejlesztését együttesen szolgálja, a természet dinamikus ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával, a társadalom reális igényeinek figyelembe vételével.

Környezetvédelem Olyan érv- és követelményrendszer, amely a természeti környezet védelmét szolgálja az emberi tevékenységek által okozott minőségromlások, szennyezések káros hatásaival szemben. Lehet: Extenzív: pl.: légszűrő Intenzív: pl.: új technológia Passzív: pl.: kéménymagasítás

Környezetfejlesztés A természeti erőforrások és az ökoszisztémák fenntartása, helyreállítása, egészséges arányaikról, illetve zavartalan működésükről való tudatos gondolkodás. Továbbá a kedvezőtlen természeti adottságok javítása, egyrészt a környezeti károkat nem okozó termelés, másrészt a természeti értékek hosszú távú megóvása érdekében. A természeti erőforrások kitermelésének és hasznosításának korszerűsítése, a természeti környezet művi környezettel való tarkítása a környezetvédelmi vonatkozások figyelembe vételével.

Környezetgazdaságtan fogalamrendszere Környezettudomány: a környezetgazdálkodás speciális kérdéseivel foglalkozó tudományos ismeretek összessége, illetve az azokra irányuló kutatás. Környezetpolitika: hosszabb távra szóló környezet-gazdálkodási koncepcióra épül, olyan intézkedés és eszközrendszer, amely a gazdaság és társadalom minden területére kiterjedően gondoskodik a környezetvédelmi követelmények érvényre jutásáról. Környezetügy: a környezetgazdálkodás állam-igazgatási, szakigazgatási, területi- és szakmaközi koordinálási/ellenőrzési feladatai + az ellátó hivatalos szervezetek.

Környezetszennyezés története 1. Emberi széklet – élő baktériumok – ivóvíz Porszennyeződés – kőkor – kőbányák – Obourg Ólommérgezés – Zambia – 200.000 évvel ezelőtt – ércérből ivóvízforrásba Falvak kialakulása – Jerikó-Uruk: 50.000 lakos – csatornarendszerek hiánya Mezőgazdaság: Mezopotámia: öntözés - elszikesedés

Környezetszennyezés története 2. – Küzdelem a hulladékkal 1366: Párizs: hentesek hulladékaikat városon kívülre 1589: vízöblítéses WC – Sir John Harrington 1772: Lyon: szemét nyitott csatornákon az utcán 1800-as évek eleje: London - állati eredetű hulladék az utcán 1892: Hamburg: kolerajárvány De Kínában ekkor: kidolgozott hulladékgyűjtőrendszer 4000 éve: fekáliából trágyázás

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!