Az új 10-ek az EU-ban

Bővítés hatása A kibővített EU a GDP-hez csupán 5%- kal járul hozzá, miközben majdnem 20%- kal nőtt az EU népessége. A 25 tagú EU egy főre jutó átlagos GDP-je 12,5%-kal kevesebb, mint a 15-ök GDP-je.

SF kihívásai az új tagállamokban Regionális politikai irányai Azonosítani azokat a strukturális hiányosságokat mindenegyes régióban, amelyeknek a legkárosabb hatásai vannak a versenyképességre és a növekedési potenciálra, és prioritásokat adni ezek megragadására kialakítani egy hosszú távú fejlesztési stratégiát minden régió számára, a komparatív erősségek és gyengeségek figyelembe vételével, amelyek felismerik azt, hogy hogyan kell az összes szükségletet egyidőben mozgósítani, és rangsorolja a beruházási projekteket megillető súlyt adni a környezeti projekteknek a beruházási döntésekben, azért, hogy biztosítsák, hogy a választott növekedési pálya fenntartható legyen. elkerülendő a beruházások túlzott koncentrációja a jelenlegi növekedési centrumokban, ahol a gazdasági aktivitás hatása a legnagyobb lenne rövidtávon, de amely hosszútávon a kiegyenlített fejlődés kára lenne. erősíteni regionális szinten a tervezési, megvalósítási és menedzselési fejlesztési programok számára az adminisztratív kapacitást.

Kohéziós politika 2006 után IRÁNYUL: - a megnövekedett gazdasági, szociális és területi különbségek kezelésére: - globalizáció, - az európai tudásalapú gazdaság - lakosság demográfiai szerkezete hosszú távú hatásira fókuszálva

Kohéziós politikai célok: Legkevésbé fejlett régiók támogatása (bár eddig a gazd. versenyképességet támogatták, a csatlakozó országokban az infrastruktúra megteremtése a cél. Innovatív környezet megteremtése jól kvalifikált munkaerő biztosításával, K+F, info társadalom ösztönzése az új tagállamokban a munkaerőnek a piacgazdaság követelményeihez történő gyors alkalmazkodásának biztosítása nagyvárosi hálózat kezelése vidék népességmegtartó erejének növelése a vidék diverzifikációján keresztül transznacionális és interregionális együttműködések ösztönzése (INTERREG) Iparszerkezet átalakításának támogatása Súlyos hátrányokkal küzdő térségek támogatása

Foglalkoztatás és szociális politika prioritásai több és jobb munkahely teremtése új gazdaság és a tudástársadalom támogatása az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtésével társadalmi beilleszkedés elősegítése új munkalehetőségek és munkaképességek teremtésével esélyegyenlőség

Csatlakozott országok regionális politikája Nem örököltek regionális intézményrendszert – diktatúra – központi irányítás nőtt a területi egyenlőtlenség minden volt szocialista országban decentralizáció és területi közigazgatási rendszer területfejlesztés intézményrendszere regionális politika rendelkezésre álló pénzügyi eszközrendszere

Decentralizáció és a területi közigazgatási rendszer túlcentralizált rendszerek elvetése szétválasztották a központi és az önkormányzati szervek feladatait, funkcióit és felelősségét Csehország: régiókat, mint önkormányzati szintet megszűntették, Szlovákia: csak DECO-k és csak járási szinten Lengyelország: vajdasági tanácsokat kormányhivatalokká alakították Bulgária: korábbi régiók megmaradtak, de központi állami igazgatás Románia: kormány által kinevezett prefektus, és a megyei közgyűlés választott elnöke párhuzamosan tevékenykedik (francia minta) Magyarország: megyék választott közgyűléssel és elnökkel megmaradtak, de csökkentett hatáskör, első periódusban „köztársasági megbízott” – törvényességi felügyelet

Decentralizáció és a területi közigazgatási rendszer a település önkormányzatok – legalapvetőbb szint Helyi autonómia a finanszírozási rendszerben nyilvánul meg: lényeges különbség a közép és a délkelet-európai országok között, közép-európai országokban törvények és normatív szabályozás létezik Községi önkormányzatok két típusa: Csehország, Szlovákia és Magyarország: egy település – egy önkormányzat, többi ország: település egy önkormányzat

Területi közigazgatási rendszer Lengyelország: 1993, új választások – korábbi 47 vajdaság helyett 16 nagy vajdaság,megnövelt kompetenciával, helyreállította a járást (400 éves hagyomány), választott gyűlése, elnöke, önkormányzati joga Szlovákia: 36 körzet helyett 8 régió – de központi közigazgatás dekoncentrált szervei, önkormányzati autonómiával nem rendelkeznek Bulgária: 1999-től helyreállították a 10 éve megszűntetett 28 régiót – vezetőit kinevezik, s nem választják

Területi közigazgatási rendszer Csehország: 2001: 77 járási szintű egység, régió 14, és 8. Végül választások a 14 régióban. Románia: megyecsoportokból NUTS2 régiók létrehozása, hagyományos szint a megye, régiók ellen tiltakozás – magyar autonómia Szlovénia: korábbi 67 helyett 192 helyi önkormányzat, szükséges a középszintű hatóság létrehozása

Területfejlesztés intézményrendszere gazdasági természetű területfejlesztés infrastrukturális természetű területfejlesztés E kettőt szétválasztva hagyta az országok többsége, kivétel: Bulgária, Magyarország, Csehország A gazdasági funkciók többnyire a pénz- és gazdasági minisztériumokhoz tartoznak, kivéve Szlovákia: Tervhivatal, Lengyelország: Stratégiai Tanulmányok Kormányzati Központja

Területfejlesztés intézményrendszere Regionális szintű önkormányzat nincs: Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Bulgária, Szlovénia – DECO-k Területfejlesztési törvény: Magyarország: 1996 Románia, Bulgária: 1998 Csehország, Szlovénia: 2001

Regionális politika pénzügyi eszközrendszere Csak Magyarországon vannak területfejlesztési pénzalapok Többi ország: összekapcsolás más fejlesztésekkel Lengyelország: Phare programokat 6 vajdaság támogatja Csehország: kisvállalkozás fejlesztési programhoz kapcsolódnak a regionális fejlesztési programjaik Szlovákia: kisvállalkozás fejlesztési programhoz kapcsolódnak a regionális fejlesztési programjaik Románia: kisvállalkozás fejlesztési források és Phare CBC források források - többnyire vállalkozás támogatást szolgálnak Szlovénia kivétel: területi politikájának egyetlen prioritása: népességmegtartó képesség növelése, elnéptelenedő vidék életben tartása

Az új EU országok NUTS beosztása OrszágNUTS 1NUTS 2NUTS 3NUTS 4 Bulgária Csehország Észtország11515 Lettország11533 Litvánia Lengyelország Magyarország Románia1842 Szlovákia14879 Szlovénia1112

Bővítés és az EU regionális politikájának iránya Gazdasági termelés 45%-a K + F beruházás 75%-a a terület 14%-án koncentrálódik: London–Hamburg-München-Milánó-Párizs PENTAGON Területi különbségek nőttek: Luxemburg – Románia, régió szinten még nagyobb különbségek: London city: Eu GDP 290%-a Észak-Kelet Románia: 23%

Strukturális Alapok, célkitűzések: SF : 347,4 milliárd Euro 1.Konvergencia célkitűzés: (elmaradott régiók: lakosság 35%-a) 82% - 282,8 milliárd Euro 2.Régiók versenyképessége és foglalkoztatás: 55 milliárd Euro 3.Európai területi együttműködés: 8,7 milliárd Euro

Konvergencia célkitűzés 17 tagállam 87 régiója, ahol 154 millió ember él, a kedvezményezett: GDP közösségi átlagának 75%-a alatti területek, fokozatosan megszüntetve kategória: 16 régió. Rendelkezésre álló összeg: 282,8 milliárd Euro, melyből: 199,3 mrd Euro – konvergencia régióknak 13,9 mrd Euro – fokozatosan kivont régiók 61,6 mrd euro – kohéziós országok

Konvergencia célkitűzés beruházási területei Tudás, innováció: 83 mrd Euro (24%) Közlekedés: 76 mrd Euro (22%) Környezetvédelem és kockázat megelőzés: 51 mrd Euro (19%) Emberi erőforrás: 76 mrd Euro (22%)

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Kedvezményezett: 19 tagállam 168 régiója, 314 millió lakossal – 54,9 mrd Euro

Európai területi együttműködés Kedvezményezettek: EU lakosságának 37,5%-a, 182 millió ember – 8,7 mrd Euro

Az egyes célkitűzések finanszírozása az egyes alapokból 1. célkitűzés: Konvergencia 2. célkitűzés: Regionális versenyképesség és foglalkoztatás 3. célkitűzés: Európai területi együttműködés ERFA ESZA ESF Kohéziós Alap