Invazív fajok, özönnövények E. O. Wilson biológus a biodiverzitás csökkenéséhez vezető öt tényezőt ismertet: élőhelyvesztés, invazív (betolakodó) fajok, szennyezés, népességszaporulat és a fajok túlzott kihasználása (lényegében túlfogyasztás). A nem őshonos vagy jövevénynövények közül azokat, amelyek különösen gyakorivá válnak és jelentős területeken, nagy tömegben lépnek fel, inváziós vagy özönnövényeknek nevezzük. Jelenlétükkel a mezőgazdasági és természeti területeken egyaránt kárt okoznak, mivel elnyomják a haszonnövényeket, illetve kiszorítják a honos növényeket a megszállt élőhelyekről, elszegényítve ezáltal a természetes vegetációt. hazánkban a vizes élőhelyek – árterek, nedves rétek – a legveszélyeztetettebbek az inváziós fajok szemszögéből (zöld juhar, kanadai és magas aranyvessző, süntök, bíbor nebáncsvirág); valamint a homokterületek (akác, selyemkóró, parlagfű) inváziós állatfajok: naphal, törpeharcsa, amúri kagyló, nyestkutya, muflon, stb.

Biológiai biztonság: GMO Genetikailag módosított élőlény, (angolul Genetically Modified Organisms vagy röviden GMO) Gén más fajból: transzgénikus (növény, stb.) Génmódosítás, géntechnológia, genetikai manipuláció, rekombináns DNS technológia, génmérnökség, génpiszkálás

GMO, 2005 Kukorica, szója, gyapot, rizs, repce Általában herbicid-rezisztencia: de felbukkantak herbicid- (pl. glyphosate - Roundup) rezisztens gyomok is!

Hátrányok és kockázatok: Előnyök: a gyomirtás totális gyomirtószerekkel könnyen megoldható; a gyomirtás a más gyomirtókkal szemben rezisztens gyomokkal szemben is hatékony; vetésforgó nélkül, monokultúrában is termeszthető; a vetőmag és a hozzávaló gyomirtó egy csomagban kapható; moly- vagy bogár-kártétel esetén, vegyszerezés nélkül többlettermés nyerhető; a különböző genetikai fejlesztések ma már egyazon fajtában egyesítve is kaphatók; megtakaríthatók a permetezési és vegyszer-költségek. Hátrányok és kockázatok: kialakulnak a totális gyomirtókkal szemben rezisztens gyomnövény-változatok; kialakulnak a kukorica Bt toxinjaival szemben rezisztens moly- és bogár-változatok; a szél által terjesztett pollen (virágpor) a szomszédos, hagyományos állományokban is termékenyít, ez a hagyományos fajták termelőinek és különösen a biotermesztőknek gazdasági kárt okoz (az ő termékeiket is GM-tartalmúnak kell megjelölni, piaci veszteségüket a GM termelőnek kell megtérítenie); hiányoznak a tapasztalatok a totális herbicidek talajra és élővizekre gyakorolt hatásairól; a Bt toxint a növény minden sejtje termeli, mennyisége kb. 1500-2000-szerese a hasonló permetezőszer engedélyezett dózisának, ez élelmiszerbiztonsági aggályokat vet fel;

Hátrányok és kockázatok (folyt.) a talajba szántott növényi részekben lévő toxin lassabban bomlik el, mint a hasonló permetezőszer toxinja; nincsenek tapasztalatok a Bt kukorica tartós termesztésének hatásairól, főként nem a Kárpát-medencéből, noha az egy elkülönült biogeográfiai régió, de egyes tanulmányok szerint védett lepkék állományait veszélyezteti; a GM vetőmag drága; a hagyományos gyomirtás a kukoricában kellően eredményes; a kukoricamoly hazánk területének nagy részén nem okoz kárt, ezért nem védekeznek ellene, és így megtakarítható költség sincsen; a kukoricabogár lárvák kártételen ellen a vetésforgó megbízható védelmet nyújt; a GM hibridek termelőjének évente új vetőmagot kell vásárolnia, előző évi terméséből nem vethet; a GM hibridek termelése jelentős adminisztratív terhekkel és járulékos beruházásokkal jár (tanfolyam végzése, külön terménytároló stb.); a legújabb hibridek már több bakteriális gént együttesen tartalmaznak, ezek együttes hatása azonban nem kellően ismert; a GM fajták termesztésének esetleges engedélyezése a hazai növénynemesítők és a hazai vetőmagtermesztés bukását eredményezné, ami hazánk gazdasági kiszolgáltatottságához vezetne; jelenleg inkább a GMO-mentes termékekre van piaci igény, a hazai agrárexport vásárlói értékelik Magyarország „GMO-mentes” státuszát.

Biológiai Sokféleség Egyezmény (Convention on Biological Diversity) 1992. Rio de Janeiro, ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferencia A biodiverzitás megőrzése Elemeinek fenntartható használata A genetikai forrásokhoz való nyílt és egyenlő hozzáférés 2000. A Biológiai Sokféleség Egyezmény Cartagena Jegyzőkönyve a Biológiai Biztonságról Cartagena Protocol on Biosafety: a biodiverzitás védelme a GMO-k jelentette veszélyektől (hatálybalépés: 2003) GMO jelölése (és előzetes tájékoztatás) határon átlépéskor: csak élő, szaporodóképes anyagot, élelmiszert nem! Részes felek tájékoztatják egymást saját szabályzásukról

GMO az EU-ban Az EU-ban csak olyan élelmiszert, vagy takarmányt lehet forgalmazni, vagy köztermesztésbe vonni, amelyet előzőleg már engedélyeztek. A GM termékek engedélyezése nem tagállami hatáskör. Uniós csatlakozásunk óta Magyarország csak a kísérleti célú GMO kibocsátásokról dönthet saját hatáskörben, de ekkor is a közös, uniós szabályozásnak megfelelően. A genetikailag módosított mikroorganizmusok engedélyezésére a 90/219/EK irányelv vonatkozik, amelyet a 98/81/EK irányelv módosított. 1829/2003/EK rendelet a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról; 1830/2003/EK rendelet a géntechnológiával módosított szervezetek nyomon-követhetőségéről és címkézéséről; 1946/2003/EK rendelet a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokon történő átviteléről. Magyarország a közép-kelet európai országok közül elsőként alkotta meg a géntechnológiai tevékenységről szóló törvényét (1998. évi XXVII. tv.; 86/2006 FVM rendelet )

Népesedés http://www.worldometers.info/hu/

Fenntarthatóság „Az Úristen vette az embert és Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze.” (katolikus fordítás) „És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt.” (protestáns fordítás) (Ter 2,15). „Fenntartható az a társadalom, amely szerkezetéből és viselkedéséből következően nemzedékeken át életképes.” „A fenntartható társadalom úgy felel meg a jelen igényeinek, hogy közben nem korlátozza a jövendő nemzedékeket szükségleteik kielégítésében.” (a Környezet és Fejlődés Világbizottság 1987-ben) „Mit is jelent a hosszútávon életképes társadalom? Alapvetően annak felismerését és gyakorlati megvalósítását, hogy a növekedés csak korlátozottan lehetséges.” (Josef Riegler)

Externáliák: A közlegelők tragédiája

A példa elméleti, önző és anyagias közösségre vonatkozik A példa elméleti, önző és anyagias közösségre vonatkozik. Valós közösségek gyakran megoldják a hasonló problémákat!

Anyagiasság: az létezik csak, ami pénzben kifejezhető? „Az ember önazonosságra, közösségre, célokra és elismerésre vágyik. De szeretetre és örömre is. Az ilyen szükségletek anyagiakkal való álkielégítése a valós gondok álmegoldásaira szoktatja. Az így keletkező lelki üresség az anyagi növekedés egyik hajtóereje. Ezért képes csekélyebb anyagiakkal megelégedni és mégis magasabb fokú emberi elégedettséget nyújtani az a társadalom, amelynek a nem anyagi szükségletek megfogalmazására és kielégítésére is vannak csatornái.” (A növekedés határai) (A GDP azért nem jelzi a fenntarthatóságot, mert nem ad számot sem az emberi, sem a természeti tőke kimerítéséről.) ISEW: fenntartható gazdasági jólét indexe GDP: 1955-1995 200-ról 700 mrd ATS, ISEW: 1955 –1975 kevésbé, de egyenletesen nőtt, majd stagnál A fenntarthatósági mutatókhoz számszerűsíteni kell a természeti és emberi tőkét is: ehhez átfogó ismeretrendszerre van szükség!

GDP (gross domestic product, bruttó hazai össztermék) = = fogyasztás + beruházás + export – import Vitán felül áll például az, hogy a GDP nem valódi mércéje a társadalom jólétének. Ennek fő okai: semmit nem mond az általános életminőségről, nem jelzi a fenntarthatóságot, mert nem ad számot sem az emberi, sem a természeti tőke kimerítéséről, megfeledkezik a helyi gazdasági rendszerek és tudásanyag pusztulásáról, az erdő, árterületek és termőföldek eltűnéséről, az olaj, ásványok és talajvíz megcsappanásáról, a háborúk és természeti katasztrófák okozta halálról, menekülésről és pusztulásról, nem jelzi a környezetszennyezés árát, és azt a nem piaci jellegű hasznot sem, amely az önkéntes munkából, a szülői nevelésből és a természet adományaiból származik, a háborús költségeket jólétnövelőként számítja be, annak ellenére, hogy elvileg minden ilyen kiadás legjobb esetben is csak a meglevő jólétet óvja meg a romlástól.

Az Európai Unió környezetpolitikájának elvei a következők: az elővigyázatosság elve, (pl. Riói Nyilatkozat, Európai Szerződés) a szabályozás elmaradása jelentős kárral fenyeget Tudományos bizonytalanság van az ok-okozati összefüggést illetően Ilyen körülmények között indokolatlan a szabályozástól való tartózkodás (Ha egyszer felismertek egy kockázatot, akkor a tudományos bizonyíték hiánya ne szolgáljon ürügyül az intézkedés elhalasztásához.) a „szennyező fizet” elv, (minden költséget, beleértve a szennyezés sabályzásának adminisztratív kts-eit) a megelőzés elve, (pl. „hulladéktermelés megelőzése'', a ,,termelt hulladék visszanyerése”) a forrásnál történő beavatkozás elve, (-proaktív megközelítés) a fenntartható fejlődés és a szubszidiaritás elve (Maastrichti Szerződésben is!)

az öt makroökonómiai cél, amely a fenntartható fejlődés népszerű koncepcióiban közös: 1. az emberi jólét többféle dimenziójára alapozott, valódi haladás előmozdítása; 2. a megújuló energiára való gyors áttérés ösztönzése; 3. a források és lehetőségek egyenlő elosztása; 4. a természeti tőke megvédése és helyreállítása, valamint 5. a gazdasági lokalizáció Fenntarthatóság Erős: konstans természeti tőke . Gyenge: a természeti javakat lehet anyagi javakkal helyettesíteni, pótolni

Rekreáció a természetben Bár az ember sok természeti hatás alól kivonta magát, még a Természet része. Elemek: Levegő Víz Fény Hangok Növény- és állatvilág Látvány, hang, klíma, kapcsolat, táplálék Gyógyhatások: levegő, víz, testmozgási alkalmak, fény, egészséges táplálék, gyógynövények, háziállatok

Kritikus tér, kritikus helyzet és a stressz A népesedés korlátozott! Hyas araneus: kritikus tér Calhoun patkányai: viselkedési süllyesztő (behavioral sink) Thomas Malthus (Di)stressz Proxemika alkalmazása a település-fejlesztésben, várostervezésben! 2010. április 9. E. T. Hall Selye János

Kritikus tér Magyarországon Kisvárosok, falvak, tanyák: Infrastruktúra hiánya (bölcsöde, óvoda, iskola) Gazdasági bázis hiánya Ingázás (idő, költség) Bűnözés (Nagy)városok: Városszerkezet sokszor nem ember- (gyermek-, idős-, család-, stb) -barát Környezetszennyezés (levegő, zaj) Kritikus járványtani populációméret Kis lakások, lakáshozjutás nehézségei Balesetveszély, bűnözés Napi utazási idő, kts. Bölcsödei, óvodai helyhiány, zsúfoltság A kritikus tér fizikai-biológiai ÉS társadalmi meghatározottságú!

Térrendezés A zsúfoltság, a kiálló szögletek, odanemillő tárgyak stressz-hatásúak!

Épített tér – negatív példák