TÁJRENDEZÉS,TÁJVÉDELEM II. „A táj nemcsak kép. A táj típusos teremtõ élet is, amely hegyet, növényzetet, embert, testet, lelket, gondolatot, érzést, munkát formál, – újat teremt és világot gazdagít“. Teleki Pál tájértelmezésében különös hangsúlyt kap maga az emberi lényeg. Az „embert, testet, lelket, gondolatot, érzést“ formáló tájban az ember és a körülötte elõ világ legmélyebb, legsajátosabb kapcsolata fogalmazódik meg. Ez a viszony szövi a különbözõ természeti, társadalmi és szellemi részelemeket a tájban valami egészen különös szerves egységgé! Ennek révén válhat a tájelem élõ, azt megszakítatlanul forduló igényeinek megfelelõen átalakító ember értékeket teremtõ és gazdagító szereplõvé. Ezért is tekinthetõ a táj antroposzociocentrikus fogalomnak.

KÖRNYEZETHASZNÁLAT-TERÜLETHASZNÁLAT-TÁJHASZNÁLAT

TÁJBAN ZAJLÓ FOLYAMATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK Az ember a táj potenciális adottságainak kihasználása érdekében környezetét folyamatosan alakítja. Mindenféle beavatkozás közvetlenül vagy közvetve hat az egyes elemekre, elemegyüttesekre. A tájszerkezet, a tájháztartás, a tájkép ezért állandóan változik. A tájnak éppen a változások, a mindenkori társadalom megnyilvánulásainak tükrözése az egyik legfőbb ismérve. Tájhasználat: a természetes rendszerekbe való olyan mesterséges, antropogén beavatkozás, amely a természet adta lehetőségeket tudatos, célirányos, egyéni vagy közösségi célok szolgálatába állítja. Jellege: ciklikus (megújítható) egyszeri (nem megújítható)

A táji adottságok hasznosítása Az ember környezethasználata tevékenységek, gazdasági ágazatok formájában jelenik meg A hasznosítás fő kategóriái: termelés,gazdálkodás-mezőgazdaság,ipar,szolgáltatás a település- lakás,igazgatás az üdülés-rekreáció,idegenforgalom, a kommunikáció –közlekedés,távközlés stb ELTÉRŐ mértékben igényelnek erőforrásokat VÁLTOZÓ a környezetre gyakorolt hatásuk

Az Európai tájak átalakulásában a következő trendek tapasztalhatók, intenzifikáció és a mezőgazdasági tevékenység növekedése; a városi népesedéssel párhuzamosan az infrastruktúra növekedése; turisztikai-rekreációs területek növekedése; extenzív földhasználat és földfelhagyás vidéki területeken. Mindezen folyamatok legfőbb kiváltó okai: a városiasodás, az elérhetőség és a globalizáció folyamatai.

A táj módosulása annak funkciójában vagy a struktúrájában bekövetkezett változást jelenti, míg az átalakulás egy bizonyos földborítottság egy másikra történő kicserélődésére utal. A tájhasználatban bekövetkezett változások következményei, illetve hatásai lehetnek pozitívak, negatívak vagy ezek kombinációi is, az egyén, csoport, közösség vagy társadalmi rendszer szempontjából pozitív hatás lehet egyben negatív is.

A tájhasználat-változás kutatása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a döntéshozók jobban megismerjék és ez által hatékonyabban tervezhessék, igazgathassák azt a társadalmi, környezeti, gazdasági rendszert, amelyben élünk. Ezért szükséges meghatározni, hogy milyen optimális tájhasználat alakítható ki lokális szinten és kis léptékben mely módszerek használhatók a leghatékonyabban?

Tájhasználati konfliktusok: az optimális társadalmi-gazdasági hasznosítástól eltérően, a táj potenciális értékeit rontó tevékenység megnyilvánulása.(ökológiai,ökonómiai és tájképi érték) Több tájhasználat megjelenése, halmozódása kultúra nélkül előbb-utóbb konfliktushoz vezet. (hulladéklerakóhely forgalmas út,v. lakott település közelében) Valamennyi új tájhasználati mód az ökológiai, az ökonómiai és a tájképi potenciálok közötti egyensúlyt befolyásolja, módosítja. jellegük és időtartamuk szerint eltérőek: Funkcionális konfliktus: egymást akadályozó, rendeltetését zavaró, egymással konkuráló területhasználatok. Tájökológiai konfliktus: egymást károsító, pusztító, megszüntető, egymás létét veszélyeztető területi használati módok. Vizuális-esztétikai konfliktus: a rendezetlenség, a megoldatlanság, a befejezetlenség, a folyamatosság érzékelhető magszakadása, hiánya okozza. (átfedések lehetségesek!)

Mire jó feltárni a tájhasználati konfliktust? Feltárásuk elősegíti A következmények felismerését A konfliktusok feloldását Újabbak keletkezésének megelőzését

A tájhasználkati konfliktusok jellege megfordítható:talajdegradáció,taposás megfordíthatatlan:külszíni bánya mérsékelhető:állattartás lakóterületen nem mérsékelhető:fajtaszegényedés időszakos:légvezeték,belvíz tartós:talajszennyező anyagok erős hatása végleges:szabad területek elvesztése,utak, házak építése által

A tájhasználati konfliktusok feltárása és feloldása I.Környezeti állapot bemutatása: ( Föld, víz,levegő,élővilág,táj,települési szerkezet,) II.Környezeti konfliktusok feltárása: 1. funkcionális konfliktusok: Egymást akadályozó,rendeltetést zavaró,egymással konkuráló területhasználatok(temető mellett szeméttelep, főút átszeli a város központját,mélyfekvésű területek beépítése) 2. környezetártalmi-tájökológiai konfliktusok: Egymás létét veszélyeztető,egymást károsító,pusztító területhasználatok(veszélyes hulladékok kezelésének hiánya,kutyák közterület szennyezése,erózió,defláció

3. vizuális-esztétikai konfliktusok: A csúnya látvány,rendezetlenség,megoldatlanság,befejezetlenség,agyagbánya,pályaudvarok és környékék, III. Környezetvédelmi javaslatok kidolgozása: környezetrendezési müszaki-technológiai szabályozási vizuális-esztétikai

Gyomaendrőd illegális szemétlerakás védett övezet mellett

Kert úti bányató Mezőtúr

„ Nobody ‘s land „

Kert úti bányató Mezőtúr

Környezettervezés Azok a tervek,melyek meghatározott terület,vagy térség erőforrás-és területhasználatát,ökológiai és esztétikai állapotát alakítják.

A tervezés területi egységei Természet alkotta területegységek Nagytájak Középtájak Kistájcsoportok Kistájak

A tervezés területi egységei Társadalom alkotta területegységek(teületi szintek) 1.Telek 2.Települések igazgatási egységei( Jelenlegi:-beépítésre szánt és –beépítésre nem szánt területek –Régen:külterület-belterület) 3.A település teljes igazgatási határa 4.A kistérség 5.A megye(18) 6.A régió (7) 7.Az ország Kiemelten kezelendő régiók: pl.Balaton üdülőkörzet

EU Területi Statisztikai Egységek Nomenklaturája (1998) NUTS:HU NUTS 1 – Országrészek NUTS 2 – Régiók NUTS 3 – Megyék és a főváros NUTS 1-3 és LAU 1 – Kistérségek A magyarországi Nomenclature of Territorial Units for Statistics (NUTS, Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája) az egész Európai Uniót lefedő rendszer része, amelyet az Eurostat fejlesztett ki. NUTS 1-es szinten Magyarország három országrészre oszlik. A NUTS 2 hét tervezési-statisztikai régióból áll, a NUTS 3-as szint (a legalacsonyabb) pedig a megyéknek és Budapestnek felel meg. A LAU 1-es szint (korábbi nevén NUTS 4) 168 statisztikai kistérséget tartalmaz, LAU 2-es szinten (korábban NUTS 5 név alatt) pedig 3152 település található.

NUTS 1 Országrészek

NUTS 2 Régiók

NUTS 3 Megyék és Főváros

NUTS 1-3 és LAU 1 – Kistérségek

Tájérzékenység A tájnak az az alapvető tulajdonsága, hogy emberi tevékenység hatására a táji adottságoktól függően különböző mértékben, részben vagy egészben megváltozik, a káros hatásoknak kisebb-nagyobb mértékben ellenáll. A tájérzékenységnek van tehát egy „hatás” oldala, amit elsősorban a társadalom termelő és/vagy fogyasztó tevékenysége idéz elő. A „fogadó” oldalt maga a táj jelenti, amelynek összetevői a tájtényezők, s amelyek a hatásokra eltérő módon reagálnak: ellenállnak, vagy kisebb-nagyobb mértékben megváltoznak. Az azonos minőségű és nagyságú antropogén hatásra bekövetkezett eltérő reakciók érzékenység

Hatások minősítése (1-7): Megszüntető: Nem a tájak fizikai megsemmisülését értjük e kategória alatt, hanem a tájállapot és ezzel összefüggésben a tájpotenciál olyan mérvű megváltozását, amely a korábbi tájjelleget, a szerkezeti és működési sajátosságokat maradandóan átalakítja és a hasznosítási lehetőségek jelentős részét ellehetetleníti. (pl. az esőerdők nagy kiterjedésű kiirtása, a korábbi viszonyok már gyakorlatilag nem reprodukálhatók). Megszüntető hatásról beszélhetünk akkor is, ha a beruházás pl. egyedi tájértékek, hagyományos, kultúrtörténetileg értékes gazdálkodási formák felszámolásával, vagy a tájkarakter egyes elemeinek megváltoztatásával jár (pl. nedves területek lecsapolása). 2. Károsító: Károsító hatásnak tekintjük, ha egyes tájrészletekre kiterjedően, reálisan vissza nem fordítható, kedvezőtlen folyamatok indulnak be, amelyek következményeként szerkezeti változások is bekövetkezhetnek.

Terhelő: A hatás terhelő, ha a kedvezőtlen irányú állapotváltozás a táj egészére kiterjed, de nem olyan mértékű, hogy a rehabilitáció/természetes regeneráció reális lehetőségét el kelljen vetni (pl. a bányaműveléssel kapcsolatos tevékenységeknél). A terheléssel azonos szintű hatás a zavarás, amely arra utal, hogy a bekövetkező változások az addigi területhasználatok gyakorlását korlátozzák, nehezítik, módosítják. 4. Elviselhető: Ha a változás a táj állapotára és az aktuális területhasználatokra nézve kedvezőtlen, de kezelhető (pl. a területfoglalás miatt csökken a biológiailag aktív felületek nagysága, vagy ha az úthálózat fejlesztése korábban összefüggő területek részleges szegregációjával jár, de pl. vadátjárók létesítésével ezt egyensúlyozzák). 5. Semleges: A hatás semleges, ha a beruházás táji szintű változást nem idéz elő.

Javító: A hatást javítónak értékeljük akkor, ha a változások a táj terhelésének csökkentésével, önszabályozó és rehabilitációs képességének erősítésével járnak együtt, ill. egy természetközelibb, vagy környezetminőségi szempontból jobb tájtörténeti szempontból értékesebb állapot elérését szolgálják (pl. a környezetszennyezéseket csökkentő, korábbi szennyezéseket megszüntető tevékenységek, élőhely-rehabilitációk, stb.). 7. Értékteremtő: A táj esetében általában azt tekintjük értékteremtőnek, ha a tájkarakter gazdagabb, változatosabb lesz, új hasznosítási formák gyakorlására nyílik lehetőség (pl. honos erdőállományok újratelepítése, új élőhelyek, ökológiai folyosók létesítése, korábban degradált területek - hulladéklerakók - rekultivációja). A minősítés során tehát: egyfelől a táj terhelhetőségét, fenntartható hasznosíthatóságának feltételeit, másfelől a társadalmi-gazdasági szempontokat kell figyelembe venni.

A minősítés során a legkritikusabb kategóriába az irreverzibilis folyamatok, ill. a kvázi reverzibilis folyamatok tartoznak (amikor is elvben lehetséges a megújítás, a rehabilitáció, de vagy a költségessége, vagy a szükséges időtáv miatt reálisan nem tervezhető). A hatás árnyaltabb minősítése függ továbbá: az érintett terület kiterjedésétől (pl. kistáj alatti, kis- közép- vagy nagytáji szintű); a terhelések komplexitásától; a terület érzékenységétől; a terület által képviselt környezeti potenciál unikális (egyedi) vagy kardinális jellegétől. Vizuális esztétikai szempontból a változások objektív minősítése mellett szubjektív elemekkel is számolni kell. A viszonyítási alap mindig a megvalósítás előtti, illetve potenciális állapot.