A démosz küzdelme a hatalomért ATHÉN

Attikai-félsziget lakói: iónok A mükénei világ egyik legfontosabb erődített városa nem vett részt a gyarmatosításban, ennek ellenére kereskedett, kézműipara fejlődött Kikötője: Pireusz Fontos uralkodója: Thészeusz Nemzetségi arisztokrácia (arisztoi=kiváló) kiszorítja a királyt a hatalomból, és helyét választott képviselő: arkhón veszi át

Társadalmi feszültségeket a görög gyarmatosítás oldotta meg megjelent az olcsó Kis-Ázsiából származó gabona Arisztokrácia élelmiszer-monopóliumát érzékenyen érintette A középréteg (démosz=nép): kereskedők, kézművesek, hajósok, földművesek száma, gazdasági súlya nőtt, a nemzetségi arisztokraták hatalma úgy csökkent.

Arisztokrácia és a démosz küzdelme királyság megszűnését követően az arkhón (először 1, majd 3, végül 9, majd 10) kezébe került a hatalom → legfontosabb hivatali tisztség kezdetben életük végéig, majd 10 évre, később évente választották arkhóni tisztséget csak arisztokraták tölthették be

Legfőbb bírói testület, az areioszpagosz (Árész-dombján) tagjai a volt arkhónok→ végrehajtás államforma → arisztokratikus köztársaság démosz nem rendelkezik politikai jogokkal, még a meggazdagodott kereskedők és iparosok sem földművesek jelentős részét még mindig az adósrabszolgaság fenyegeti

Kr.e VIII-VII. században Hellaszban megjelenik a türannisz (egyeduralom) intézménye, mely a rendet próbálta fenntartani az arisztokrácia és a démosz között. A türannosz (egyeduralkodó) általában olyan arisztokrata volt, aki a démosz érdekeit képviselte.

Drakón (sárkány) arkhón, i.e. 621 démosz ↔ arisztokrácia ellentéteinek csillapítására szigorú törvények írásba foglalása „drákói szigor” ezek a törvények az arisztokraták érdekeit védték eddig szokásjog alapján ítélkeztek, írott törvény gátat szabott az önkényeskedésnek Lehetőséget adott a törvény előtti egyenlőségnek

Szolón – Kr.e. 594. arkhón

eltörölte az adósrabszolgaságot, felszabadította az adósrabszolgákat elengedte az adósságokat, teherlerázás = szeiszaktheia Megtiltotta, hogy jövőben úgy adjanak kölcsön, hogy valaki adósrabszolga lehessen politikai jogok alapja a származás helyett a vagyon lett (1 mérő gabona=52,2 liter, 1 mérő olaj = 39,4 liter) lakosságot vagyoni helyzet alapján 4 csoportba osztotta meghatározta az egyes csoportokba tartozók milyen hivatalt tölthetnek be

4 vagyoni csoport, jövedelem alapján 500 mérősök (500 mérő feletti gabona, olaj, bor): háborúban lovaskatonák, kötelesek az államköltségekhez pénzben hozzájárulni (leiturgia), közülük kerültek ki az arkhónok Lovasok/Hippeisz (ló v. 300-500 mérő gabona, olaj, bor): ők is lovas katonák voltak Ökörfogatosok/zengiták (200-300 mérő gabona, olaj, bor) gyalogos katonák: hopliták (nehézfegyverzetű gyalogság) voltak a háborúban Napszámosok/thészek (200 mérő alatti jövedelem) semmiféle tisztséget nem viselhetnek, csupán népgyűlés tagjai és ítélkezés alapján szólhatnak bele az állam ügyeibe, könnyűfegyverzetű gyalogosok a háborúban

E besorolás szerint történt az adófizetés, a tisztségviselés és a katonáskodás egyaránt. Erre azért volt szükség, mert sem a tisztségek betöltéséért, sem a katonáskodásért nem járt fizetség, mindenkinek a saját jövedelméből kellett megélnie. Eme besorolás miatt nevezzük a szolóni alkotmányt timokratikusnak. A szó azt jelenti, hogy az egyénnek a jogai a vagyonától függenek, vagyis a gazdagok érdekeit szolgálja, ugyanis az első osztályokba ebből kifolyólag már nem csak az arisztokraták tartoztak, hanem a gazdag kereskedők és iparosok is.

növeli a népgyűlés (ekklészia) hatáskörét → legszegényebb polgárok is részt vehettek, évente 4x üléseztek, 20 év feletti athéni polgár lehet a tagja A népgyűlésből a buléba (400-ak tanácsa) az első 3 vagyonosztály szerint lehetett küldeni képviselőket. (Logikus, hogy az 500-asok közül többen voltak képviselve) Areioszpagosz tanácsa (volt arkhónok tanácsa) - a végrehajtás, a törvény őrei sztratégosz: katonai tisztség(10 fő) tényleges vezető arkhón: legfontosabb hivatali tisztség (9 fő) héliaia: esküdtbíróság (6000 fő – sorsolással)

Szolón, olyan alkotmányt tartott ideálisnak és az egyedüli helyesnek, ahol az ember szabad, az egyénnek joga és kötelessége a véleménynyilvánítás, de az illető felelősségre vonható szavaiért és tetteiért, vagyis a közösség és az egyén viszonya kölcsönös. Csak az athéni születésű férfiak vehettek részt a politikai életben, más poliszból betelepülő idegenek (metoikosz) nem. A metoikoszok elé gazdasági akadályokat nem gördített.

Demokrácia (népuralom) alapját teremtette meg Demokrácia → olyan politikai berendezkedés, amelyben az államhatalom (törvényhozás, kormányzás, bíráskodás) nem az uralkodó vagy egy kiváltságos réteg, hanem a nép kezében van

Szolón idején az athéni politika és társadalom

A Türannisz = zsarnokuralom (Kr.e 560-510.) A probléma, hogy az arisztokraták elvesztik egyedi jogaikat, a démosz pedig keveselte azt hatalmi űr » egyes politikusok egyeduralomra törnek türannisz: zsarnokság, türannosz: zsarnok Peiszisztratosz (560-527) támogatta a démoszt (arisztokrata származású) magához ragadta a hatalmat → zsarnokság (türannisz) ellenálló arisztokraták földjeit (megöltek v. elmenekültek) kiosztotta a démosz között, hogy növelje támogatói számát, általános jövedelemadót vezetett be, állandó hadsereget hozott létre

Óriási építkezések (templomok, kikötő, vízvezetékek) Vidékre „kiszálló” bíróságok. Adót vezetett be, amiből építkezéseit fedezte (templom, vízvezeték, városfal) Építkezés → növeli tekintélyét, munkát jelent a démosznak (kézművesek) Fejlődött Athén gazdasága Halála után nem sokáig áll fenn a türannosz rendszere. Merénylet fiai ellen – a démosz elüldözi őket (Hippiász és Hipparkhosz).

Kleiszthenész arkhón, i.e. 508 Származás, vagy vagyoni besorolás helyett a területi besorolás vált a tisztségek betöltésének az alapjává, ezzel a démosz vezető szerepét biztosította. 1 kerület (phülé) (szárazföldi, tengerparti, városi) összesen 10 kerület volt

Kleiszthenész területi beosztása

Elkülönítette a törvényhozást, a végrehajtást és a bíráskodást (ekklészia, bulé, Areioszpagosz, sztratégoszok, heliaia). Politikai egység jött létre a démosz vezetésével. Bevezette a cserépszavazást az egyeduralom visszajövetele ellen.

Népgyűlés = EKKLÉSZIA legfőbb hatalom minden athéni polgár részt vehetett tv.hozás, háború-béke kérdésében dönt minden fontos ügyben a döntő szó kimondása sűrűn ülésezett, de nem folyamatosan

Ötszázak tanácsa = BULÉ tagjait a területi felosztás alapján sorsolták Törvényjavaslatokat tett a népgyűlésnek kisebb jelentőségű kérdésekben dönthetett Esküdtbíróság = héliaia 6000 fő, sorsolással fellebbviteli bíróság arkhóni ítéleteket vizsgálta felül

Areioszpagosz volt arkhónok tanácsának feladata a tisztviselők ellenőrzésére szűkült Sztratégosz (katonai vezető) nem sorsolták, hanem választották állam tényleges vezetője (10 fő) 1 éves hivatali idejük többször meghosszabbítható a többi tisztséggel ellentétben

Cserépszavazás (osztrakiszmosz) zsarnokság újjáéledésének megakadályozása ha valakiről úgy gondolták, hogy zsarnokságra tör, cserépszavazással 10 évre elűzhették Athénból (vagyona megmaradt) 6000 szavazat kellett, hogy a szavazás érvényes legyen

Kleiszthenész idején az athéni politika és társadalom

Az athéni társadalom és a kleiszthenészi alkotmány