Területfejlesztők és Polgármesterek Klubja Egyesület A szociális földprogramok rendszere és eredményei és a Sorsformáló-Sorsfordító program Területfejlesztők és Polgármesterek Klubja Egyesület

Kezdetek A szociális földprogramot, mint aktív szociálpolitikai eszközt a Népjóléti Minisztérium vezette be 1992-ben, majd a szociális ügyekért felelős minisztériumok folytatták. Ezt megelőzően a magyar szociálpolitika történetében a századfordulón Kárpátalján és a II. világháború előtt folytak hasonló elvi alapokon álló produktív szociálpolitikai programok.

A jelenlegi támogatási program A program kiinduló pontját az 1992-ben a Minisztériumhoz beérkezett önkormányzati igények jelentették. Számos kistelepülés kért termőföld-használatot, szaporítóanyagot, munkagépet és egyéb eszközt –mezőgazdasági tevékenység végzéséhez. Az eseti igények, szükségletekre adott válaszként született a program, mely 1993-tól elsőként Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében indult el.

Általános cél Mezőgazdasági termelésre alkalmas környezetben élő, azonban mezőgazdasági termelésre alkalmas feltételekkel nem, vagy azzal nem elégséges mértékben rendelkező és azt hatékonyan kihasználni nem tudó, szociálisan hátrányos helyzetű családok megélhetését segíteni, életminőségét javítani, önálló egzisztenciateremtési esélyeit növelni.

A cél elérése A program céljának eléréséhez kedvezményes szolgáltatásokkal, juttatásokkal–mint természetbeni szociális szolgáltatás–lehetőséget teremt háztáji jellegű mezőgazdasági kistermelésre, ill. állattartásra, az egyéni és közösségi, valamint hátrányos helyzetű családok munkára történő aktivizálásával, a helyi erőforrások kihasználásával.

A célcsoport összetétele: Tartósan munkanélküliek Alacsony jövedelmű háztartások, Sokgyermekes családok, Idősek, Megváltozott munkaképességűek, Romák.

Működtetők Döntően települési önkormányzatok vagy azok társulásai. Önkormányzatok által létrehozott szociális célú közhasznú szervezetek(alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság)

Működés A településeken a szociális földprogram a helyi szociális ellátórendszer részévé vált. A a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 47.§-a szerint a családi gazdálkodás támogatása természetbeni szociális ellátás. Az önkormányzat rendeletet alkot a működéséről, a kedvezményezettség feltételeiről, a résztvevők kötelezettségeiről, jogairól. A hátrányos helyzetű családok egyénileg kötött szerződések alapján juthatnak hozzá a program által biztosított juttatásokhoz.

A szociális földprogram alapelvei 1. A többszörösen hátrányos helyzetű –gyakran tartósan munkanélküli családok aktivizálása a saját megélhetésüket kiegészítő munkavégzés lehetővé tételével. (Ezért elsősorban kézimunka igényes növénytermesztés, ill. jelentős időráfordítást igénylő kisállat-tartás támogatása a cél.) A családok önsegítő képességeinek és munkavégző készségeinek megerősítése a foglalkoztatási esélyek növelése érdekében. (A hátrányos helyzetű családok a program által biztosított eszközrendszerhez illeszkedő képzéseket kapnak, szükség esetén mentális gondozásban részesülnek.)

A szociális földprogram alapelvei 2. Egyének, ill. családok célzott szociális segítségnyújtása, differenciált, a szükségleteknek megfelelő szolgáltatások biztosítása. A kedvezményezett családok más-más típusú támogatásban részesednek a helyi program sajátosságaitól függően. A helyi erőforrások optimális kihasználása a gazdálkodási folyamatban. A rendelkezésre álló munkaerőforrásra, termelői tudásra, kihasználatlan gazdasági infrastruktúrára, táji sajátosságokra alapozott helyi programok támogatása történik.

Az egyedi pályázati támogatásból a következő típusú kiadások támogatása történik 1. Termelést szolgáló juttatás, szolgáltatás: földhasználat, ill. bérlet, szaporítóanyag, kemikália, gépi talajmunkák, állattartás támogatása Termelésszervezés: gépkölcsönzés, termeltetés, értékesítés szervezés, termény-feldolgozás, tárolás, szállítás, intenzív termelés vagy háziipar eszközeinek biztosítása Résztvevőkre irányuló szolgáltatások: szaktanácsadás, képzések, rendezvények, közösségfejlesztés, önsegítő csoportok, háztartás és életmód-alakítás, termelési és egyéb célú szövetkezés segítése

Az egyedi pályázati támogatásból a következő típusú kiadások támogatása történik 2. A helyi programok a helyi sajátosságok –a célcsoport összetétele, a termelési adottságok, stb. –ill. sajátos fejlődési folyamatuk eredményeképpen az önellátásra vagy piaci értékesítésre helyezik a hangsúlyt. Az önellátást szolgáló növénytermesztés (pl. konyhakerti növénykultúrák) mint a program kezdeti fejlődési szintje a legelterjedtebb, gyakori még a személyes fogyasztásra szánt kisállatok tenyésztése. A szervezett piacra termelés jellemzően intenzív termelési rendszerek kialakításával valósul meg. Ez fokozott kockázattal jár, valamint összetettebb helyi programszervezési munkát igényel.

A helyi programok összetettsége Van, ahol csak egyfajta tevékenység folyik a programon belül. (pl. intenzív fóliás paprikatermesztés, vagy csak önellátásra szolgáló konyhakerti növénytermesztés) Van, ahol többfajta (6-8 féle) termelési, növénytermesztési és állattartási tevékenység folyik egy programon belül. Eltérő szociális, kulturális jellemzőkkel rendelkező kedvezményezetti csoportokat más-más tevékenységbe vonnak be a helyi működtetők.

Az elvárt eredményesség dimenziói A résztvevő családok, személyek aktivitásának megőrzésével, képzettségi szintjének emelésével növekszik az esélye a munkaerőpiacra való visszajutásra, vagy önálló megélhetés biztosítására. Javul a megélhetési biztonsága hátrányos helyzetű rétegek körében A település népességmegtartó ereje nő, csökken az elvándorlási kényszer. A helyi erőforrások hasznosulnak, melyeket a piacgazdaság nem tud hasznosítani. Erősödik a társadalmi tolerancia a hátrányos helyzetűek, s közöttük a roma kisebbség iránt A kedvezményezett családok szociális gondoskodásra való rászorultsági szintje csökken, az öngondoskodási igénye nő.

A program elterjedtsége(2008/2009) Jelenleg 10 megyében, 44 kistérségben, 194 településen működik szociális földprogram. A szociális földprogramok a keleti és a dél-dunántúli megyékben, elsősorban a hátrányos helyzetű kistérségekben működnek. Országos átlagban a kedvezményezett családok közel fele roma származású. A szociális földprogramban érintett 10 megye: Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Zala.

Támogatási összegek 2008-ban Megyei összesítés Támogatás A megye teljes népessége (2010) Baranya 35.240 eFt 393 758 fő Bács-Kiskun 1.800 eFt 528 418 fő Békés 18.214 eFt 366 556 fő Borsod-Abaúj-Zemplén 76.729 eFt 692 771 fő Hajdú-Bihar 11.723 eFt 541 298 fő Jász-Nagykun-Szolnok 13.610 eFt 390 775 fő Nógrád 21.422 eFt 204 917 fő Somogy 6.139 eFt 320 578 fő Szabolcs-Szatmár-Bereg 72.000 eFt 560 426 fő Tolna 11.410 eFt 233 650 fő Zala 14.713 eFt 288 591 fő Összesen 283.000 eFt 4.521.738 fő

Térségek Megye Érintett kistérségek száma Baranya 6 Békés 3 Borsod-Abaúj-Zemplén 7 Hajdú-Bihar 2 Jász-Nagykun-Szolnok 4 Nógrád 5 Somogy 3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 9 Tolna 2 Zala 3 Összesen 44

Gyakorlati példa a földprogram működésére I. Belecska 1998 óta csinálja a földprogramot Nincs tartós munkanélküli 2004 óta nem kell szociális segélyt osztani Jelenleg 25 ha gyümölcs-zöldség ültetvény (őszibarack, meggy, körte, kajszibarack, dió, cseresznye, alma, szilva, csemegeszőlő) 2 ha szamóca, 3 ha paprika 7db 240 m2-es fóliaház (4 millió lett volna 1 új fóliaház, ők vettek egy csőhajlító gépet 100 ezerért, és megcsinálták a 7-et 3 millióból.) 3 traktor

Gyakorlati példa a földprogram működésére II. Udvari 2005 óta vesz részt a programban Évente 500 ezer és 2 millió Ft között kapnak támogatást. (vetőmag, üzemanyag, műtrágya, fóliasátor, kisgép, bérre nem!) 6 ha földterület, Egy 100m2 és egy 240 m2-es fóliaház Sorsfordító Sorsformáló Program, 6 dolgozó, paprikamag termelés(kalocsai kutatóintézettel együttműködésben)+paprikasavanyítás Terv(2010): savanyító kisüzem létrehozása, 2000*5liter/év Tápkockázó gép palántához

A Sorsfordító-Sorsformáló program A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ 2008. november 10-i beadási határidővel pályázatot írt ki munkaerő-piaci program kidolgozására és megvalósítására. A pályázat célja a projekt első szakaszában elsősorban a dél-dunántúli régió két kistérségében (Tamási és Bonyhád) pilot projektként, majd annak tapasztalatai alapján, további kistérségek bevonásával regionális projektként, főleg a mezőgazdasági ágazatban a megélhetési lehetőségek bővítése, valamint a foglalkoztatás növelése érdekében munkaerő-piaci programterv kidolgozása és megvalósítása.

A pályázat nyertese A DDRMK a Diófa Konzorcium pályázatát ítélte a legjobbnak. A Konzorcium tagjai: Szekszárdi Agrokonzult Kft. (konzorciumvezető), FVM Dunántúli Agrár-szakképző Központ Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium (feladata az elsősorban gyakorlatra épülő felnőttképzés megszervezése, tananyagok elkészítése, a képzések lebonyolítása), 3 koordinátor a Szekszárdi Agrokonzult Kft. alkalmazásában, akik szervezik a programot helyi szinten és dolgoznak az új helyszínek előkészítésén, Udvari és Závod Község Önkormányzatai (feladatuk: az érintett kistérségekben a gyakorlati képzőhelyek felkutatása és programba integrálása, a szociális földprogram programba integrálása, vállalkozások és TÉSZ-ek programba integrálása), Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht. (feladata: a projekt szakmai támogatása, nyomon követése, a Herbal Network program megyei koordinátorainak irányítása, Baranya, Somogy és Tolna megyékben tanácsadás biztosítása).

A projekt célja a vidéki, elsősorban elmaradott térségekben a mezőgazdaság technologizálása következtében a munkaerőpiacról kiszorult munkavállalók foglalkoztatása, visszavezetés a munkaerőpiacra. A programba bevont hátrányos helyzetű álláskeresők képzésben és támogatott foglalkoztatásban részesülnek, hogy hosszú távon képessé váljanak arra, hogy a mezőgazdaságból és a termékek feldolgozásából képesek legyenek biztosítani megélhetésüket, ennek eredményeként nő a megfelelő szakmai és munkaerő-piaci kompetenciákkal rendelkező munkavállalók száma. A program keretében előállított termékek hozzájárulnak az önkormányzatok intézményeinek ellátásához. A program elősegíti, hogy a foglalkoztatottak és a foglalkoztató szervezetek megszerezzék a piaci szervezetként történő működés kompetenciáit (TÉSZ-ek, Szociális Szövetkezetek létrehozása).

I. célcsoport A program célcsoportja: 8 fő 18-30 év közötti, regisztrált, diplomás, de legalább érettségire épülő középfokú mezőgazdasági szakmai végzettséggel rendelkező álláskereső foglalkoztatása, melynek célja a vidéki szakemberek helyben tartása, hosszú távon pedig a hasonló programok megvalósításában való részvételük biztosítása. Bértámogatás 2009.03-tól 1. évben 100 %, 2. évben 75 %, 3. évben 50 % Jelenleg 7 fő Tapasztalatszerzés a következőkben: vetőmag ,növényvédő szer előállítók és termékeik megismerése kiadványok szerkesztése (szezonhoz igazodó technológiai kiadványok), rendezvények szervezése TERKA (Termény kerekasztal) rendezvények szervezése energia növények termesztése, betakarítása, hasznosítása gyümölcsfelvásárlás, tárolás, értékesítés, gyümölcstelepítés – régi ártéri fajták megismerése gyümölcslégyártás (technológia és értékesítés) pályázatfigyelés, pályázatírás, szőlészet-borászat.

II. Célcsoport A projekt első szakasza A program első szakaszában a bonyhádi és a tamási kistérségek programban résztvevő településein élő, elsősorban rendszeres szociális segélyben, vagy rendelkezésre állási támogatásban részesülő, max. 40 fő regisztrált álláskereső gyümölcstermelő képzésben vesz részt. A program 2009. márciusában indult, 25 nő, 15 férfi részvételével, átlagéletkor 39,5 év. 2009. november végéig tartott. Tamási Kistérség: Udvari -   5 fő Szakadát -   3 fő Belecska - 12 fő Bonyhádi Kistérség: Kisvejke -   9 fő Závod -   5 fő Lengyel -   6 fő

II. Célcsoport A projekt második szakasza A program második szakaszában a régió alábbi kistérségeiben és településein további 60 fő bevonása: Marcali Kistérség: Nemesdéd  - 20 fő, Dombóvári Kistérség: Gyulaj - 10 fő, Döbrököz - 10 fő, Sásdi Kistérség: Gerényes - 11 fő, Alsómocsolád - 9 fő.

Támogatás II. célcsoportnak A képzés ideje alatt minimálbérnek megfelelő juttatás és 90 %-os közlekedési támogatása a bejáráshoz. A gyümölcs termelő képzést sikeresen elvégzőknek Bér és járulék 50 %-os támogatása 12 hónapon keresztül 2010-ben 10 fő, 2011-ben 70 fő

III. célcsoport Nonprofit szervezeteknél, önkormányzatoknál foglalkoztatott, hátrányos helyzetűek célcsoportja 30 fő 2010-től 2 évig, 90 fő 2011-től egy évig 100%-os támogatásban részesül

Köszönöm a figyelmet! Pécs, Búza tér 6/B Telefon: 72/210-735 Területfejlesztők és Polgármesterek Klubja Egyesület Pécs, Búza tér 6/B Telefon: 72/210-735 E-mail: teruletfejlesztok@gmail.com