Óceánok és tengerek

A Föld vízháztartása Földünk teljes vízkészlete: 1,64 milliárd km3

A víz körforgása A körforgás motorja a napsugárzás. Részfolyamatok: Párolgás Csapadék Lefolyás A Föld egészének vízháztartása egyensúlyban van, azaz a párolgás összege megegyezik a csapadék évi mennyiségével.

A világtenger felosztása A világtenger az 510 millió km2 területű Föld felületének 71%-ra, azaz 361 millió km2-re terjed ki. ÓCEÁN=nagy kiterjedésű, önálló medencével rendelkező víztömeg, közepes mélységük nagy, vizük sótartalma alig ingadozik, medencéjükben önálló áramlásrendszer alakult ki. TENGER=az óceánoktól szigetekkel, szorosokkal, félszigetekkel elválasztott kisebb kiterjedésű, nem minden esetben önálló medencével ő rendelkező víztömegek. Vizük sótartalma eltérő, nincs önálló áramlásrendszere.

A tengerek típusai PEREMTENGER Az óceánokhoz széles kapukkal csatlakozó, attól csupán szigetekkel, félszigetekkel elhatárolt tengerek. Nincs önálló medencéjük. Pl.:Északi-tenger, Kelet-kínai tenger, Kaliforniai-öböl BELTENGER Az óceánokhoz csak keskeny szorossal kapcsolódó, sok esetben önálló, zárt medencéjű vizek. Pl.: Balti-tenger, Földközi-tenger, Vörös-tenger, Perzsa-öböl

A Föld óceánjai

A tengervíz fizikai-kémiai tulajdonságai SÓTARTALOM A tengervíz híg sós oldat: kloridok – NaCl A tengervíz átlagos sótartalma 35%O. – 1000g tengervízben 35g só van oldott állapotban. Sótartalom függ: párolgás-csapadék mennyiségétől Édesvízi hozzáfolyástól (Finn-öböl 1%O, Vörös-tenger 41%O)

2. HŐMÉRSÉKLET A tenger lassabban és kevésbé melegszik fel, illetve hűl le, mint a szárazföld. 3. TENGERI JÉG A tengervíz fagyáspontja nem 0, hanem -2oC. Ennek oka a sótartalom.

A tengervíz mozgásai Hullámzás Tengeráramlás Tengerjárás (árapály-jelenség)

A hullámzás

Sekély vizű partokon a körpályán mozgó részecskék a fenékbe ütköznek, a hullám összeomlik, és tajtékozva fut ki a partra – HULLÁMMORAJLÁS A mély vizű partoknál a partnak csapódó hullámhegy vize magasra felfröccsen -- HULLÁMTÖRÉS

A tengeráramlás A tengervíz tartósan egy irányba haladó mozgása. A tengeráramlások lehetnek: felszíniek és mélytengeri áramlatok. A tengeráramlások mozgatói: főként az állandó szelek (Passzát, Ny-i, sarki szelek), továbbá a tengervíz eltérő hőmérsékletéből és sótartalmából adódó fajsúly különbségek. A felszíni áramlások kialakulásáért a tartós, egyirányú szelek a felelősek. A mélytengeri áramlások tengervíz eltérő hőmérsékletére és sótartalmából adódó fajsúly különbségekre vezethetőek vissza. A tenger áramlását befolyásoló tényezők: Coriolis-féle eltérítő erő A szárazföldek szabálytalan eloszlása A szárazföldek szeszélyes alakja Az óceáni medencék alakja

Áramlásrendszerek Sarkkörök K Atlanti óceán Irming, Labrador-áramlás Golf, Észak-Atlanti-áramlás Észak-Egyenlítői-áramlás Egyenlítői ellenáramlások Dél-Egyenlítői-áramlás Brazil-áramlás Agulhas-áramlás Mérsékelt öv Ny Térítők, szélcsend Egyenlítő, passzát K Térítők, szélcsend Mérsékelt öv Ny Sarkkörök K

A tengeráramlások a víz hőmérséklete alapján 2 félék lehetnek: Meleg tengeráramlások - Hideg tengeráramlások: Tengeráramlások hatásai Éghajlatmódosító hatás a tengerpartokon: Meleg áramlás: pozitív hőmérsékleti anomália Hideg áramlás: negatív hőmérsékleti anomália A meleg és a hideg tengeráramlások találkozásánál gazdag halállomány alakult ki, mert a hideg tengeráramlások vize O2-ben dús, a meleg tengeráramlások pedig planktonokban gazdagok.

Tengerjárás= a tenger vízszintjének ingadozása A tenger vízszintje 6 óránként változik. Az emelkedést dagálynak, a csökkenést apálynak nevezzük. Okai: Föld-Hold rendszer tömegvonzása A dagály mindig a Földnek a Hold felé néző oldalán, illetve az ugyanakkor a Holddal ellentétes oldalon lévő tengerekben áll be. A Hold felé néző oldalon a Hold tömegvonzása, az átellenes oldalon a keringésből származó centrifugális erő okozza a dagályt.

Újholdkor és holdtöltekor a Nap és Hold árkeltő ereje összegződik –szökőár Az első és utolsó negyedkor a Hold Föld és Nap derékszöget zár be – vakár.

A tengervíz felszínformálása = ABRÁZIÓ Az abrázió függ: hullámverés ereje (hullámmorajlás ↔ hullámtörés) víz által szállított törmelék vízmélység a partok előtt partszegély magassága (domborzat) partok tagoltsága partot felépítő kőzetek apály- és dagályszint különbsége

Mély vizű part formái

Pusztuló partvidék formái A mély vizű partokra törő hullámok akár 30 méter magasra is felcsapódhatnak. Igazi felszínformálást a törmelékanyag fejt ki. A tengervíz pusztítása az apály- és dagályszint között fokozatosan abráziós fülkét mélyít a partfalba. A fülkéből kihordott törmelékanyag a part előterében az abráziós teraszon halmozódik fel. Az egyre jobban bemélyülő fülke fokozatosan elveszíti alátámasztását, majd leszakad, így a part hátrál.

Épülő, lapos tengerpart