A Molekularács A környezetünkben lévő anyagok nagy része molekulákból épül fel. 1 részük szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. Megfelelő hőmérsékleten.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A kémiai reakció 7. osztály.
Advertisements

Készítette: Bráz Viktória
A légkör összetétele és szerkezete
Kristályrácstípusok MBI®.
Rácstípusok.
Halmazállapotok Részecskék közti kölcsönhatások
Hő- és Áramlástan I. - Kontinuumok mechanikája
Homogén rendszerek- ELEGYEK- OLDATOK
Halmazállapot-változások
-dihidrogén-monoxid, -hidrogén-hidroxid, -aqua (latin)
Név: Le-Dai Barbara Neptun-kód: IEDZ4U Tantárgy: Ásvány és kőzettan
A szubsztancia részecskés felépítése és
Atomrácsos kristályok
Halmazállapotok, Halmazállapot-változások
A víz jelentősége az életben!
A KRISTÁLYSZERKEZET Szerkezeti anyagok: -kristályos szerkezetek, -üvegek, műanyagok, elasztomerek. Mi készteti az atomokat a kristályos szerkezet.
Szilárd halmazállapot
Tartalom A periódusos rendszer felfedezése
A légkör - A jelenlegi légkör kialakulása - A légkör összetétele
Színfémek SZÍNFÉMEK.
Ötvözetek ötvözetek.
Tartalom Anyagi rendszerek csoportosítása
Kémiai baleset egy fővárosi gimnáziumban, öten megsérültek
A fémrács.
A VI. főcsoport elemei (kalkogének – kőképzők) és vegyületei – O2
8. Szilárd anyagok Kristályos anyagok: határozott olvadáspont, hasad, elemi cella, rácstípus, szimmetria, polimorfizmus (pl. NaCl, SiO2) Amorf anyagok:
Bioszeparációs technikák ELVÁLASZTÁSTECHNIKA
Halmazállapot-változások
A kén Sulphur (S).
Halmazállapot-változások 2. óra
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
ALAPVETŐ KÖLCSÖNHATÁSOK
Az oldatok.
HŐTAN 3. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.
A kvantum rendszer.
A negyedik halmazállapot: A Plazma halmazállapot
Juhász Levente (YEA3G2) Ásvány- és kőzettan.
HŐTAN 9. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
HALMAZÁLLAPOTOK SZILÁRD:
Ionok, ionvegyületek Konyhasó.
ANYAGI HALMAZOK Sok kémiai részecskét tartalmaznak (nagy számú atomból, ionból, molekulából állnak)
Foszfor phosphorum = “fényhordozó”. Az elemet először Henning Brandt alkimista állította elő 1669-ben, úgy hogy először napokig vizeletet desztillált,
1 Kémia Atomi halmazok Balthazár Zsolt Apor Vilmos Katolikus Főiskola.
Atomkristályok. Az atomkristály Atomtörzsek rendezett halmaza: benne nem meghatározott számú atomot kovalens kötések rögzítenek.
Milyen tényezőktől függ az anyagok oldhatósága?
Fémek. Az elemeket 3 csoportba osztjuk: fémek Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek.
Szilárd anyagok: 1.Felépítő részecskéik: a.Atomok: pl.: gyémánt: C, szilícium: Si, kvarc: SiO 2 b.Ionok: pl.:, mészkő: CaCO 3,mész: CaO, kősó: NaCl c.Fém-atomtörzsek:
Halmazállapotok Kristályos anyagok, atomrács
GÁZOK, FOLYADÉKOK, SZILÁRD ANYAGOK
Kristályrács molekulákból
Atomrácsos kristályok
BELÉPÉS A RÉSZECSKÉK BIRODALMÁBA
Halmazállapotok Gáz, folyadék, szilárd.
Másodrendű kötések molekulák között ható, gyenge erők.
egymáson elgördülve (diffúzió!)
Áramlástani alapok évfolyam
Ágotha Soma Általános és szerves kémia
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A folyadékállapot.
Kémiai kötések.
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
3. óra Belépés a részecskék birodalmába
Belépés a részecskék birodalmába
HalmazállapotOK.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Kémiai alapismeretek Ismétlés évfolyam.
OLDATOK.
Előadás másolata:

A Molekularács A környezetünkben lévő anyagok nagy része molekulákból épül fel. 1 részük szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú. Megfelelő hőmérsékleten azonban szilárd molekularácsba rendeződnek.

A molekularácsos kristályok rácspontjaiban molekulák helyezkednek el. A részecskék illeszkedése laza, térkitöltésük csekély. Az elektromos áramot semmilyen állapotban nem vezetik. A molekulák méretének növekedésével nő a polarizálhatóságuk, a diszperziós kötések erősödnek, ezért a kristályok olvadáspontja emelkedik.

A fulleréneket XX. század 2. felében fedezték fel. A grafit vezeti az áramot. A rétegeket gyenge másodlagos kötőerők tartják össze. A grafit olvadáspontja magas. A fulleréneket XX. század 2. felében fedezték fel.